Horvát állami rendszerekben bóklászott egy szerb hacker

Etikus hackerből gyanúsított: horvát állami rendszerekbe törhetett be a szerb kiberbiztonsági szakember

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A horvát rendőrség őrizetbe vett egy 33 éves szerb állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy 2026 folyamán több horvát állami szerv és állami tulajdonú intézmény informatikai rendszerébe jutott be jogosulatlanul.

A horvát hatóságok egyelőre meglehetősen szűkszavúak az ügyben, egy szerb portál azonban már arról ír, hogy a nyom Újvidékre, egy kiberbiztonsági vállalkozáshoz vezet.

A történet pikantériája, hogy a gyanúsított az úgynevezett etikus hackelés világából érkezett: kiberbiztonsági szakemberként informatikai rendszerek sérülékenységeit kutatta, most viszont azzal gyanúsítják, hogy ezt a tudását jogosulatlan behatolásokra használta.”

A nyomozás még nem zárult le

A horvát rendőrség kiberbiztonsági szolgálata számítógépes rendszerek, programok és adatok elleni súlyos bűncselekmények, valamint személyes adatok jogosulatlan felhasználásának gyanúja miatt folytat eljárást a szerb állampolgárral szemben.

A horvát államügyészség (DORH) tájékoztatása szerint a férfi 2026 folyamán személyazonosságát és tartózkodási helyét elrejtve, az informatikai rendszerekhez történő hozzáférést anonimizáló módszerekkel hatolt be több állami szerv, illetve a Horvát Köztársaság által alapított jogi személy számítógépes rendszereibe.

Korábbi cikk

Zavarosan indul a politikai év Montenegróban

A nyomozók bírósági engedély alapján helyiségeket, járműveket és elektronikus eszközöket kutattak át, és olyan tárgyakat, valamint digitális adatokat foglaltak le, amelyek a hatóságok szerint kapcsolatba hozhatók a feltételezett bűncselekményekkel.

A beszámolókból az nem derült ki, hogy mindez pontosan hol történt, és hogy hol vették őrizetbe a feltételezett elkövetőt, azt viszont megtudhattuk, hogy a gyanúsítottat július 29-én átadták a fogdai felügyeletnek, az ügy pedig a zágrábi megyei államügyészséghez került.

Az ügyészség ezt követően szökésveszélyre, az eljárás befolyásolásának lehetőségére és a bűnismétlés veszélyére hivatkozva indítványozta a vizsgálati fogság elrendelését. A zágrábi megyei bíróság vizsgálóbírója az indítványt elfogadta.

Egy szerb portál szerint a szálak Újvidékre vezetnek

Az ügy szerb vonatkozása miatt a történettel a szerb sajtó is foglalkozni kezdett. A Srpske Novine független szerb digitális lap részletes beszámolót tett közzé, ezeket az információkat azonban érdemes különválasztani a horvát hatóságok által hivatalosan közölt tényektől.

A szerb portál szerint a gyanúsított egy 33 éves szerb állampolgár, aki egy Újvidéken bejegyzett, informatikai és kiberbiztonsági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozáshoz köthető.

A lap a zágrábi Index információira hivatkozva azt írja, hogy a férfi az Elite Security Systems nevű, 2022-ben bejegyzett újvidéki vállalkozás tulajdonosa.

Ez különösen érdekes fordulatot ad az ügynek, mert a cég – a szerb portál ismertetése szerint – éppen penetrációs teszteléssel, biztonsági rések felkutatásával és úgynevezett red team műveletekkel foglalkozik.

Korábbi cikk

Hackertámadás érte Horvátország központi kórházát, a zágrábi klinikai központot

Utóbbiak során a kiberbiztonsági szakemberek lényegében valódi hackertámadásokat szimulálnak annak érdekében, hogy feltárják megbízóik informatikai rendszereinek gyenge pontjait.

Szakmai körökben Georgije V. nevét az internetes domainek biztonsági felderítésére és elemzésére szolgáló eszközök fejlesztésével is összefüggésbe hozzák.

A penetrációs teszt és az illegális behatolás között azonban jogilag óriási, technikailag viszont néha mindössze egyetlen különbség van: van-e engedély a támadásra.

Ha egy vállalat vagy állami intézmény megbíz egy szakembert azzal, hogy próbáljon betörni a rendszerébe, akkor etikus hackelésről beszélünk. Ha ugyanezt felhatalmazás nélkül teszi meg valaki, akkor a cselekmény már büntetőjogi kategóriába kerül. A horvát ügyészség álláspontja szerint ebben az esetben az utóbbi történt.

