Egyesült Államok
KIBERBIZTONSÁG: Csak védelmi célokat szolgál az új horvát-amerikai kiberbiztonsági központ, ha minden igaz
Az Egyesült Államok hathatós segítségével, Horvátország új katonai kibernetikai-biztonsági Operatív Központot hoz létre Zágrábban. Bár az ezzel kapcsolatos szerződést még a múlt hónapban írták alá, a zágrábi Telegram internetes portálnak csak most sikerült néhány konkrétumot megtudni. Arra azonban nem derült fény, hogy valóban csak egyirányú lesz-e a tevékenység, és hogy ez jelent-e katonai kémkedést.
Növekvő veszélyeztetettség
Az új Operatív Központ felállításának költségei 5 millió dollárra rúgnak, ebből az Egyesült Államok 4,2 millió dollárt biztosít, a fennmaradó összeget pedig a horvát kormány állja.
A tervek szerint a központ a hadtudományi karból hadtudományi egyetemmé átszerveződő, Dr. Franjo Tuđman nevét viselő intézmény keretében működik, és egy mobil egységgel is rendelkezik majd.
Matt Denny, az amerikai hadsereg ezredese, a Telegramnak nyilatkozva kifejtette, hogy az új Operatív Központ legfontosabb feladata a veszélyeztetettség felmérése, a kibertámadások elemzése és a horvát katonai hálózatok ellenálló képességének növelése lesz.
Egyúttal a központ rendelkezik majd “kibernetikai forenzikus” készséggel is, vagyis választ tud adni arra, hogy tulajdonképpen mi is történt egy-egy támadás esetében.
Denny ezredes egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti hálózatok – amelyek a katonai hálózatokon kívül magukba foglalják a banki, az energetikai, az egészségügy és a közigazgatás rendszereket – évről-évre növekvő veszélynek vannak kitéve.
A hackereké és az “ellenhackereké” a jövő
A klasszikus hackertevékenység mellett – amikor egyének próbálnak hozzáférni a hálózatok egyes részeihez, csomópontjaihoz – mindinkább terjed a kiberbűnözés, amely elsősorban anyagi haszonra próbál szert tenni csalás vagy zsarolás útján, aggasztóan növekszik az egyes államok támogatását élvező hackercsoportok tevékenysége is, amelyek a hírszerzői tevékenység mellett a hálózatok, a rendszerek gyenge pontjait igyekeznek kipuhatolni.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb gondot okoznak a közösségi médiában az olvasói megjegyzések segítségével folytatott dezinformációs hadjáratok, amelyek segítségével egyes érdekcsoportok a közvéleményt próbálják céljaiknak megfelelően befolyásolni, vagy egyszerűen nyugtalanságot, elégedetlenséget igyekeznek kiváltani a lakosság körében.
Az ilyen és hasonló fenyegetésekkel szemben fellépő Operatív Központ jelentőségét egyúttal az is növeli, hogy nyitott lesz a civil szektorból érkező szakemberek előtt is, tanáccsal, továbbképzéssel segítve munkájukat.
Denny ezredes nyilatkozata folyamán arra is kitért, hogy a központ mellett, tervezik egy mobil egység felállítását is, amely bárhová képes elkísérni a horvát csapatokat, és biztosítani kibernetikai védelmüket.
A horvát honvédelmi minisztérium annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a “gyorsreagálású kibervédelmi egység” nemcsak a horvát katonai és civil szektor védelmében tud majd segítséget nyújtani, hanem a NATO vagy az EU keretében a szövetséges államoknak is, amennyiben erre szükség mutatkozik.
Mindez szép, de hol vannak a megfelelő emberek?
Az örökké gyanakvó újságírók, köztük e sorok írója is, fenntartásokkal fogadták az Operatív Központ felállításának hírét, arra ugyanis sem az amerikai, sem a horvát fél nem tért ki, hogy ki fog az új létesítményben dolgozni.
Közismert ugyanis, hogy Horvátországban sem az állami, sem a katonai szektor nem tudja felvenni a versenyt a magánszektorral, ha a meglehetősen kis számú számítógépes biztonsági szakember alkalmazásáról van szó.
Bár nyilvánvalóan akadnak néhányan, akiket hazafias indítékok vezérelnek, a szakemberek, a kiváló szakemberek zöme azonban elsősorban saját hasznát nézi, és oda szegődik, ahol a legkedvezőbb feltételeket ígérik neki.
Miután Horvátország eltörölte a sorkatonaságot, még arra sem számíthatnak, hogy az ígéretes ifjoncokat besorozzák, és ez úton biztosítják a magasan szakképzett munkaerőt, még ha rövid időre is.
De azért ne feledjük, mindig van az a pénz, vagy akad élethelyzet, amitől korpás lesz a haj. Vagy netalán a “munkaerőt” is az amerikaiak adják?
Egyesült Államok
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.
Szerb katonai erők a határ mentén
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.
– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban.
– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.
A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.
A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.
Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.
– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk
– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.
Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.
A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.
Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.
A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.
Diplomáciai nyomás
Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.
A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.
Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.
Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.
Nem volt könnyű beszélgetés
A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.
Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)
Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.
A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.
Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:
– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz
– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is