Házelnököt választottak Szlovéniában, a Resni.ca járt jól

Zoran Stevanović pénteken már nem zárta ki, hogy támogatja Janez Janša kormányát, vajon mit ígértek neki?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szlovén parlament új ciklusának kezdetén már az első percekben kiderült, hogy a következő időszak nem a nyugodt kormányzásról fog szólni. Bár a képviselői mandátumokat végül minden különösebb vita nélkül megerősítették, a felszín alatt ott húzódott a feszültség, amely lassan, szlovén precizitással szivárgott szét a teremben, hogy később a házelnök megválasztásakor mérgezze meg a hangulatot.

A mandátumokat végül egyhangúlag megerősítették – a jelen lévő 90 képviselő közül 62-en szavaztak igennel, ellenszavazat nem volt –, ám ez inkább technikai lezárása volt egy folyamatnak, mintsem politikai konszenzus.

Házelnököt választottak

A parlament alakuló ülése során hamar egyértelművé vált, hogy a következő nagy kérdés a házelnök személye lesz. Fel is merültek lehetséges jelöltek, köztük Janez Cigler Kralj, a Nova Slovenija – NSi (Új Szlovénia, kereszténydemokrata párt) meghatározó alakja, valamint Katja Kokot, a Resni.ca képviselőjének, miközben a politikai térfél különböző szereplői igyekeztek felmérni, milyen irányba mozdulhat el az új parlamenti többség.

A háttérben komoly gazdaságpolitikai viták is zajlottak. Klemen Boštjančič pénzügyminiszter például élesen bírálta az úgynevezett „harmadik politikai blokk”, vagyis az új, középre pozicionált, rendszerkritikus politikai tömb által javasolt válságkezelő törvényt, amely szerinte több mint egymilliárd eurós terhet róna a költségvetésre, miközben nem kínál valós finanszírozási megoldásokat.

Megalakult a parlament, de még nem dőlt el, hogy a jobboldal vagy a baloldal alakít-e kormányt (Forrás: Delo)

A törvénytervezet inkább egy költségvetési kívánságlistára emlékeztetett, mint átgondolt gazdaságpolitikára – de legalább hamar kiderült, hogy a realitás nem tartozik a legnépszerűbb politikai műfajok közé. Ez a vita is jelezte, hogy a következő kormány mozgástere már a kezdetektől szűk lesz.

A politikai erőviszonyok értelmezésében a szociáldemokraták vezetője, Matjaž Han úgy fogalmazott: ha Janez Cigler Kraljt választanák meg a parlament elnökének, az egy jobboldali–középkoalíció kialakulásának előjele lenne. Ez a kijelentés azt jelzi, hogy a házelnöki poszt túlmutat önmagán, és valójában a jövőbeni kormány összetételéről is árulkodik – egyfajta lakmuszpapírként jelezve, merre billen a hatalom.

Stevanović, a megmentő

Ebben a helyzetben került előtérbe Zoran Stevanović, a Resni.ca párt vezetője, akinek jelölését saját pártja mellett az NSi és a Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) képviselői is támogatták. A jelölést benyújtó politikusok szerint Stevanović képes lehet különböző politikai irányzatok összekapcsolására, és biztosíthatja a parlament működőképességét.

Kapcsolódó cikk

Janša aligha lesz miniszterelnök, Szlovénia belép-e a Szerb Világba?

Itt azonban felvetődik a kérdés: vajon lehet-e egyszerre több irányba is nyitni anélkül, hogy az ember végül egyikhez sem érkezik meg? A válasz – legalábbis rövid távon – igen volt. A baloldali és balközép pártok közül ugyan többen nyíltan alkalmatlannak nevezték a jelöltet, a Levica és a Vesna képviselői pedig tiltakozásként bojkottálták a szavazást.

Luka Mesec, a Levica (A Baloldal) társalapítója szerint Stevanović nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket egy házelnökkel szemben elvárnak, különösen a hitelesség és az össznemzeti képviselet terén. A tiltakozás odáig fajult, hogy a képviselők elhagyták az üléstermet.

A titkos szavazást megelőzően így már világos volt, hogy a döntés nem pusztán személyi kérdés, hanem politikai erőpróba is. Végül 79 leadott szavazatból 48-an támogatták Stevanovićot, 29-en ellene szavaztak, két szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel a Resni.ca politikusa lett a parlament új elnöke. A 48 szavazat ugyan nem elsöprő többség, de elegendő ahhoz, hogy a rendszer működőképesnek tűnjön.

Stevanović politikai kolója: egyet jobbra, egyet balra

A frissen megválasztott házelnök beszédében a párbeszéd, az együttműködés és a megosztottság meghaladásának fontosságát hangsúlyozta – vagyis mindazt, amit egy ilyen helyzetben általában el szoktak mondani, és amit a gyakorlatban rendszerint rövid időn belül újraértelmeznek.

Külön figyelmet érdemelt az a kijelentése, miszerint kész támogatni akár Robert Golob, akár Janez Janša kormányát, amennyiben sikerül közös programot kialakítani. Ez a politikai nyitottság egyszerre értelmezhető rugalmasságként és óvatos helyezkedésként – attól függően, ki melyik oldalról nézi.

Robert Golob, eddigi miniszterelnök

Kapcsolódó cikk

Szlovénia a 46-os szám bűvöletében, ki hányig tud számolni?

Ezzel a kijelentéssel a Resni.ca vezetője azonban gyorsan ellentmondásba került korábbi ígéreteivel, miszerint nem lépne be Janša kormányába. Stevanović ezt azzal oldotta fel, hogy szerinte nincs ellentmondás: nem a személyek, hanem a programok számítanak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy politikai elemzők szerint Stevanović pozíciója eleve bizonytalan. Uroš Esih például arra figyelmeztetett, hogy nézetei – amelyeket egyesek orosz- és Kína-barátként jellemeznek – megnehezíthetik szélesebb körű elfogadottságát. Emellett arra is rámutatott, hogy bármilyen kormány alakul is, az várhatóan instabil lesz – ami nem feltétlenül tragédia.

Összességében a szlovén parlament megalakulása arra utal, hogy a politikai szereplők még keresik a helyüket, a koalíciós lehetőségek nyitottak, a stabilitás pedig inkább cél, mint kiindulópont. A kérdés most már csak az, hogy ez az egyensúly mennyire bizonyul tartósnak – és hogy a kompromisszumokra törekvés valóban a párbeszédről szól-e, vagy inkább arról, hogy ki tud tovább egyensúlyozni a politikai vékony jégen.