Így „támad” Georgije V. cége

Különös megvilágításba helyezi az ügyet Georgije V. újvidéki kiberbiztonsági vállalkozásának bemutatkozása. Az Elite Security Systems honlapján külön „How We Attack”, vagyis „Hogyan támadunk” című rész ismerteti, milyen módszerekkel tesztelik ügyfeleik informatikai védelmét.

Hogyan támad az Elite Security Systems?

A cég úgynevezett red-team műveleteket végez, amelyek során valódi kibertámadókat utánoznak: ugyanazokat a taktikákat, technikákat és eljárásokat alkalmazzák, amelyeket a fejlett fenyegetési szereplők használhatnak. A cél természetesen ilyenkor nem az adatlopás, hanem annak felderítése, hogy egy szervezet védelme hol és milyen módon törhető át.

A vállalkozás saját ismertetése szerint a támadás szimulációja már az alkalmazottaknál elkezdődhet. Adathalász levelekkel, célzott phishinggel, hamis ürügyekkel és más megtévesztési módszerekkel vizsgálják, hogy rávehetők-e a munkatársak bizalmas információk kiadására vagy valamilyen biztonsági szabály megszegésére.

A következő terület a hálózati behatolás. Ennek során feltérképezik a kívülről elérhető infrastruktúrát, nyílt forrásokból információkat gyűjtenek, sérülékenységeket keresnek és használnak ki, majd megpróbálnak kezdeti hozzáférést szerezni a belső hálózathoz.

Ha sikerül bejutni, következhet az úgynevezett „lateral movement”, vagyis az oldalirányú mozgás: a támadó a már megszerzett hozzáférésből kiindulva igyekszik egyre beljebb kerülni a rendszerbe. A cég felsorolása szerint ennek része lehet a jogosultságok kiterjesztése, hozzáférési adatok megszerzése, Active Directory elleni támadások, valamint az egyes hálózati szegmensek közötti továbblépés.

Nemcsak bejutni, észrevétlennek maradni is

A szolgáltatás ennél is tovább megy. A cég külön kategóriaként említi a „Detection Evasiont”, vagyis az észlelés elkerülését. Ennek során azt tesztelik, hogy egy támadó miként kerülheti meg a végpontvédelmi rendszereket, hogyan rejtheti el kommunikációját és miként alkalmazhat olyan technikákat, amelyek megnehezítik a digitális nyomok alapján történő felderítést.

A szimuláció még a fizikai biztonságra is kiterjedhet: a vállalkozás épületekbe történő bejutási kísérleteket, belépőkártyák másolását, zárak megkerülését és más fizikai hozzáférési módszereket is felsorol szolgáltatásai között.

Végül azt is vizsgálják, hogy a megtámadott szervezet biztonsági csapata észleli-e időben a behatolást, megfelelően értékeli-e a riasztásokat, milyen gyorsan reagál, és képes-e elszigetelni a támadást.

Mindez természetesen az Elite Security Systems legális, megrendelésre végzett biztonsági tesztelésének leírása. Jelenleg nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Georgije V. ugyanezeket a módszereket alkalmazta a horvát állami rendszerek elleni, neki tulajdonított behatolások során.

Mindez azért érdekes, mert megmutatja, milyen szakmai tudással rendelkezhetett a most súlyos számítógépes bűncselekményekkel gyanúsított kiberbiztonsági szakember.

Hat horvát rendszer kerülhetett célkeresztbe

A Srpske Novine azt állítja, hogy a támadások április elején kezdődtek, a horvát belügyminisztérium pedig április közepén észlelte az illetéktelen behatolást.

A szerb lap szerint hat jelentős horvát intézmény informatikai rendszere lehetett érintett: a horvát belügyminisztérium (MUP), a pénzügyminisztérium, az egészségbiztosítási intézet (HZZO), a nyugdíjbiztosítási intézet (HZMO), a távközlési szabályozó hatóság (HAKOM), valamint a biztosítottak nyilvántartását kezelő REGOS.

Korábbi cikk

Zavarosan indul a politikai év Montenegróban

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a részletes lista a szerb sajtó beszámolójából származik, miközben a horvát rendőrség hivatalos közleménye általánosságban több állami szerv és jogi személy rendszeréről beszél.

Ha azonban valóban ezek az intézmények voltak az érintettek, az már egészen más súlycsoportba helyezi az ügyet, mint egy szimpla honlapfeltörés.

