Egyesült Államok
KIBERBIZTONSÁG: Csak védelmi célokat szolgál az új horvát-amerikai kiberbiztonsági központ, ha minden igaz

Az Egyesült Államok hathatós segítségével, Horvátország új katonai kibernetikai-biztonsági Operatív Központot hoz létre Zágrábban. Bár az ezzel kapcsolatos szerződést még a múlt hónapban írták alá, a zágrábi Telegram internetes portálnak csak most sikerült néhány konkrétumot megtudni. Arra azonban nem derült fény, hogy valóban csak egyirányú lesz-e a tevékenység, és hogy ez jelent-e katonai kémkedést.
Növekvő veszélyeztetettség
Az új Operatív Központ felállításának költségei 5 millió dollárra rúgnak, ebből az Egyesült Államok 4,2 millió dollárt biztosít, a fennmaradó összeget pedig a horvát kormány állja.
A tervek szerint a központ a hadtudományi karból hadtudományi egyetemmé átszerveződő, Dr. Franjo Tuđman nevét viselő intézmény keretében működik, és egy mobil egységgel is rendelkezik majd.
Matt Denny, az amerikai hadsereg ezredese, a Telegramnak nyilatkozva kifejtette, hogy az új Operatív Központ legfontosabb feladata a veszélyeztetettség felmérése, a kibertámadások elemzése és a horvát katonai hálózatok ellenálló képességének növelése lesz.
Egyúttal a központ rendelkezik majd „kibernetikai forenzikus” készséggel is, vagyis választ tud adni arra, hogy tulajdonképpen mi is történt egy-egy támadás esetében.
Denny ezredes egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti hálózatok – amelyek a katonai hálózatokon kívül magukba foglalják a banki, az energetikai, az egészségügy és a közigazgatás rendszereket – évről-évre növekvő veszélynek vannak kitéve.
A hackereké és az „ellenhackereké” a jövő
A klasszikus hackertevékenység mellett – amikor egyének próbálnak hozzáférni a hálózatok egyes részeihez, csomópontjaihoz – mindinkább terjed a kiberbűnözés, amely elsősorban anyagi haszonra próbál szert tenni csalás vagy zsarolás útján, aggasztóan növekszik az egyes államok támogatását élvező hackercsoportok tevékenysége is, amelyek a hírszerzői tevékenység mellett a hálózatok, a rendszerek gyenge pontjait igyekeznek kipuhatolni.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb gondot okoznak a közösségi médiában az olvasói megjegyzések segítségével folytatott dezinformációs hadjáratok, amelyek segítségével egyes érdekcsoportok a közvéleményt próbálják céljaiknak megfelelően befolyásolni, vagy egyszerűen nyugtalanságot, elégedetlenséget igyekeznek kiváltani a lakosság körében.
Az ilyen és hasonló fenyegetésekkel szemben fellépő Operatív Központ jelentőségét egyúttal az is növeli, hogy nyitott lesz a civil szektorból érkező szakemberek előtt is, tanáccsal, továbbképzéssel segítve munkájukat.
Denny ezredes nyilatkozata folyamán arra is kitért, hogy a központ mellett, tervezik egy mobil egység felállítását is, amely bárhová képes elkísérni a horvát csapatokat, és biztosítani kibernetikai védelmüket.
A horvát honvédelmi minisztérium annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a „gyorsreagálású kibervédelmi egység” nemcsak a horvát katonai és civil szektor védelmében tud majd segítséget nyújtani, hanem a NATO vagy az EU keretében a szövetséges államoknak is, amennyiben erre szükség mutatkozik.
Mindez szép, de hol vannak a megfelelő emberek?
Az örökké gyanakvó újságírók, köztük e sorok írója is, fenntartásokkal fogadták az Operatív Központ felállításának hírét, arra ugyanis sem az amerikai, sem a horvát fél nem tért ki, hogy ki fog az új létesítményben dolgozni.
Közismert ugyanis, hogy Horvátországban sem az állami, sem a katonai szektor nem tudja felvenni a versenyt a magánszektorral, ha a meglehetősen kis számú számítógépes biztonsági szakember alkalmazásáról van szó.
Bár nyilvánvalóan akadnak néhányan, akiket hazafias indítékok vezérelnek, a szakemberek, a kiváló szakemberek zöme azonban elsősorban saját hasznát nézi, és oda szegődik, ahol a legkedvezőbb feltételeket ígérik neki.
Miután Horvátország eltörölte a sorkatonaságot, még arra sem számíthatnak, hogy az ígéretes ifjoncokat besorozzák, és ez úton biztosítják a magasan szakképzett munkaerőt, még ha rövid időre is.
De azért ne feledjük, mindig van az a pénz, vagy akad élethelyzet, amitől korpás lesz a haj. Vagy netalán a „munkaerőt” is az amerikaiak adják?

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is