Szerb Köztársaság
Putyint Banja Lukába várják, Dodik állandóan oroszhonban vanDodik idén szinte már hazajár Oroszországba
Bosznia-Hercegovina hivatalosan ugyan az Európai Unió felé tart, Milorad Dodik viszont gondosan ápolja keleti kapcsolatait. A boszniai szerb vezető a szentpétervári gazdasági fórumon közölte, hogy továbbra is várják Vlagyimir Putyin banja luka-i látogatását. Dodik szerint az orosz–szerb együttműködést senki sem állíthatja meg, ami lassan már nem is politikai állásfoglalásnak, hanem állandó programnak tűnik
Milorad Dodik, a boszniai szerb Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon megerősítette, hogy továbbra is várják Vlagyimir Putyin orosz elnököt Banja Lukába, az épülő orosz–szerb ortodox templom és kulturális központ megnyitójára.
A projekt nem szimplán egy újabb templomépítés. A banja luka-i komplexum részeként egy hét emeletes orosz–szerb kulturális és spirituális központ is épül, amelyet még 2018-ban indítottak el, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter személyesen vett részt az alapköletételre rendezett ünnepségen.
A boszniai Szerb Köztársaság meghatározó politikai vezetője szerint a Putyin látogatással kapcsolatos korábbi megállapodásukat továbbra is érvényesnek tekintik.
„Megerősítettem azt, amiben korábban megállapodtunk. Várni fogunk Putyinra, bármikor is válik ez lehetővé. Amikor tud jönni, meg fogjuk valósítani” – mondta Dodik az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.
A templom így egyszerre vallási és geopolitikai szimbólum. Miközben Bosznia-Hercegovina hivatalosan továbbra is az európai integráció útján haladna, a boszniai szerb vezetés újra és újra jelzi, hogy Moszkvát továbbra is stratégiai partnernek tekinti.
Moszkva messze van, de közelebb, mint Brüsszel
A szentpétervári gazdasági fórumon tartózkodó Dodik nem érte be annyival, hogy újra demonstrálja Oroszország iránti lojalitását. Az Európai Uniónak is odaszúrt egyet.

Dodik Európa helyett most éppen a tatárokkal egyezkedik. Dodik az X platformon közzétett bejegyzése alapján örült annak, hogy lehetősége nyílt megbeszélést folytatni a Tatár Köztársaság vezetőjével, Rusztaam Minnyihanovval a együttműködés erősítéséről, valamint a két ország és a két nép gazdaságai összekapcsolásáról. Reszkess, te sínylődő Európa!
A RIA Novosztyinak adott interjújában azt állította, hogy Európa gyakorlatilag minden gazdasági előnyét elveszítette, és előbb-utóbb kénytelen lesz visszatérni az orosz energiaforrásokhoz.
„Európa elveszített mindent, amit elveszíthetett, már nincs gazdasága. Vissza kell jönnie ide energiáért és piacokért” – fogalmazott a boszniai szerb vezető.
Dodik szerint az már kizárólag az orosz vezetésen múlik, hogy Moszkva milyen feltételekkel lesz hajlandó újra együttműködni az európai országokkal.
Ez a kijelentés jól illeszkedik abba a politikai szerepbe, amelyet Dodik az elmúlt években magára vállalt. Miközben Brüsszel egyre gyakrabban fenyegeti szankciókkal, ő rendszeresen az Európai Unió hanyatlásáról és Oroszország stratégiai jelentőségéről beszél.
Lavrov szerint Bosznia nem eléggé szuverén
Dodik a fórum margóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt. A találkozó után azt mondta, hogy Moszkva változatlanul támogatja a Daytoni Békemegállapodás eredeti elveit.
A boszniai szerb vezető szerint Lavrov ismét hangsúlyozta Bosznia-Hercegovina területi integritásának és szuverenitásának fontosságát, ugyanakkor azt is, hogy az ország nem tekinthető valóban szuverénnek addig, amíg külföldi szereplők jelentős befolyással rendelkeznek felette.
Dodik értelmezésében ez elsősorban a nemzetközi főképviselői hivatal, az OHR megszüntetését jelenti.
„Nem lehet szuverén ország az, amelyben külföldiek döntenek. Ez magában foglalja az OHR megszüntetését és a külföldi bírák távozását az alkotmánybíróságból is” – mondta.
Szerinte Oroszország továbbra is azon az állásponton van, hogy Bosznia-Hercegovina csak akkor maradhat hosszabb távon működőképes állam, ha visszatérnek a Daytoni Megállapodás eredeti kereteihez, és kijavítják az elmúlt évtizedek során kialakult „eltéréseket”.
A bosnyákokkal nincs miről tárgyalni?
Dodik szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bosnyák politikai vezetés szerinte nem hajlandó érdemi párbeszédre.
A boszniai szerb vezető úgy vélte, hogy a bosnyák pártok figyelmen kívül hagyják az alkotmányos vitákat és nem mutatnak hajlandóságot a kompromisszumkeresésre.
„Mi mindig azt mondtuk, hogy tárgyalni kellene. A bosnyákok azonban ezt figyelmen kívül hagyják. Nem tudjuk őket erre kényszeríteni, de fontos, hogy a nyilvánosság lássa: a Republika Srpska saját jogi helyzetéről önállóan dönt, és ezt a jövőben is így kívánja tenni” – fogalmazott.
A találkozón Dodik arról is beszélt Lavrovnak, hogy aggasztónak tartja Németország fegyverkezését és az Európai Unió fokozódó militarizációját. A boszniai szerb vezető nem először igyekszik lejáratni az orosz vezetők előtt Németországot, korábban Putyinnak is beszélt az erősödő német szerepvállalásról.
Szerinte az EU egyre inkább katonai szövetséggé válik, miközben a boszniai Szerb Köztársaság továbbra sem támogat semmilyen Oroszország elleni szankciót.
Gáz van, de az legalább olcsó
A pétervári látogatásnak kézzelfoghatóbb eredményei is voltak. Dodik bejelentette, hogy a Gazprom vezetésével folytatott tárgyalások során sikerült megállapodni arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is kedvezményes áron juthat orosz földgázhoz.
A megállapodás értelmében a jelenlegi árszabást a hónap végén várhatóan újabb egy évvel meghosszabbítják.
„Nagyon korrekt megállapodás született” – mondta Dodik.
A tárgyalásokon szóba kerültek a Bosznia-Hercegovinán belüli gázösszeköttetések is, köztük a keleti és a déli interkonnektor kérdése. Dodik szerint az orosz félnek nincs kifogása a déli vezeték kiépítésével kapcsolatban, Moszkva továbbra is kész földgázt szállítani mindenkinek, aki igényli.
A boszniai szerb vezető újabb szentpétervári látogatását is arra használta fel, hogy demonstrálja: miközben Brüsszel egyre távolabb kerül Banja Lukától, Moszkva kapui továbbra is nyitva állnak előtte. És ha Dodikon múlik, egyszer még Putyin is személyesen vághatja át a szalagot a banja luka-i orosz–szerb templom előtt.
