AZ 5C ÉS BUDAPEST: Első alkalommal kötbérezték a hiperlassú autópálya-kivitelezőket

A boszniai Föderáció autópálya kezelő közhasznú társasága most először érvényesített késedelmi kötbért a népmesébe illő tempóban épülő 5C autópálya kivitelezőjével szemben. A kötbérbeszedési kedvet valószínűleg az EU tagjelölti státusz megadását követően Brüsszelből érkező nyomás teremtette meg a nyugat-balkáni csodaországban.

Mint a Luca széke

Bár mostanra már a pravoszláv kultúrkörben is túl vagyunk a karácsonyi időszakon, a katolikus hitélethez kapcsolódó hiedelem szerinti Luca széke építésének egy alternatív formája manifesztálódik a boszniai valóságban vasbetonba öntve.

Az 5C nevű autópálya az egyik nyugat-balkáni felzárkóztatást célul kitűző grandiózus terv, ami Budapestet a horvát tengerparton lévő Ploče várossal kötné össze az alábbi képen látható nyomvonalon:

Az 5C korridornak nevezett Budapest- Ploče útszakasz felett az EU bábáskodik, mert annak megvalósításával akarják Bosznia- Hercegovinát bekapcsolni az uniós úthálózati rendszerbe.

Az 5C korridor EU által jóváhagyott nyomvonala, ehhez tartozik a boszniai autópálya is (Forrás: seenews.com)

A meglehetősen tagolt terepen zajló építkezés lassan 10 éve húzódik, és eddig csak Mostar környékén, valamint a Szarajevó és Zenica közti centrális szakaszon fejeződött be, és ennek okán versenyben van a Belgrád- Budapest gyorsvasút „szélsebes” megépítésével.

Boszniában a híradásokba most a 12 kilométer hosszúságú, Počitelj és Zirovići közti szakasz került be azzal, hogy a kivitelező újabb 8 hónapos határidő hosszabbítási kérelmet nyújtott be.

Az említett szakaszra még 2019 júliusában kötött szerződést a Föderáció autópálya üzemeltetője a Kínai Állami Építőipari Vállalattal (China State Construction Engineering Corporation Limited).

A balkáni berkekben hírhedt kínai cég 2022. nyarán a montenegrói autópálya kivételezés kapcsán került legutóbb reflektorfénybe, mert az ott 2014-ben megkötött vállalkozási szerződéshez a kínai export-import bank biztosítottak egy hitelszerződést a montenegrói kormánynak, ami annyira rossz feltételekkel bírt, hogy csődközeli helyzetet idézett elő.

Akkor az EU több hónapos tanakodás után végül amellett foglalt állást, hogy nem menti meg a kínai hitelezőktől Montenegrót, és nem fizeti vissza az ország azóta rég megbukott kormánya által felvett másfél milliárd USD összegű hitelt.

A kínai hitelből és kínai kivitelezővel lebonyolított autópálya építés is hozzájárult ahhoz a gazdasági helyzethez, ami miatt lassacskán másfél éve interregnum közeli állapotok vannak a crnagorác kormányzásban.

Ez odáig vezetett, hogy 2022 decemberében az EU Bizottság bejelentette, hogy felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval, annak ellenére, hogy az ország sokáig éltanulónak számított Brüsszelből nézve a nyugat-balkáni régióban.

De mit ad Isten, a World Highways szakportál beszámolója szerint 2022 októberében ugyanez a cég kapta meg a boszniai szerb hatóságoktól a Belgrád felé vezető autópálya Vukosavlje és Brčko közötti szakaszának megépítését, ami a Szerb Köztársaságot Belgráddal összekötő autópálya része lesz. A 33 kilométeres szakaszra vonatkozó üzlet értéke 332,34 millió euró.

Viadukt másfél éves késésben

A boszniai híradásokba most bekerült Počitelj melletti szakaszon egy majd 1000 méter hosszú és 100 méter magas viaduktot terveztek a meglehetősen ingadozó vízhozamú Neretva fölé.

Épülget az autópálya legnagyobb kihívása (Forrás: Hering d.d.)

A hercegovinai táj arculatától idegen vasbeton monstrum megépítésére kiírt tendert az azeri Azvirt Limited Liability Company és két másik kínai cég, a Sinohydro Corporation Limited és a Powerchina Roadbridge Group nyerte el.

A 12 km hosszú útszakasz és a viadukt építésére 30 hónapos határidőt írtak elő a szerződésben. Ez 2022 márciusában lejárt, azonban a Föderáció autópálya felügyelete egyoldalúan 175 nappal meghosszabbította a 300 napos építési határidőt.