A HZZO és a HZMO több millió horvát állampolgár egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási adatait kezeli, a REGOS ugyancsak érzékeny pénzügyi és biztosítotti nyilvántartásokkal dolgozik, a belügyminisztérium adatbázisainak érzékenységét pedig aligha szükséges külön magyarázni.

Nem véletlen tehát, hogy a horvát büntetőeljárásban a személyes adatok jogosulatlan felhasználásának gyanúja is megjelent.

Svédországon és Belize-en keresztül vezethetett a nyom

A szerb lap szerint a támadó igyekezett eltüntetni digitális lábnyomát, és svédországi, illetve belize-i szervereken keresztül kapcsolódott a horvát rendszerekhez, miközben a nyomozás szerbiai internetcímekhez is elvezetett.

Kapcsolódó cikk

KIBERBIZTONSÁG: Csak védelmi célokat szolgál az új horvát-amerikai kiberbiztonsági központ, ha minden igaz

Ez összhangban áll a horvát ügyészség által közölt általános információval, amely szerint a gyanúsított olyan informatikai módszereket alkalmazott, amelyek segítségével elrejthette személyazonosságát és tényleges tartózkodási helyét.

A legfontosabb kérdésre azonban egyelőre nincs nyilvános válasz: mi történt az esetlegesen megszerzett adatokkal?

Nem tudni, hogy a gyanúsított pusztán hozzáfért-e bizonyos rendszerekhez, vagy adatokat is töltött le, és azokat esetleg továbbította vagy netalán értékesítette is.

A szerb cikk megemlíti azokat a találgatásokat is, amelyek szerint valamely titkosszolgálat, például a szerb BIA állhatott a háttérben, erre azonban jelenleg nincs nyilvánosan ismert bizonyíték. Ezt ezért egyelőre legfeljebb spekulációként lehet kezelni.

A másik oldal: biztonsági réseket is talált

A történet egyik legérdekesebb részlete, hogy a szerb lap szerint a gyanúsítottnak nyoma van a legitim nemzetközi kiberbiztonsági világban is.

Kapcsolódó cikk

KIBERBIZTONSÁG: Kik védik a szabad világot? Természetesen a horvátok

A beszámoló szerint korábban részt vett a Keycloak identitás- és hozzáférés-kezelő platform egyik biztonsági hibájának feltárásában, amelyet felelősségteljes módon jelentettek a fejlesztőknek.

Ez azért fontos körülmény, mert jól mutatja a kiberbiztonsági szakma sajátos kettősségét. Egy megfelelő tudással rendelkező szakember ugyanazokat az eszközöket és technikákat használhatja vállalatok védelmének ellenőrzésére, mint amelyeket egy támadó használ az informatikai rendszerek feltörésére.

A horvát nyomozóknak most többek között azt kell tisztázniuk, hogy a lefoglalt elektronikus eszközökön található digitális nyomok milyen kapcsolatot mutatnak az egyes behatolásokkal.

Április közepén bukhatott le a horvát belügy rendszerében

A horvát Index értesülései szerint a történet már jóval a július végi őrizetbe vétel előtt elkezdődött. A horvát belügyminisztérium (MUP) informatikai rendszerében ugyanis már április közepén felfedezték a szerb kiberbiztonsági szakember jelenlétét.

A portál szerint Georgije V. április elejétől több horvát állami rendszerbe is bejutott, ám egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy ehhez pontosan milyen biztonsági akadályokat kellett megkerülnie, és milyen sérülékenységeket használhatott ki.

Kapcsolódó cikk

SZIVÁRGOTT: A Balkánról több mint 2,5 millió Facebook-fiók adatai kerültek nyilvánosságra, Magyarország is érintett

Az Index szerint egyelőre nem ismert, hogy a horvát belügyminisztérium és a többi érintett intézmény milyen biztonsági rétegein sikerült átjutnia, milyen jogosultságokat szerzett, és hozzáfért-e különösen érzékeny adatbázisokhoz.

Ez azért lényeges, mert önmagában egy informatikai rendszerbe történő behatolás még nem árulja el a támadás valódi súlyát. Nagy különbség van aközött, hogy valaki egy külső szolgáltatás sérülékenységét használja ki, vagy eljut az állampolgárok személyes adatait tartalmazó belső nyilvántartásokig.

A horvát rendőrség eddigi hivatalos közleménye ezekre a részletekre nem tért ki. A nyomozásnak ezért azt is tisztáznia kell, hogy a behatolások egyszerűen a rendszerek sebezhetőségének kihasználására korlátozódtak-e, vagy tényleges adatlopás is történt.

