Dodik lítiumot kínál Magyarországnak, már Budapesten van

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, hivatalos munkalátogatásra érkezett Magyarországra. Ahogy a boszniai szerb politikus az X platformon közölte: Orbán Viktor miniszterelnök hívásának tesz eleget. Egy szarajevói hírportál nemrég arról számolt be, hogy a boszniai szerb entitás vezetője a Majevica-hegységben található lítiumlelőhelyet külföldi befektetőknek kínálta fel, hogy ezzel akadályozza meg saját politikai bukását.

Dodik: Magyarország az ellenállás szimbóluma

A boszniai szerb elnök szerint a látogatás célja a két ország közötti stratégiai együttműködés elmélyítése, különös tekintettel az energetikai és mezőgazdasági projektekre.

Dodik elmondása szerint a találkozó középpontjában olyan gazdasági kérdések állnak majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a Republika Srpska azokkal építsen kapcsolatot, akik tisztelettel és megértéssel viszonyulnak hozzájuk.

„Magyarország ma az állami szuverenitás és a nemzeti érdekek védelmének példája” – hangsúlyozta a politikus.

A boszniai szerb elnök kiemelte: Magyarország világos és hatékony példát mutat arra, miként lehet egy államot megvédeni – nemcsak a fizikai határok mentén, hanem az intézményi rendszeren keresztül is.

„Míg egyes nyugati erők migránsok betelepítésével fenyegetőznek Bosznia-Hercegovinában, Magyarország az ellenállás szimbóluma lett” – tette hozzá.

Dodik az X közösségi platformon megjegyezte, hogy „egy változó világban fontos, hogy legyenek olyan barátaink, akik a nehéz időkben sem fordítják el a tekintetüket. Ezért hálásak vagyunk, hogy Magyarország megérti álláspontunkat mind Brüsszelben, mind a régióban”.

Szilárd barátság, szilárd közhelyek

Dodik szerint a két országot közös értékek kötik össze: a szabadság, a függetlenség és az európai hagyományok tisztelete. Kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben felértékelődik a stabil barátság, és hogy vannak olyan szövetségesek, akik a nehéz időkben sem fordítanak hátat.

Kapcsolódó cikk

Dodiklandben véleményezni még lehet, kérdezni már nem a lítiummal kapcsolatban

„Együttműködésünk jó példája annak, hogy nem kell választani Kelet és Nyugat között, hanem a tisztelet és a zsarolás között lehet és kell dönteni” – fogalmazott.

Hozzátette: a szerb és magyar nép történelme ugyan nem volt mindig zökkenőmentes, de a mai együttműködés bebizonyítja, hogy a jövő építéséhez elengedhetetlen a bizalomra és kölcsönös megbecsülésre épülő partnerség.

A látogatás során Dodik és Orbán várhatóan konkrét gazdasági együttműködési projektekről is egyeztet, amelyek célja a Szerb Köztársaság gazdasági fejlődésének elősegítése, valamint a magyar–szerb kapcsolatok további erősítése.

„Tárgyalni, dolgozni és építeni indulok – a Republika Srpska javára és egy tartós, szilárd barátság érdekében” – zárta nyilatkozatát Dodik.

Dodik lítiumot kínál Magyarországnak

A szarajevói liberális Klix szerint Dodik a Republika Srpska ásványkincseinek kiárusításával próbálja megakadályozni politikai bukását – többek között a Majevica-hegységben található lítiumlelőhelyet is felkínálta külföldi befektetőknek. A lelőhely csupán néhány kilométerre található Tuzlától, amelynek lakosai éles hangon tiltakoznak a projekt ellen, a Föderáció egyik legsúlyosabb békeidőbeli fenyegetésének nevezve azt.

Dodik nyilatkozataiban nem titkolja, hogy a lítium- és más ritkaföldfém-lelőhelyek kitermelését elsősorban Donald Trump amerikai elnök köreihez tartozó cégekkel kívánja összehangolni. Egy, az American Conservative magazinnak adott interjúban 100 milliárd dollárra becsülte az érintett ásványi vagyon értékét.

Dodik szerint az Orbán-kormány érintett a boszniai lítium kiaknázásában, azért van lehetőség az együttműködésre

Kapcsolódó cikk

Fokozódik a lítiumlelőhelyek feltárása körüli versenyfutás Bosznia-Hercegovinában

„Nyitottak vagyunk a ritkaföldfém-ásványokkal kapcsolatos tárgyalásokra Trump elnökkel. Hajlandóak vagyunk hozzáférést biztosítani ezekhez az ásványi lelőhelyekhez a Trump kormánya által kiválasztott vállalatoknak. Emellett lehetőség van együttműködésre Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akinek kormánya részt vesz ebben a beruházásban” – mondta Dodik.