A boszniai viszonyokat ismerő kivitelezők vélhetően ez után sem aggódtak a szerződésben meghatározott késedelmi kötbér miatt, mert azt nem szokás érvényesíteni a Balkán centrumában.

A helyzet abszurd jellegét jól mutatja, hogy a majd hat hónappal meghosszabbított határidő lejártát követően a kivitelezők kezdeményezték újabb határidő kitűzését. A megrendelő kérdésére a 2023. augusztus 1-jei átadást minősítették reálisnak, vagyis másfél év késést hoztak össze.

Bekeményítettek Brüsszel miatt

A nyugat-balkáni viszonyokat ismerő olvasók könnyedén juthatnak arra a következtetésre, hogy a 18 hónapos késés szinte fel sem tűnik a régióban, sőt önmagában az is egy kisebb csoda, hogy az építkezés eddig eljutott.

Dodik nyugt és kelet felé fejleszt, a bosnyákok pedig délnek haladnak – JELMAGYARÁZAT: zöld – már megépült, piros – éppen épülő, lila – biztosított a finanszírozás (Forrás: Avaz)

Ezek azok a prekoncepciók, amiknek a kordában tartása érdekében komoly lépéseket tesz az uniós bürokrácia. Az EU Bizottság figyelő szeme a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadása miatt egyre nagyobb mértékben fókuszál a boszniai folyamatokra, különösen azokra, amelyeket ő maga finanszíroz.

Tudniillik, a fent említett autópálya szakaszt 80 millió eurónyi EBRD hitelből és 5 millió euró összegű EU támogatásból finanszírozzák. A támogatási összeg odaítéléséről 2021 novemberében született bizottsági döntés, miután az EBRD hitelkeret megfogyatkozott, és a projekt veszélybe került.

Az említett crnagorác példából okulva a brüsszeli bürokrácia elébe ment az „ingyen pénz” Szarajevóba küldésével annak, hogy az egyébként is kínai-orosz befolyásnak kitett nyugat-balkáni régióban még egy meglehetősen zavaros belpolitikai viszonyokkal küzdő állam kerüljön függő helyzetbe a kínaiakkal szemben.

Az uniós segítő gesztust a számonkérés követte, így a boszniai Föderáció kormánya jelezte az autópálya üzemeltető cégnek, hogy eltérően a korábbi évek gyakorlatától, nyújtsa be késedelem miatt a számlát a kínai-azeri-kínai kivitelezőknek.

Az így visszakövetelt összeg 3,3 millió euróra rúg. A követelés érvényesítése nagy hírt kapott a boszniai sajtóban, amihez kötődően az autópálya üzemeltető kiadott egy rövid, de velős közleményt, miszerint a jövőben az összes szerződéses megállapodást betartatják a kivitelezőkkel, így a késedelmük esetén a kötbért behajtják rajtuk.

Alig érnek össze

A boszniai autópálya hálózat fejlesztésére rányomja a bélyegét, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a horvát-bosnyák Föderáció, mint a két államalkotó entitás külön autópálya üzemeltető céggel bír.

A fejlesztési irányok ugyanúgy nem szolgálják a nemzeti egység megteremtését az etnikai és vallási feszültségektől terhelt országban, mint a földgáz vezeték rendszer vagy a vasúti pálya, amelyek szintén entitási kezelésben állnak, és a fejlesztésük olyan irányba zajlik, hogy minél kisebb legyen köztük az összekapcsolódás.

Ennek az eredménye, hogy ma a két entitási vasúti hálózat nem is ér össze, míg a Szerbia felől Boszniába belépő földgáz vezeték a szerb entitáson való áthaladását követően csak egy ponton csatlakozik a Föderáció vezetékrendszeréhez.

Mind a Föderáció, mind pedig a Szerb Köztársaság vezetése a korábbi években elfogadott fejlesztési koncepciókban a két entitás közti összekapcsolódás minimális szinten tartásának elvét vitte tovább.

Ennek az eredménye, hogy a Srbija Gaz és a Gazprom támogatásával zajló gázvezeték építés Banja Luka és Bijeljina között, kelet-nyugati irányban csak a szerb entitás területét érinti, míg a Föderáció gázipari cége Mostartól délre kíván rácsatlakozni a horvát gázhálózatra.

Az autópálya fejlesztés kapcsán is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A Milorad Dodik vezette szerb entitás Banja Lukából Prijedor érintésével nyugatra, a horvát határ felé, illetve Brčkon keresztül Belgrád irányába bővíti az autópálya hálózatát, míg a Föderációban az elsődleges cél a Szarajevó és Mostar közti autópálya szakasz megépítése déli irányba.