Nem ez volt az első szerb vonatkozású hackertámadás

A mostani ügy ráadásul egy olyan időszakban került nyilvánosságra, amikor Horvátországban már korábban is történtek politikai felhangú kibertámadások.

Május végén például feltörték a horvát munkaügyi, nyugdíj-, család- és szociálpolitikai minisztérium honlapját.

A támadók szerb nacionalista üzenetet helyeztek el az oldalon, majd egy animáció és az INF Grupa nevű hackercsoport Telegram-csatornájára mutató hivatkozás is megjelent.

Az INF Grupához tartozó szerb hackerek megtámadták a Dinamo számítógépes rendszerét is, számukra ez „természetes célpontnak” tűnhetett. Azt állítják, hogy „50 000 rekordjuk van”. Ők azok a szereplők, akik a Munkaügyi Minisztérium weboldalai ellen is támadást követtek el (Forrás: Jutarnji)

A minisztérium akkor azt közölte, hogy a támadás csak a nyilvános weboldalt érintette, a háttérben működő adatbázisokhoz és személyes adatokhoz nem fértek hozzá. Az incidens okaként végül emberi hibát, egy illetéktelen kézbe került jelszót jelöltek meg.

Egyes horvát technológiai sajtóértesülések szerint felmerült, hogy a most letartóztatott férfi bizonyos korábbi incidensekkel is kapcsolatba hozható.

Ezt azonban egyelőre nem szabad kész tényként kezelni. A horvát rendőrség nyilvánosságra hozott közleménye nem kapcsolta össze egyértelműen a július végén őrizetbe vett szerb állampolgárt az INF Grupa támadásaival.

Most a digitális bizonyítékok beszélnek

A horvát hatóságok számára ezért a következő lépés a digitális kriminalisztikai feldolgozása lesz.

A lefoglalt számítógépekből, telefonokból és egyéb elektronikus eszközökből kinyert adatok alapján kell rekonstruálni, hogy mely rendszereket támadta meg a férfi, milyen módszerekkel jutott be azokba, milyen adatokat ért el vagy másolt le, és voltak-e további résztvevői az akciónak.

Az sem mellékes, hogy egy önálló hackertevékenységről, anyagi haszonszerzésről vagy valamilyen szervezett akcióról volt-e szó.

A horvát rendőrség éppen ezért jelezte, hogy a nyomozás folytatódik.

Egyelőre tehát biztosan annyi állítható, hogy egy 33 éves szerb állampolgár vizsgálati fogságban van Horvátországban, és súlyos informatikai bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. Hogy valóban ő áll-e az összes neki tulajdonított támadás mögött, és pontosan milyen adatok kerülhettek illetéktelen kezekbe, arra már a további nyomozásnak és végső soron a horvát bíróságnak kell választ adnia.

Addig pedig – ahogy az ilyen ügyekben mindig – a gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme.

English Summary

Croatian police have arrested a 33-year-old Serbian citizen suspected of carrying out unauthorized intrusions into the computer systems of several Croatian public institutions and state-owned entities during 2026. The suspect, identified by Croatian media as Georgije V. from Novi Sad, reportedly owns Elite Security Systems, a cybersecurity company specializing in penetration testing, vulnerability research and red-team operations.

The case has attracted particular attention because the suspect comes from the world of ethical hacking and has previously been credited with responsibly reporting security vulnerabilities. Croatian prosecutors, however, allege that he concealed his identity and location while gaining unauthorized access to protected systems.

According to media reports, the affected institutions may include Croatia’s Interior Ministry, Finance Ministry, health and pension insurance agencies, telecommunications regulator HAKOM and REGOS. These details have not all been officially confirmed. Reports also suggest that servers in Sweden and Belize were used to obscure the origin of the intrusions.

The investigation is now focusing on digital evidence seized from electronic devices and on determining what information was accessed or copied, whether the data was transferred to third parties, and whether anyone else was involved. Speculation about possible links to Serbian intelligence has also appeared in the media, but no evidence supporting such claims has been made public.

The case comes amid heightened Croatian-Serbian tensions and follows several politically charged cyber incidents in Croatia earlier this year. Authorities have not established a public connection between those earlier attacks and the detained cybersecurity specialist.

The suspect remains in pre-trial detention while the investigation continues. He is presumed innocent unless and until proven guilty.

English keywords

Serbian hacker, Croatia cyberattack, Croatian institutions, cybersecurity, ethical hacking, cybercrime, data breach, Georgije V.