Bosznia
AZ 5C ÉS BUDAPEST: Első alkalommal kötbérezték a hiperlassú autópálya-kivitelezőket

A boszniai Föderáció autópálya kezelő közhasznú társasága most először érvényesített késedelmi kötbért a népmesébe illő tempóban épülő 5C autópálya kivitelezőjével szemben. A kötbérbeszedési kedvet valószínűleg az EU tagjelölti státusz megadását követően Brüsszelből érkező nyomás teremtette meg a nyugat-balkáni csodaországban.
Mint a Luca széke
Bár mostanra már a pravoszláv kultúrkörben is túl vagyunk a karácsonyi időszakon, a katolikus hitélethez kapcsolódó hiedelem szerinti Luca széke építésének egy alternatív formája manifesztálódik a boszniai valóságban vasbetonba öntve.
Az 5C nevű autópálya az egyik nyugat-balkáni felzárkóztatást célul kitűző grandiózus terv, ami Budapestet a horvát tengerparton lévő Ploče várossal kötné össze az alábbi képen látható nyomvonalon:
Az 5C korridornak nevezett Budapest- Ploče útszakasz felett az EU bábáskodik, mert annak megvalósításával akarják Bosznia- Hercegovinát bekapcsolni az uniós úthálózati rendszerbe.

Az 5C korridor EU által jóváhagyott nyomvonala, ehhez tartozik a boszniai autópálya is (Forrás: seenews.com)
A meglehetősen tagolt terepen zajló építkezés lassan 10 éve húzódik, és eddig csak Mostar környékén, valamint a Szarajevó és Zenica közti centrális szakaszon fejeződött be, és ennek okán versenyben van a Belgrád- Budapest gyorsvasút „szélsebes” megépítésével.
Boszniában a híradásokba most a 12 kilométer hosszúságú, Počitelj és Zirovići közti szakasz került be azzal, hogy a kivitelező újabb 8 hónapos határidő hosszabbítási kérelmet nyújtott be.
Az említett szakaszra még 2019 júliusában kötött szerződést a Föderáció autópálya üzemeltetője a Kínai Állami Építőipari Vállalattal (China State Construction Engineering Corporation Limited).
A balkáni berkekben hírhedt kínai cég 2022. nyarán a montenegrói autópálya kivételezés kapcsán került legutóbb reflektorfénybe, mert az ott 2014-ben megkötött vállalkozási szerződéshez a kínai export-import bank biztosítottak egy hitelszerződést a montenegrói kormánynak, ami annyira rossz feltételekkel bírt, hogy csődközeli helyzetet idézett elő.
Kapcsolódó cikk
Akkor az EU több hónapos tanakodás után végül amellett foglalt állást, hogy nem menti meg a kínai hitelezőktől Montenegrót, és nem fizeti vissza az ország azóta rég megbukott kormánya által felvett másfél milliárd USD összegű hitelt.
A kínai hitelből és kínai kivitelezővel lebonyolított autópálya építés is hozzájárult ahhoz a gazdasági helyzethez, ami miatt lassacskán másfél éve interregnum közeli állapotok vannak a crnagorác kormányzásban.
Ez odáig vezetett, hogy 2022 decemberében az EU Bizottság bejelentette, hogy felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval, annak ellenére, hogy az ország sokáig éltanulónak számított Brüsszelből nézve a nyugat-balkáni régióban.
De mit ad Isten, a World Highways szakportál beszámolója szerint 2022 októberében ugyanez a cég kapta meg a boszniai szerb hatóságoktól a Belgrád felé vezető autópálya Vukosavlje és Brčko közötti szakaszának megépítését, ami a Szerb Köztársaságot Belgráddal összekötő autópálya része lesz. A 33 kilométeres szakaszra vonatkozó üzlet értéke 332,34 millió euró.
Viadukt másfél éves késésben
A boszniai híradásokba most bekerült Počitelj melletti szakaszon egy majd 1000 méter hosszú és 100 méter magas viaduktot terveztek a meglehetősen ingadozó vízhozamú Neretva fölé.