A boszniai szerb vezető az amerikai konzervatív magazinnak nyilatkozva jelezte, hogy a Szerb Köztársaság kormánya Trump elnökkel együttműködve kész felgyorsítani a szükséges bányászati engedélyek kiadását a ritkaföldfém-ásványokról szóló megállapodásban való részvételre kiválasztott amerikai vállalatok számára.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon vonatkozik-e ez a kedvezmény a magyar miniszterelnökre és a magyar kormányra is, és erről tárgyalt-e Dodik Magyar Levente magyar külgazdasági és külügyminiszter-helyettessel annak famózus boszniai látogatása alkalmával, ami után átfogó együttműködési megállapodást jelentettek be a bányászati projektek terén.

Környezetvédelmi katasztrófa fenyeget?

Tuzla városi tanácsának két képviselője, Mirnes Ajanović és Omer Berbić hivatalos javaslatot nyújtott be a lítiumbányászat környezeti hatásainak tárgyalására.

Berbić a Klix.ba-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Ez egy politikai és életbevágó támadás Tuzla ellen. Ha a lítiumkitermelés megvalósul, az súlyos ökológiai és egészségügyi következményekkel jár majd.”

A térképen az egyes számú a boszniai lelőhely (Lopare), a kettes pedig a szerbiai (Gornje Nedeljice)

A tanácsosok kiemelték: a lítiumkitermeléshez gyakran használnak olyan mérgező vegyi anyagokat – például kénsavat –, amelyek tartósan szennyezhetik a talajvizet, és növelik a földcsuszamlás veszélyét. A Spreča folyó vízgyűjtő területére gyakorolt hatás a mezőgazdaságot és az egész ökoszisztémát is veszélyezteti.

Nemcsak Tuzlában, de Loparéban is jelentős ellenállás mutatkozott a projekt ellen. Az önkormányzat már 2022 decemberében elutasította a lítiumbányászatot, és hasonló álláspontot fogadott el a tuzlai városi tanács is.

Az aggodalmakat fokozza, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nemrégiben módosította a geológiai kutatásokról szóló törvényt: eszerint már nem szükséges a helyi közösségek beleegyezése ahhoz, hogy geológiai kutatások és kitermelés indulhasson területükön.

Az ENSZ-hez fordultak

Tuzla városi tanácsa hivatalos beadványt nyújtott be az ENSZ emberi jogi és klímaváltozási különmegbízottjához a Majevica-hegységben tervezett lítiumkitermelés negatív hatásai miatt. A dokumentumban hangsúlyozzák az emberi jogok megsértését, a lakosság egészségére leselkedő veszélyeket, valamint a környezeti károkat.

A Klix.ba szerint egyre valószínűbb, hogy a Lopare és Tuzla közötti határterületen megindulhat a kitermelés a Majevica hegységben. A projekttel szemben éles ellenállás formálódott mindkét közösségben – polgári és politikai szinten egyaránt. Ennek ellenére a koncessziós eljárás előrehaladott fázisba jutott, és a lítiumot megtaláló svájci Arcore AG konszern állítólag már a szerződés aláírásának küszöbén áll.

A Majevica-hegység lankái a boszniai Szerb Köztársaságban (Forrás: X platform)

Április elején a tuzlai városi tanács újabb határozatokat fogadott el az ügyben, majd egy további lépést is tett: hivatalos állásfoglalást küldött az ENSZ különmegbízottjának, kérve, hogy vegye figyelembe a lítiumbányászat emberi jogokra és környezetre gyakorolt hatásait, és foglalja bele ezt jelentésébe.

Kapcsolódó cikk

A boszniai Szerb Köztársaságban is találtak lítiumot, amely jó eséllyel a Mercedesnek megy

A tanács közleménye szerint a tervezett bányászat súlyos és hosszú távú hatással lehet az emberi egészségre, az ökoszisztémára, valamint a közösségek alapvető jogaira. A legnagyobb veszélyt a talajvizek szennyeződése és a helyi lakosság egészségügyi kockázatai jelentik, különösen a projekt által érintett településeken, mint amilyen Tuzla, Lopare, Brčko, Čelić, Ugljevik, Teočak, Bijeljina és Sapna.

A dokumentum szerint a koncesszió odaítélésének folyamata nem felelt meg a nemzetközi jogi és környezetvédelmi normáknak. Különösen az Aarhusi Egyezmény előírásait sérti, amely megköveteli a nyilvánosság bevonását és a környezeti hatások teljes körű vizsgálatát. A tanács politikai befolyásoltságra is figyelmeztetett, amely alááshatja a projekt átláthatóságát és jogszerűségét.

Tuzla városa ezért azt kéri az ENSZ-től, hogy a projektet ne vegyék figyelembe, amíg nem biztosítják a teljes transzparenciát, nemzetközi ellenőrzést, valamint jogi felelősségre vonást a környezeti és emberi jogi visszaélések miatt. Emellett szorgalmazzák, hogy tiltsák meg azoknak az ásványi anyagoknak a kereskedelmét, amelyeket jogsértések közepette termeltek ki.

A végső kérés szerint a nemzetközi közösség dolgozzon ki világos irányelveket annak megakadályozására, hogy az emberi jogok megsértésével kinyert nyersanyagok a nemzetközi piacokra kerüljenek, és támogassa azokat a közösségeket, amelyek az emberi méltóság és a környezet megőrzéséért küzdenek.