Boszniai gránátok Ukrajnának Szerbián és Magyarországon keresztül

Egy bosznia-hercegovinai cég 155 mm-es M107 típusú aknavető-gránátokat exportált egy cseh vállalatnak, amely hivatalosan az ukrán hadseregnek szállít. A tranzit a szerbiai belügy-, védelmi- és külügyminisztérium beleegyezésével történt.

Miután a küldemény Horgosnál lépett be Szerbia irányából, biztosan áthaladt Magyarországon is. Egyelőre nem világos, hogy egyenesen Ukrajnába ment-e, vagy esetleg előbb Csehország felé vette az irányt, hogy onnan küldjék tovább.

Az alábbi cikk a belgrádi BIRN oknyomozó portál beszámolója alapján készült.

Jóváhagyott szállítmány

A BIRN újságírói arról számoltak be, hogy Bosznia-Hercegovinából 155 mm-es M107-es tüzérségi gránátok indultak Csehországba egy ottani cég számára, amely hivatalosan is az ukrán hadsereget látja el fegyverekkel.

A gránátok tranzitja Szerbián keresztül zajlott, a hivatalos dokumentáció szerint a szerb belügyminisztérium, valamint a védelmi és külügyi tárca tudtával és jóváhagyásával.

Kapcsolódó cikk

Egy “kis” lőszert mégis szállít Szerbia Ukrajnának

Az átszállítása vonatkozó engedélyek 2025. június 12-én kerültek aláírásra.

Az eladó a Nyugat-Hercegovina Kantonban működő és Podin nevet viselő cég volt, a megrendelő pedig az Omnipol a.s., a cseh kormány egyik kijelölt beszállítója, amely a a 2024 februárjában indított, Ukrajnának szánt lőszersegély-kezdeményezést is vezette.

A Podin nem ismert hadiipari vállalatként, inkább kereskedői szerepben tűnik fel – jellemzően viszonteladóként, ami további találgatásokra adhat okot, de a BIRN ebbe most nem ment bele.

Bár a cég hivatalosan ingatlanok bérbeadására és kezelésére van bejegyezve, azonban katonai felszerelések és fegyverek exportjára is rendelkezik engedéllyel.

A jelentés szerint a konvoj 132 raklapnyi, összesen 960 gránátot szállított. A rakomány Boszniából a Sremska Rača határátkelőn lépett be Szerbiába, majd Kuzmin érintésével az E-70-es autópályán jutott el Belgrádig, onnan pedig az E-75-ös úton haladt tovább a horgosi határállomásig, hogy belépjen az Európai Unióba (értsd: Magyarországra)

A szerb hatóságokhoz 2025. június 3-án érkezett a tranzitkérelem – csupán hat nappal azt követően, hogy az orosz külső hírszerzés (SZVR) először bírálta nyíltan Szerbiát, amiért fegyverei és lőszerei Ukrajnába kerülnek. Három nappal később a szerb külügyminisztérium már jóvá is hagyta a tranzitot, majd június 9-én a védelmi tárca is rábólintott, így a szerbiai rendőrség (MUP) hivatalosan is engedélyezhette a szállítást.

Vučić tudja, „de nem illetékes”

Elemzők úgy vélik, hogy a szerb vezetés igyekszik fenntartani a katonai semlegesség látszatát, miközben valójában közvetetten támogatja Ukrajnát.

A Financial Timesnak adott interjúban Aleksandar Vučić szerb elnök maga is elismerte: bár Szerbia nem szállít közvetlenül Ukrajnának, partnerei – mint az amerikaiak, spanyolok és csehek – szerb lőszert vásárolnak, amely végül Ukrajnában köt ki. Azt állította, hogy noha tudja, hova kerül a lőszer, az már nem az ő dolga.

Pax Serbiana (BALK Magazin)

Szerb elemzők szerint Moszkva most tudatosan használja fel Vučić belpolitikai meggyengülését arra, hogy nyomást gyakoroljon rá, és visszatartsa a további szállításokat.

Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója azt mondta a BIRN-nek, hogy az orosz fél a szerb elnök Trumphoz való közeledését is fenyegetésként éli meg, és ezért fokozta a támadásokat ellene.

Kapcsolódó cikk

Vučić mismásol és ígérget, miközben hárítja a személyes felelősséget

Bár Szerbia 2025. június 23-án hivatalosan bejelentette az összes fegyver- és lőszerexport felfüggesztését, az elemzők úgy vélik, hogy ez inkább külpolitikai nyomásra, semmint belső meggyőződésből történt.

Ugyanezen a napon az orosz hírszerzés második figyelmeztetése is napvilágot látott, amelyben a szerb fegyvergyártókat azzal vádolták meg, hogy tudatosan támogatják azokat a szállítmányokat, amelyeket az ukránok az orosz katonák és civilek ellen fordíthatnak.

A BIRN szerint ez az ügy rávilágít arra, hogy a Balkán miként válik egy globális ellátási lánc részévé, miközben a hivatalos álláspont és a gyakorlat gyakran éles ellentétben áll egymással.

A gránáttranzit menete Szerbián keresztül

A BIRN újságírói szerint a 132 raklapnyi hadianyagot szállító teherautók engedélyt kaptak arra, hogy Bosznia-Hercegovinából belépjenek Szerbia területére a Sremska Rača határátkelőn keresztül. A hivatalos dokumentáció alapján a kamionokban összesen 960 darab 155 mm-es gránát „lapult”.

Kapcsolódó cikk

A szerb hadiipar hátba lövi Oroszországot

A riport szerint pontos útvonalat is meghatároztak: a teherautók először Kuzmin településig haladtak, onnan az E-70-es autópályán mentek Belgrádig, majd az E-75-ös úton Horgosnál léptek be az Európai Unióba, egészen pontosan Magyarországra. Egyelőre nem világos, hogy a szállítmány egyenesen Ukrajnába ment-e, vagy esetleg előbb Csehország felé vette az irányt, hogy onnan küldjék tovább.

Az információk szerint a szerb belügyminisztérium 2025. június 3-án kapta meg a tranzitkérelmet – alig hat nappal azután, hogy az orosz külső hírszerző szolgálat nyilvános közleményben azzal vádolta Szerbiát, hogy hátba támadja az orosz népet.

A riporterek úgy tudják, hogy a jóváhagyás nem késett sokat: három nappal a kérelem beérkezése után a szerb külügyminisztérium hozzájárult a tranzithoz, majd további három nappal később, június 9-én a védelmi minisztérium is rábólintott, így a belügyminisztérium június 12-én hivatalosan is kiadta az engedélyt.

A határozat szerint a szállításnak az engedélyezéstől számított időszakon belül, legkésőbb július 11-ig kellett megtörténnie.

A BIRN cikke kitért arra is, hogy bár Szerbia hivatalosan semleges, a nyilvánosságra került adatok szerint mégis közvetetten támogatja Ukrajna védekező háborúját.

Kapcsolódó cikk

Szerb rakétákkal lövik az ukránok az oroszokat, amelyeket a törökök által a szlovákoktól kaptak

A beszámolóban emlékeztettek arra, hogy 2023 februárjában az orosz Mash portál közölte, hogy az ukrán hadsereg szerb gyártmányú 122 mm-es GRAD rakétákat használ.

Két hónappal később a Reuters arról írt, hogy egy Pentagon-dokumentum szerint Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek – vagy már meg is tette.

A Financial Times 2024 júniusában hozta nyilvánosságra, hogy szerb gyártók 2022 óta körülbelül 800 millió euró értékben exportáltak lőszert nyugati országoknak, akik aztán azt Ukrajnába juttatták tovább.

A riport szerint Aleksandar Vučić szerb elnök a Financial Timesnak adott interjújában lényegében megerősítette ezt a gyakorlatot: azt mondta, hogy Szerbia ugyan nem exportál közvetlenül sem Ukrajnába, sem Oroszországba, de több szerződésük van amerikai, spanyol, cseh és más partnerekkel. Úgy fogalmazott, hogy mit tesznek ezek a partnerek a lőszerrel – az már nem az ő dolga.

Hozzátette, hogy még ha tudja is, hová kerül a lőszer, az nem tartozik rá.

Kapcsolódó cikk

A Reuters szerint Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának

A BIRN cikke szerint ugyanakkor Vučić 2025. június 23-án bejelentette, hogy teljesen felfüggesztik a fegyver- és lőszerexportot. Egyes források szerint ez válasz volt az Izraelnek történő eladások miatti bírálatokra, de ugyanazon a napon az orosz külső hírszerzés újabb közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a szerb fegyvergyártók „kapzsiságból” szüntetik meg a hagyományos kapcsolatokat Oroszországgal, tudván-tudva, hogy a rakéták és gránátok orosz katonák és civilek ellen kerülnek bevetésre.

A beszámolóban megjegyezték, hogy az SZVR ezzel a második, szokatlanul éles közleménnyel megtörte azt a többéves hallgatást, amely egyébként szakmai körökben már régóta közismert tényként kezelt információkra vonatkozott.

Végül a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója, Vuk Vuksanović úgy vélekedett, hogy Oroszország kihasználta Vučić belföldi politikai gyengülését arra, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljon rá.

Vuksanović azt mondta, hogy Moszkva úgy látta, Vučić túlságosan közeledik Donald Trump politikai köreihez, és mivel belső helyzete is törékeny, az oroszok megpróbálják őt gyengíteni a hazai nagyérdemű előtt, ami orosz szempontból azzal a haszonnal is járhat, hogy lelassítják az Ukrajnába irányuló szállítmányokat.