Dodiklandben véleményezni még lehet, kérdezni már nem a lítiummal kapcsolatban

A boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése megvonta az önkormányzatok azon jogát, hogy kérdéseket intézzenek az illetékes energiaügyi minisztériumhoz a területükön végzett próbafúrásokkal kapcsolatban. Miközben a lítium utáni hajsza egyre jobban begyűrűzik a szomszédos Szerbiából Bosznia-Hercegovinába, a környezetvédők már most figyelmeztettek, hogy a Loparéban végzett próbafúrásokat követően mérgező anyag jelent meg három, korábban ivóvízbázisként használt kútban. Szerbiai környezetvédők szerint a Drina csak felszíni választóvonal Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság között, a folyó boszniai oldalán lévő Semberija és a szerbiai oldalon lévő Macsó (szerbül Mačva) ugyanazon medencének, vízgyűjtőterületnek a része, tehát ha az egyik oldalon szennyeznek, abból jut a másik tájegységnek is.

A lítiumról kérdezni már nem lehet

A boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) a közelmúltban módosította a bányászati kitermeléssel kapcsolatos jogszabályokat.

A komolyabb közérdeklődésre számot nem tartó jogalkotási manőver közepette a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) és annak koalíciós partnerei egy olyan módosítást is megszavaztak, amelynek következtében mostantól a helyi önkormányzatok nem tehetnek fel kérdéseket a szerb entitás illetékes bányászati és energiaügyi minisztériumának a próbafúrásokkal kapcsolatban.

Kapcsolódó cikk

Fokozódik a lítiumlelőhelyek feltárása körüli versenyfutás Bosznia-Hercegovinában

A boszniai szerb honatyák és honanyák annyiban áldoztak a demokrácia oltárán, hogy a helyi önkormányzatoknak biztosították a bányászati tevékenység véleményezéséhez fűződő jogot, vagyis kérdezni már nem lehet, de véleményt mondani (még) igen.

Igaz ugyan, hogy a vélemény, ahogy máshol sem, úgy a boszniai Szerb Köztársaságban sem bír kötelező erővel. Ráadásul az ominózus szakvélemények kidolgozására mindössze hét napot ad a jogszabály a szerb entitás önkormányzatainak.

A Dodik örök ellenzékéhez tartozó Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP) színeiben politizáló Tanja Vukomanović amiatt kelt ki a módosítás ellen, mert szerinte nem várható el a hétnapos határidő betartása a helyi népképviseleti szervektől, már csak azért sem, mert Bosznia-Hercegovinában ugyan nagyszámban működnek bányák, azonban nem minden önkormányzat munkavállalói között van bányászati szakember, aki egy megalapozott szakvéleményt ilyen rövid időn belül el tudna készíteni.

A Petar Đokić vezette energetikai tárca azzal hárította el a vádakat, hogy az önkormányzatokkal szembeni korlátozás csak a próbafúrásokra terjed ki, a kitermelésre nem.

Lopareban szennyezték a vízbázist

Vukomanović a Klix.ba-nak adott interjúban kifejtette, hogy a Loparéban végzett próbafúrások is a helyi hatóságok felügyelete nélkül folytak. A lítium utáni hajsza hevében a bányatársaság hibát véthetett, így három, korábban ivóvizet szolgáltató kutat beszennyeztek. A szennyezés jellege kapcsán a PDP képviselője mindössze annyit árult el, hogy az utólagos vizsgálatok mérgező anyag jelenlétét mutatták ki az ivóvízben.

Lopare a Majevica hegy lábánál fekszik, ahol a Semberija és a Posavina síkság érintkezik (Forrás: TurizamRS)

Vukomanović a megoldást a lakosok tiltakozásában látja, mert a lítiumkitermeléssel járó környezetkárosítást elkerülhetetlennek minősítette, amennyiben a loparei bánya működésbe lép.

A lítium lelőhelyek feltárása érdekében a boszniai szerb vezetés nem csak az önkormányzatok beleegyezési jogát vonta meg, okulva a szerbiai civil önszerveződések hangos tiltakozásából, hanem jelentősen módosította a próbafúrás során megmozgatható talaj mennyiségét 200 köbméterről 10 000 köbméterre.

A szintén SNSD színekben politizáló Ljubiša Ćošić, aki a szerb entitás önkormányzatait tömörítő egyesület elnöke, megkísérelt rendet rakni a települési vezetők fejében azzal, hogy meglehetősen határozott hangnemben kijelentette: a helyi önkormányzati vezetők nem akadályozhatják meg az új bányászati beruházásokat a szerb entitásban, bármire is hivatkoznának.

Lopare körülbelül egy magasságban van a szerbiai Loznicával (Forrás: Tuzla-X)

A boszniai, pontosabban a boszniai szerb lítium lehetséges sorsáról korábbi cikkünkben számoltunk be, miszerint a Loparéban létesítendő bányából kinyert lítium potenciális felvásárlói között a Mercedest gyártó Daimler konszern neve merült fel a legtöbbször. A pontos felvásárlói kör azonban továbbra sem ismert, annyi viszont biztos, hogy a lítiumból akkumulátor lesz, és az sem zárható ki, hogy akár Magyarországon kerül felhasználásra.

A boszniai Klix.ba a lítiumbizniszben rejlő lehetőségek tisztázása érdekében megjegyzi, hogy a Rio Tintóhoz köthető beruházásból kinyerni tervezett szerbiai nyersanyag értékesítéséből 2,4 milliárd euró hasznot várnak az érintettek. Ezzel szemben a boszniai szerb lítiumlelőhelyek kapcsán nem áll rendelkezésre érdemi információ, azonban a mindig jól informált Klix a Lopare projektből származó haszon esetében is több milliárd eurót említ.