Oroszország
Putyin a politikai támogatás mellett vasutat és székesegyházat ígért Dodiknak
Milorad Dodik boszniai szerb elnök szerint az orosz és a szerb nép nem a kollektív Nyugattal áll szemben, hanem magával a gonosszal. A szerb és az orosz civilizáció amiatt helyezkedik szembe a Nyugattal, mert ők a családot, a hitet és a történelmet meg akarják őrizni, ezek viszont a Nyugaton összeomlani látszanak
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke a Vlagyimir Putyinnal folytatott egyeztetés előtt több programon is részt vett a szentpétervári nemzetközi fórumon. A legfőbb boszniai szerb egy vasútfejlesztési megállapodás megkötése és a Borisz Jelcin nevét viselő elnöki könyvtár érdemérmének átvétele után Olekszandr Beglovval, a pétervári kerület kormányzójával írt alá együttműködési megállapodást, majd minden oroszok (állandó) elnökétől kapott arra vonatkozó ígéretet, hogy Oroszország mindig a szerb nép mögött áll.
Dodik kitüntetést kapott és könyvet adományozott
A szentpétervári nemzetközi fórum mostanra hagyományosnak tekinthető mozzanata Vlagyimir Putyin orosz elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének találkozója. A zárt ajtós egyeztetés előtt, a korábbi évek gyakorlatával egyező módon, Dodik több orosz vállalat vezetőjével tárgyalt az RS-ben folytatható egyes fejlesztésekről. Ezek közül a boszniai szerb köztelevízió, az RTRS, az orosz állami vasúttársaságot említette meg, mint olyan orosz vállalatot, amely a közeljövőben fejlesztési projekteket kezdhet a boszniai szerb entitásban.
A potenciális üzleti partnerekkel való egyeztetéseket követően Dodik – a korábban bejelentetteknek megfelelően – átvette a Borisz Jelcin nevét viselő elnöki könyvtár érdemérmét, majd az intézménynek ajándékozta a Nobel-díjjal kitüntetett Ivo Andrić “Híd a Drinán” című regényének orosz nyelvű fordítását.
A továbbiakban a szerb entitás elnöke a szentpétervári körzet kormányzójával, Olekszandr Beglovval írt alá egy együttműködési megállapodást. A dokumentum meghatározza a 2026-ig tartó időszakra a pétervári körzet és a szerb entitás közti együttműködés kiemelt területeit. A felek kifejezték abbéli reményüket, hogy a korábban kialakított gyógyszeripari együttműködés mellett más gazdasági területeken is eredményes kooperációt tudnak folytatni a jövőben.
A Beglovval való tárgyalás margóján Dodik indokoltnak érezte, hogy előadjon pár rövid, de velős agitprop gondolatot. Ezek között megemlítette, hogy az ukrajnai konfliktus csak ürügy a Nyugatnak, hogy Oroszország képességeit tesztelje. Ezzel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy mindig örömmel tölti el, ha orosz sikerekről hall – vélhetően az ukrajnai harcokra gondolt.
Ezt követően azzal folytatta, hogy az orosz és a szerb nép nem a kollektív Nyugattal áll szemben, hanem magával a gonosszal. A szerb és az orosz civilizáció amiatt helyezkedik szembe a Nyugattal, mert ők a családot, a hitet és a történelmet meg akarják őrizni, ami a Nyugaton összeomlani látszanak.
Dodik végül megjegyezte, hogy ebben az évben Oroszország tölti be a BRICS elnöki tisztségét, így javasolni fogja Putyinnak, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a boszniai Szerb Köztársaság – vagyis nem Bosznia-Hercegovina – valamilyen formában részt vehessen a jövőben a szervezet munkájában. Ezt követően azonban gyorsan megemlítette, hogy az EU-csatlakozási tervekkel sem hagynak fel, így abba az irányba is lépnek egyidejűleg.
Putyin mindenben partner
A Dodik és Vlagyimir Putyin orosz elnök közti egyeztetés körülbelül 45 percig tartott. Ennek kezdetén volt egy sajtónyilvános rész, ami alatt a felek a szokásos udvariassági formulák mellett megemlítettek pár konkrétumot. Putyin, aki visszatérően kedves jóbarátjának nevezte Dodikot, megköszönte a legfőbb boszniai szerbnek a korábbi támogatást és a kapcsolatok változatlan formában történő fenntartását, utalva az orosz-ukrán konfliktus miatt megváltozott nemzetközi környezetre.
