Az OLAF és az EPPO is benézett a boszniai autópályaépítés mögé

Magyarország és Horvátország számára stratégiai jelentőségű útvonalról van szó, amely összekapcsolja Közép-Európát az Adriával

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az európai pénzek útja a Balkánon olykor kacskaringósabb, mint maga az autópálya. A Bosznia-Hercegovinán áthaladó Vc korridor egyik szakaszának építését most egyszerre vizsgálja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség (EPPO) és több helyi ügyészség.

A jelenlegi vezetés szerint a kérdéses szerződések még az előző garnitúra idején születtek, miközben az Európai Beruházási Bank leállította egy 21 kilométeres szakasz finanszírozását. Az internet népe ugyanakkor úgy véli, hogy ha mélyreható vizsgálatok zejlanak, akkor a Föderáció politikusainak akár 70%-a is börtönbe kerülhet.

Az OLAF dokumentumokat kért

Boszniai sajtóbeszámolók szerint a Bosznia-hercegovinai Föderáció Autópályái nevű állami vállalat megerősítette, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF munkatársai hivatalos eljárás keretében jártak a cég mostari központjában.

A vizsgálatot végzők a Vc közlekedési folyosó egyes projektjeihez, valamint a 2018 és 2022 között lebonyolított nemzetközi közbeszerzésekhez kapcsolódó iratokat kértek ki.

A vállalat közlése szerint átadták a szerződéseket, a módosításokat, a műszaki és pénzügyi dokumentációt, az elektronikus levelezést, továbbá hozzáférést biztosítottak az informatikai rendszerekhez is.

Kapcsolódó cikk

Amik összekötnek bennünket: a hidak

A társaság külön hangsúlyozta, hogy az OLAF emberei nem vittek el laptopokat, merevlemezeket, nyomtatókat vagy iratmegsemmisítőket.

Ezt azért látták szükségesnek leszögezni, mert a boszniai médiában olyan hírek is megjelentek, amelyek már-már egy hollywoodi házkutatás képét festették fel.

A hivatalos változat ennél szárazabb: dokumentumokat gyűjtenek, szerződéseket ellenőriznek, és megpróbálják megállapítani, hogy mi történt az uniós és nemzetközi pénzekkel.

Az EPPO kezdte, majd az EIB pedig elzárta a pénzcsapot

A történet nem az OLAF mostani megjelenésével kezdődött. Az Európai Ügyészség, vagyis az EPPO már korábban vizsgálatot indított, ennek nyomán pedig az Európai Beruházási Bank felfüggesztette egy közép-boszniai autópálya-szakasz finanszírozását.

Kapcsolódó cikk

A VC ÉS BUDAPEST: Első alkalommal kötbérezték a hiperlassú autópálya-kivitelezőket

A mintegy 21 kilométeres szakaszon emiatt hónapokra leálltak a munkálatok. A Vc korridor más részein, köztük a hercegovinai építkezéseken ugyanakkor tovább dolgoztak.

Az EIB lépése önmagában még nem jelent bűnösséget, de jól mutatja, hogy Brüsszelben és Luxemburgban nem formai kérdésként kezelik az ügyet.

Amikor egy nemzetközi pénzintézet leállítja a finanszírozást, az rendszerint azt jelenti, hogy az elszámolások körül több a kérdőjel, mint amennyit adatpótlással el lehet tüntetni.

A jelenlegi vezetés az elődökre mutogat

A vállalatot 2023 óta Denis Lasić, a bosznia-hercegovinai HDZ politikusa vezeti. A mostani igazgatóság szerint a vizsgált szerződések és közbeszerzések még azelőtt születtek, hogy átvették volna a céget.

Az VC korridor EU által jóváhagyott nyomvonala, ehhez tartozik a boszniai autópálya is (Forrás: seenews.com)

A közleményben ezért igyekeztek világos határvonalat húzni a régi és az új vezetés közé. Azt állítják, hogy teljes mértékben együttműködnek az OLAF-fal, az EPPO-val, a hazai ügyészségekkel és minden más illetékes szervvel.

A társaság jelenlegi vezetése azt is közölte, hogy támogat minden törvényes és független vizsgálatot, mert szerintük csak a teljes dokumentáció áttekintése alapján lehet tisztázni, ki milyen döntést hozott, és ki viseli a felelősséget az esetleges szabálytalanságokért.

Bosznia-Hercegovinában ez a fordulat nem ismeretlen. Amikor a nyomozók megérkeznek, az aktuális vezetés rendszerint már a transzparencia bajnokaként mutatkozik be, miközben az előző igazgatóság hirtelen történelmi múlttá válik.

„Nincs mit rejtegetnünk”

A föderációs Autópályák FBiH vezetése hosszú közleményben fordult a nyilvánossághoz. Ebben elismerték, hogy az elmúlt hónapokban napvilágra került hírek súlyos benyomást kelthetnek a polgárokban és a vállalat dolgozóiban.

Azt írták, megértik a közvélemény aggodalmát, ugyanakkor szerintük a folyamatban lévő eljárások lehetőséget adnak arra, hogy hosszú évek után először független módon tárják fel az autópálya-építések körüli döntéseket.

A közlemény egyik legfontosabb mondata szerint a vállalatnak „nincs mit rejtegetnie”, és nem médiavitákkal, hanem tényekkel, hivatalos iratokkal és teljes együttműködéssel kíván válaszolni.

A cég azt ígéri, hogy zéró toleranciát alkalmaz a korrupcióval, a hivatali visszaélésekkel és minden törvénytelen befolyással szemben.

A céljuk állítólag az, hogy a vállalat a jövőben olyan közintézménnyé váljon, ahol a törvényesség, a szakértelem és a közérdek valóban elsőbbséget élvez.

A szöveg ambiciózus, talán túlságosan is. Bosznia-Hercegovinában ugyanis a zéró tolerancia gyakran addig tart, amíg a vizsgálat nem éri el a megfelelő politikai emeletet.

A korridor, amely Budapestet köti össze az Adriával

A Vc páneurópai közlekedési folyosó jóval több egy boszniai autópályánál. Az út Budapestet, Eszéket, Szarajevót és a horvátországi Ploče kikötőjét köti össze.

Magyarország és Horvátország számára stratégiai jelentőségű útvonalról van szó: összekapcsolja Közép-Európát az Adriával, javítja Szlavónia elérhetőségét, és erősíti a pločei kikötő gazdasági szerepét.

Bosznia-Hercegovina területén mintegy 340 kilométernyi autópályát terveztek. Ebből 2026 márciusának végéig 148,5 kilométer készült el és került forgalomba.

A számokból jól látszik, hogy az VC egy fontos közlekedési projekt. Politikai presztízsberuházás és nemzetközi pénzügyi vállalkozás egyszerre, amelynek jelentős gazdasági hatása is van.

Az OLAF és az EPPO, valamint a boszniai ügyészségek vizsgálata egyelőre nem jelent vádemelést, és nem bizonyítja, hogy konkrét személyek bűncselekményeket követtek volna el.

A kérdés inkább az, hogy a 2018 és 2022 között megkötött szerződések és közbeszerzések megfeleltek-e a szabályoknak, valamint indokoltak voltak-e azok a pénzügyi döntések, amelyek miatt az európai finanszírozók végül fékezni kezdtek.

A jelenlegi vezetés azt szeretné, ha a vizsgálat lezárná a múltat, és új korszakot nyitna a vállalat életében. Az európai nyomozók feladata azonban nem a korszakhatárok kijelölése, hanem inkább annak megállapítása, hogy tűnt-e el pénz és történt-e visszaélés, s ha igen, akkor ki írta alá a papírokat.