Épülget az autópálya legnagyobb kihívása (Forrás: Hering d.d.)
A hercegovinai táj arculatától idegen vasbeton monstrum megépítésére kiírt tendert az azeri Azvirt Limited Liability Company és két másik kínai cég, a Sinohydro Corporation Limited és a Powerchina Roadbridge Group nyerte el.
A 12 km hosszú útszakasz és a viadukt építésére 30 hónapos határidőt írtak elő a szerződésben. Ez 2022 márciusában lejárt, azonban a Föderáció autópálya felügyelete egyoldalúan 175 nappal meghosszabbította a 300 napos építési határidőt.
A boszniai viszonyokat ismerő kivitelezők vélhetően ez után sem aggódtak a szerződésben meghatározott késedelmi kötbér miatt, mert azt nem szokás érvényesíteni a Balkán centrumában.
A helyzet abszurd jellegét jól mutatja, hogy a majd hat hónappal meghosszabbított határidő lejártát követően a kivitelezők kezdeményezték újabb határidő kitűzését. A megrendelő kérdésére a 2023. augusztus 1-jei átadást minősítették reálisnak, vagyis másfél év késést hoztak össze.
Bekeményítettek Brüsszel miatt
A nyugat-balkáni viszonyokat ismerő olvasók könnyedén juthatnak arra a következtetésre, hogy a 18 hónapos késés szinte fel sem tűnik a régióban, sőt önmagában az is egy kisebb csoda, hogy az építkezés eddig eljutott.

Dodik nyugt és kelet felé fejleszt, a bosnyákok pedig délnek haladnak – JELMAGYARÁZAT: zöld – már megépült, piros – éppen épülő, lila – biztosított a finanszírozás (Forrás: Avaz)
Ezek azok a prekoncepciók, amiknek a kordában tartása érdekében komoly lépéseket tesz az uniós bürokrácia. Az EU Bizottság figyelő szeme a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadása miatt egyre nagyobb mértékben fókuszál a boszniai folyamatokra, különösen azokra, amelyeket ő maga finanszíroz.
Tudniillik, a fent említett autópálya szakaszt 80 millió eurónyi EBRD hitelből és 5 millió euró összegű EU támogatásból finanszírozzák. A támogatási összeg odaítéléséről 2021 novemberében született bizottsági döntés, miután az EBRD hitelkeret megfogyatkozott, és a projekt veszélybe került.
Az említett crnagorác példából okulva a brüsszeli bürokrácia elébe ment az „ingyen pénz” Szarajevóba küldésével annak, hogy az egyébként is kínai-orosz befolyásnak kitett nyugat-balkáni régióban még egy meglehetősen zavaros belpolitikai viszonyokkal küzdő állam kerüljön függő helyzetbe a kínaiakkal szemben.
Az uniós segítő gesztust a számonkérés követte, így a boszniai Föderáció kormánya jelezte az autópálya üzemeltető cégnek, hogy eltérően a korábbi évek gyakorlatától, nyújtsa be késedelem miatt a számlát a kínai-azeri-kínai kivitelezőknek.
Az így visszakövetelt összeg 3,3 millió euróra rúg. A követelés érvényesítése nagy hírt kapott a boszniai sajtóban, amihez kötődően az autópálya üzemeltető kiadott egy rövid, de velős közleményt, miszerint a jövőben az összes szerződéses megállapodást betartatják a kivitelezőkkel, így a késedelmük esetén a kötbért behajtják rajtuk.
Alig érnek össze
A boszniai autópálya hálózat fejlesztésére rányomja a bélyegét, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a horvát-bosnyák Föderáció, mint a két államalkotó entitás külön autópálya üzemeltető céggel bír.
A fejlesztési irányok ugyanúgy nem szolgálják a nemzeti egység megteremtését az etnikai és vallási feszültségektől terhelt országban, mint a földgáz vezeték rendszer vagy a vasúti pálya, amelyek szintén entitási kezelésben állnak, és a fejlesztésük olyan irányba zajlik, hogy minél kisebb legyen köztük az összekapcsolódás.
Kapcsolódó cikk
Ennek az eredménye, hogy ma a két entitási vasúti hálózat nem is ér össze, míg a Szerbia felől Boszniába belépő földgáz vezeték a szerb entitáson való áthaladását követően csak egy ponton csatlakozik a Föderáció vezetékrendszeréhez.
Mind a Föderáció, mind pedig a Szerb Köztársaság vezetése a korábbi években elfogadott fejlesztési koncepciókban a két entitás közti összekapcsolódás minimális szinten tartásának elvét vitte tovább.
Ennek az eredménye, hogy a Srbija Gaz és a Gazprom támogatásával zajló gázvezeték építés Banja Luka és Bijeljina között, kelet-nyugati irányban csak a szerb entitás területét érinti, míg a Föderáció gázipari cége Mostartól délre kíván rácsatlakozni a horvát gázhálózatra.
Az autópálya fejlesztés kapcsán is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A Milorad Dodik vezette szerb entitás Banja Lukából Prijedor érintésével nyugatra, a horvát határ felé, illetve Brčkon keresztül Belgrád irányába bővíti az autópálya hálózatát, míg a Föderációban az elsődleges cél a Szarajevó és Mostar közti autópálya szakasz megépítése déli irányba.

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt