Szlovénia a 46-os szám bűvöletében, ki hányig tud számolni?

A szlovén jobboldal összeáll, mint egy Lesnina-szekrény - csak néhány csavar hiányzik

Szlovéniában a választások lezárultak, de a politikai történet csak most kezd igazán bonyolulttá válni. Nataša Pirc Musar köztársasági elnök a hivatalos eredmények kihirdetése után a következő napokban összehívja az új Nemzetgyűlés alakuló ülését, amelyre – a húsvéti szünetet követően – várhatóan április tizedikén kerül sor. Ez azonban csupán a formai kezdet: a tényleges kérdés az, hogy ki tud eljutni a bűvös 46-os számig.

A levélszavazatok: utolsó remény vagy politikai kapaszkodó?

A szoros eredmények miatt a figyelem egy ideig még a külföldről érkező szavazatokra irányul. A levélszavazatok, valamint a diplomáciai és konzuli képviseleteken leadott voksok hozzáadása elvileg még árnyalhatja a végeredményt. A gyakorlatban azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy ez nem hoz radikális fordulatot.

Ennek ellenére a jobboldalon nem adják fel a reményt – vagy legalábbis a narratívát. Janez Janša, a Szlovén Demokrata Párt (Slovenska demokratska stranka, SDS) vezetője nyíltan kételkedik abban, hogy a külföldön élő szlovénok politikai preferenciái ilyen látványosan megváltoztak volna. Közösségi médiás megszólalásai inkább kérdéseket vetnek fel, mint válaszokat adnak – de politikailag pontosan ez a céljuk.

Kapcsolódó cikk

Globalnyik para Szlovéniában: az izraeliek Janšát segítik

Janša szerint az előző parlamenti választásokon az SDS és az NSi kapta a legtöbb támogatást külföldről, idén azonban az eddigi miniszterelnök centrista-liberális Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) és általában a baloldal áll az élen, ami Janša szerint felettébb gyanús.

„Más is elhiszi, hogy tényleg mindenkinek kiküldték a szavazólapokat?” – tette fel az irányított kérdést Janša a közösségi médiában.

A számok ugyanakkor makacs dolgok: ha valóban a baloldali pártok – köztük a Szabadság Mozgalom és a Levica – szerepeltek jobban a külföldi szavazatoknál, akkor matematikailag minimális az esély arra, hogy a jobboldal javára fordul az eredmény.

A „46-ig kell számolni” politikája

A választások utáni szlovén politika lényegét talán a legtömörebben Zoran Stevanović fogalmazta meg: az általa vezetett Resni.ca (Igazság) programját kell olvasgatni, és „46-ig kell számolni”. Ennyi szavazat szükséges ugyanis a kormányalakításhoz.

Kapcsolódó cikk

Janša aligha lesz miniszterelnök, Szlovénia belép-e a Szerb Világba?

Stevanović, a Resni.ca vezetőjeként, saját magát nem teljesen alaptalanul pozicionálja „királycsinálóként”. Retorikája egyszerre együttműködő és fenntartásokkal teli: támogatnának „minden sürgősségi törvényt”, de nem mindegy, hogy kinek a kormányában.

A „sürgősségi törvények” kifejezés itt inkább politikai eszköz, mint konkrét program – egy rugalmas hivatkozási alap, amely bármilyen jövőbeli kompromisszumot igazolhat.

A Resni.ca kulcsszerepe ebben a helyzetben paradox: miközben potenciálisan eldöntheti a kormány sorsát, saját politikai túlélését is kockáztatja egy rosszul megválasztott szövetséggel.

Ismerős szereplők, új játszma

A politikai színpadon továbbra is két meghatározó figura áll egymással szemben: Janez Janša és Robert Golob. A politikai tárgyalások egyik legérdekesebb aspektusa az, hogy a pártok közötti bizalmatlanság továbbra is jelentős, különösen a jobboldal és a baloldal között.

