Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Höhöhö. Az utóbbi napokban szokás szerint elolvastam azt is amit kell, meg azt is, amit nem kell. Elvégre mi újságírók mindenevők vagyunk, ezért zöldségeket is fogyasztunk nagy mennyiségben. A dietetikusok szerint ez jót tesz a testi-lelki egészségnek, bár az utóbbiról mi nem vagyunk teljesen meggyőződve.

Orosz vérszállítmányok és egy ukrán néphős

Így tudomást szereztem arról, hogy az ukránok már könyörögnek a jenkiknek, hogy ne védjék őket annyira, mert igazán nem szeretnének háborúba keveredni a szomszédban szunyókáló macival.

Meg talán hagyjanak fel a rémhírek terjesztésével, mint amilyen a Reuters „megbízható forrásokból” származó értesülése, minek értelmében az oroszok vértartalékokat szállítottak az ukrán határ közelében állomásozó csapatoknak. A hír azért is érdekes, mert a nagy hírözön közepette kiderült, hogy az oroszok még mindig nem helyezték készenlétbe a tábori kórházakat, illetve nem mozdították őket a potenciális frontvonal közelébe.

A höhöhö-kategóriába tartozik Denis Šeler is, aki vagy hat éves ukrajnai tartózkodás után tért vissza Horvátországba. Ki az a Denis Šeler?

Šeler az Azov-hadosztály volt harcosa, és állítólag ukrán néphős is, de ennek nem jártam utána. Szóval Šeler az újságírók érdeklődésére, hogy lesz-e háború, röviden azt válaszolta, hogy nem hiszi, mivel lassan közeleg a tavaszi esőzések ideje, amikor még a tankok is beleragadnak a sárba, meg különben is, a határon állomásozó 100 ezer orosz kismiska ahhoz a 170 ezerhez képest, amellyel az Azov-hadosztály annakidején farkasszemet nézett.

A tiszteletlen derülést azzal fejezném be – mielőtt végre témára térek -, hogy halleluja, az EU végre, a 2009-től tartó huzavona után, végre eldöntötte, hogy a jövőben az unió területén csak is és kizárólagosan USB C csatlakozású mobiltöltőt lehet forgalmazni. Ez fantasztikus, és igazán nagy horderejű intézkedés az örjöngő infláció és az egeket ostromló enerigiaárak közepette, viszont ugyanakkor felcsillantja a reményt, hogy idővel talán megegyeznek a sokak által követelt téli/nyári időszámítás felszámolása ügyében is. Pedig mekkora vívmány volt!

Emlékeztetőül: mi szenvedő alanyok még 2018-ban kiszavaztuk a szerencsétlenkedés megszüntetését, de a brüsszeli hölgyek/urak jóvoltából még mindig évente kétszer oda-vissza hajtjuk az órát, nyomdafestéket nem tűrő kommentárok kíséretében. Ennyit a népakaratról, emberi jogokról és jogállamiságról.

A fekete egyszarvú

De mielőtt még belelovalnám magam az EU-s hülyeségek anatómiájának boncolgatásába, teszek egy vargabetűt és elmesélem, hogy miként védik a derék horvátok a szabad világot a mindenféle parancsuralmi hackerektől.

A zágrábi ReversingLabs egyike azoknak a horvát cégeknek amelyekről szinte senki se hallott, viszont területükön kimagasló eredményeket értek el az elmúlt évek során.

A ReversingLabs adatbázisa minden malware (rosszindulatú számítógépes program) lényeges adatait tartalmazza – az idők kezdete óta, azaz a 90-es évektől, legalábbis ezt állítja Igor Lasić, a cég műszaki alelnöke.

A szóban forgó adatbázisban 20 milliárd fájl van, azaz megközelítőleg 5 PB (petabájt) adat, ami durva-gorombán 5000 terabájt, azaz két és félszer nagyobb az Egyesült Államok összes akadémiai könyvtáraiban található adatoknál, amelyeket 2 petabájtra becsülnek.

Szinte nem létezik számítógépes védelemmel foglalkozó cég, amely szoftverei frissítése során nem lép kapcsolatba a zágrábi adatbázissal, az egyik leghíresebb ügyfelük pedig nem más, mint az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, azaz a CIA. De az ügyfél-listán szerepel még a Microsoft, az Apple, a Morgan JP Bank és így tovább. Nem folytatjuk, nehogy unalmasak legyünk.

A ReversingLabs Amerikában már elnyerte a fekete egyszarvú (black unicorn) elnevezést, ami ugyanaz, mint a mezei egyszarvú, azaz olyan startup amelyik értéke meghaladja az egy milliárd dollárt, csak a kiberbiztonság terén.

Az igazság az, hogy a zágrábiak jelenleg még növekvő pályán haladnak, azaz technozsargonban scaleup-fázisban vannak, vgyis még nem érték el a varázslatos egy milliárdos válaszvonalat, de miután befektetőben nincs hiány, a kérdés nem az, hogy túllépik-e, hanem csak az, hogy mikor.

Szóval, Igor Lasić a zágrábi Jutarnji listnek adott interjújában azt is elmagyarázta, hogy amennyiben valamelyik cég biztos akar lenni abban, hogy az általa fejlesztett szoftverben nincsenek olyan elemek, amelyek Kínába, Észak- Koreába vagy éppen Romániába küldik az adatokat, az Zágrábból kéri az ellenőrzéshez szükséges adatokat.

Legutóbb például a ReversingLabs aktív szerepet játszott a Log4j java script világszerte nagy riadalmat kiváltó módosítása elleni akcióban. Ez a kis szoftver-összetevő ugyanis az, amelyet a webes felületek oroszlánrésze hasznosít a bejelentkezés, azaz a login folyamán. A hackerek ezt módosították, volt is pánik, amikor erre fény derült.

Szóval Zágrábban nem unatkoznak, a bazi nagy adatbázis naponta 20 millió bejegyzéssel lesz gazdagabb, közben meg dől a lé. Szép csendesen, mert ahogy ezt Lasić elmagyarázta a ReversingLabs-nál igazi geekek dolgoznak, akiket nem érdekel a hírverés. Akinek kellenek, az meg úgyis tudja, hogy hol találhatja meg őket.