Az orosz elnök kijelentette, hogy országa, mint a Daytoni Egyezmény egyik garantőr állama, nem változtat a korábbi álláspontján. Mint mondta, az egyezmény a jelenlegi status quo megőrzésének és a fejlődésnek az alapja Bosznia-Hercegovinában.
Zárásként Putyin megemlítette, hogy sok egyéb kérdés van még, amit meg kell, hogy beszéljenek, azonban ezek részleteiről ő maga nem árult el többet. A zárt ajtók mögött folytatódó egyeztetésen Putyin és Dodik mellett csak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Željko Budimir, az RS kormány fejlesztési és felsőoktatási ügyekért felelős minisztere vettek részt.
Dodik lényegében ugyanazokat a témákat hozta fel a Putyinnal folytatott egyeztetés sajtónyilvános részén, mint az azt követően adott rövid interjúja során. Ennek a fő mondanivalója annyiban foglalható össze, hogy Putyin, vagyis Oroszország mindenben partner és minden körülmények között támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot.
Dodik kiemelte, hogy Oroszországot tekinti az egyetlen olyan államnak, amelyik garantőrként tiszteletben tartja a Daytoni Egyezmény minden egyes betűjét, Putyin pedig barátsággal és megértéssel van a szerb nép iránt.
A „kollektív Nyugat” Dodik szerint visszaélt Oroszország jóindulatával, ami arra irányult, hogy megőrizzék a stabilitást és a békét. Oroszországot olyan államnak nevezte Dodik, amelyik sokat csalódott a kollektív Nyugatban a partnerségre való nyitottság és a megállapodások hiánya miatt. Szerinte a Nyugat az összes, eddig Oroszországgal megkötött egyezményt megszegte, köztük az ukrajnai helyzetet stabilizáló minszki megállapodást is.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy egyetért az orosz fél azon álláspontjával, miszerint a közelmúltban az ENSZ Közgyűlésben a srebrenicai népirtással kapcsolatban elfogadott határozat aláássa a boszniai stabilitást, és békétlenséghez vezet. Dodik kiemelte, hogy Németországnak és a többi határozatot megszavazó államnak nincs igaza, és egyúttal megköszönte, hogy Oroszország a határozat ellen szavazott.
Az említett határozat legitimitását ismét a szerb matematika sajátos elmélete alapján döntötte meg, miszerint a 196 ENSZ-tagállamból 109 azt nem támogatta, így a döntés nem tekinthető elfogadottnak. Szerinte ez egyben annak a jele, hogy a Nyugat nem tudta a nemzetközi közösségre erőltetni az akaratát.
Dodik végezetül biztosította Putyint, hogy a boszniai szerb kormány a jövőben sem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat, annak ellenére, hogy a nyugati partnerek egyre idegesebbek emiatt.
Lesz székesegyház és vasútfejlesztés is
A saját szavazóknak szóló politikai üzeneteken túl Dodik röviden méltatta az orosz gazdasági potenciált. Ennek keretében meglehetősen hajmeresztő állításokat tett. Így kijelentette, hogy az orosz növekedés üteme ebben az évben a világ élvonalába tartozó mértéket mutat, továbbá jelezte, hogy Moszkva rendelkezik a negyedik legnagyobb gazdasággal a világon.
A boszniai szerb entitásban várható orosz fejlesztések kapcsán Dodik jelezte, hogy még ebben az évben sor kerül a Banja Lukában épülő pravoszláv székesegyház tetőszerkezetének befejezésére.
Az orosz fél a találkozón biztosította Dodikot, hogy a korábbiakban folyósított pénzügyi támogatás a jövőben is elérhető lesz az épület befejezésére, valamint orosz segítséget kap a belső tér kialakítására és szentképekkel való kifestésére.
Ezen felül Dodik biztosította Putyint, hogy az orosz állami vasúttársaság képviselőivel folytatott aznapi tárgyalások eredményesek voltak, így a szerb entitás vasútvonalainak felújítása orosz segítséggel megy végbe a jövőben.
Nyilatkozat: Az elemzés bemutatja Milorad Dodik és Vlagyimir Putyin találkozóját, de nem tükrözi az összes érintett fél hivatalos álláspontját a geopolitikai kérdésekben.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is
- Románia5 nap telt el azóta
Brassó: tenyérnyi Nyugat Keleten
- Albánia2 nap telt el azóta
Allah európai Mekkája? Vatikán mintájára a muszlimok városállamot akarnak Európában
- Horvátország4 nap telt el azóta
Csőbensült csúcstalálkozó, Zelenszkijjel körítve, Vučić-mártással leöntve