Golob, a hivatalban lévő miniszterelnök, láthatóan a nyugalom és a folytonosság képét igyekszik sugározni. Kommunikációjában visszatérő elem, hogy „a dolgok a várakozásoknak megfelelően alakulnak”, és hogy a politikai ricsaj természetes velejárója a koalíciós tárgyalásoknak.

Ezzel szemben Janša inkább a bizonytalanságot hangsúlyozza – különösen a választási eredmények legitimitásának kérdésében. Ez a stratégia nem új, de továbbra is hatékony eszköz a politikai mozgósításban.

Kapcsolódó cikk

A szlovén elnökválasztáson Anže Logar és Nataša Pirc Musar a második fordulóban

A pártok ugyanakkor hivatalosan a transzparenciára esküsznek. Anže Logar, a jobbközép, konzervatív-liberális Demokrati, teljes nevén a Demokrati Slovenije elnöke például „nyitott kártyákról” beszélt, miközben elismerte: még az sem eldöntött, hogy lesz-e egyáltalán kormány, vagy előrehozott választások következnek.

„Mindkét lehetőség reális” – mondta Logar, aki 2022-ben független jelöltként ugyan, de Janša támogatásával Pirc Musar ellenfele volt az elnökválasztás második fordulójában, de alulmaradt.

Jernej Vrtovec, az Új Szlovénia – Kereszténydemokraták, röviden NSi elnöke nem akarta elárulni, hogy a háttérben a jobboldalon folynak-e kormányalakítási tárgyalások. Azt azonban nem zárta ki, hogy a jobboldal még képes lehet elérni a 46 szavazatot – bár ehhez matematikai és politikai értelemben is komoly bravúrra lenne szükség.

„Az, aki négy éven át katasztrofálisan vezette a politikát, nehezen nyerheti el a bizalmunkat” – kritizálta az NSi vezetője a baloldali próbálkozásokat.

A jobboldal tehát teljesen összezár: Vrtovec ugyanis kijelentette, hogy az NSi, a nemzeti jobbközép Szlovén Néppárt (SLS) és a tavaly alakult középjobb Fokus listájáról származó kilenc képviselő szavazata „nem áll más párt rendelkezésére”.

Az út hosszabb a vártnál

Matjaž Han, a baloldali Szociáldemokraták (Socialni demokrati, SD) elnöke közben azt fejtegette, hogy a választásokat követő eljárások ütemterve egyértelmű, de Pirc Musar asszonnyal együtt mindketten tisztában vannak azzal, hogy a folyamat rendkívül időigényes lesz.

És ez ezúttal nem csak szólam, hanem stratégia is: a baloldal ugyanis igyekszik elaltatni a saját szavazótáborát, hogy esetleg beemelhesse a koalícióba a jobboldali, de Janša-ellenes Resni.cát, mert a Svoboda és a baloldal csak így kormányozhat tovább.

Robert Golob miniszterelnök egy hajóskapitány nyugalmával próbálta megnyugtatni a táborát, hogy szerinte az ország „biztonságos kikötő felé tart, még ha az út hosszabb is a vártnál” – vagyis ő is arról beszél, mint Matjaž Han.

A következő hetek döntőek lesznek. A szlovén államfőnek 30 napon belül miniszterelnök-jelöltet kell állítania, de a valódi döntés nem az ő kezében van, hanem a „parlamenti huzalozásban”.

Golob ehhez biztos ért, miután villamosmérnök és energetikai szakember, aki a doktori cím megszerzése után Fulbright-ösztöndíjjal kutatott az amerikai Georgia Tech-en, ami kifejezetten jó nevű, elit műszaki egyetem az Egyesült Államokban.

A választások relatív győztesének számító Golob szerint az első nagy próbatétel az lesz, hogy miként alakul a szavazás a jövő pénteken, amikor a szlovén nemzetgyűlés új elnökét választják meg; ez jelzésértékű lehet azzal kapcsolatban is, hogy mennyire lesznek sikeresek a koalíció létrehozásában.

Nehezen hihető, hogy szélcsend lesz a picinyke szlovén tengeren.

Gyakran Ismételt Kérdések