Dodik szerint Putyin békét akar, Lukasenka nem negatív hős, Orbán hamarosan Boszniában

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke oroszországi és azt megelőző fehéroroszországi látogatásáról hazatérve Vlagyimir Putyint szinte békeharcosként ábrázolta, de arról is beszélt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nem olyan negatív szereplő, mint ahogy azt Nyugaton terjesztik róla. Dodik Banja Lukában tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy március végéig vendégül látja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akinek a boszniai szerbekhez erre a hónapra tervezett útját nyilván a kegyelmi ügy miatt halasztották el. A BALK úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök az uniós elnökség előtt egy nagy balkáni turnét tervez, amely során több országot is felkeres a régióban, értesüléseink szerint a Nyugat-Balkánon kívül ellátogat Görögországba és Horvátországba is.

Putyin békét akar

Oroszországból hazatérve a boszniai szerb elnök a Banja Lukában tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy Putyin ezúttal is pozitív hozzáállást tanúsított a Szerb Köztársasághoz, amiből ő arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország megvédi a daytoni megállapodást Amerikától.

Kapcsolódó cikk

Dodik Orbánt is megemlítette a Putyinnal találkozva

Dodik arról is beszélt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem kíván a NATO-hoz csatlakozni, amely szegényített urániummal bombázta a boszniai szerbeket, és ebbe az irányba nem is kíván lépéseket tenni.

Szerinte ez a történet lényege, amely semmiképpen sem Putyinról szól, és ezt Dodik legalább kétszer is elmondta.

A boszniai szerb elnök ezt a gondolatot folytatva körülbelül úgy vélte, hogy Putyin egy békeharcos, szavai szerint ugyanis az Orosz Föderáció pozitívan viszonyul a békéhez és Bosznia-Hercegovina stabilitásához.

– Putyin elnök teljes mértékben elkötelezett a béke megőrzése mellett a régióban, és semmilyen orosz követelés nincs azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tennünk vagy végrehajtanunk

– mondta Dodik, aki szerint Putyin elnök tisztában van azzal, hogy Bosznia-Hercegovinában van egy meg nem választott külföldi (Christian Schmidt), és a boszniai szerb elnök tolmácsolása szerint Putyin megengedhetetlen gyakorlatnak nevezte, hogy bármilyen külföldi beavatkozzon a boszniai belügyekbe, és bármilyen megoldásokat erőszakoljon ki.

Kézfogás, barátot barátról

Dodik beszámolt arról is, hogy Oroszországba érkezése előtt felkereste Fehéroroszországot, ahol megbeszélést folytatott Aljankszandr Lukasenka államfővel, ottani benyomásait pedig úgy összegezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság barátra talált Fehéroroszországban, amely érdekelt az együttműködésben.

– Fehéroroszország semmiképpen sem az az ország, amelyet szögesdrót és betonfal vesz körül, ahogy ezt egyesek emlegetik, és az ottani elnök sem olyasvalaki, akiről a Nyugat azt állítja, hogy negatív figura

Kapcsolódó cikk

Kiad-e Szerbia egy fehérorosz rendezőt Minszknek, aki úgy járhat, mint Navalnij?

– mondta Dodik, aki saját állítása szerint Lukasenkától fontos tapasztalatokat hallott azzal kapcsolatban, hogy miként kell vezetni egy országok instabil körülmények között, és elmondása szerint természetesen Lukasenka is a béke megőrzésének a híve.

Az igencsak csapdosó élménybeszámoló vége felé a boszniai szerb elnök megjegyezte, hogy idén még kétszer Oroszországba utazik, ennek során egy biztonsági és egy gazdasági fórumon vesz részt Szentpéterváron, így nem kizárt, hogy hamarosan még egyszer találkozik Putyin elnökkel, bár erre nem tett konkrét utalást.

Dodik jelezte azt is, hogy március végéig vendégül látja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akit drága barátjának nevezett, de itt további részleteket nem árult el.

A fehérorosz traktor és a magyar segély

Magyar szempontból kimondottan érdekes lehet, hogy Dodik megemlítette az igencsak fejlett fehéroroszországi mezőgazdasági gépgyártást, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy meghaladta a várakozásaikat, amit ott láttak, és ezért bizonyos megállapodásokat (arrangement) kötöttek.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó és Dodik magyar támogatásból részesült gazdákkal találkozott Banja Lukában

Köztudomású, hogy Magyarország jelentős segítséget adott a boszniai szerb gazdáknak, 2022-ben – a projekt első ütemében – négymilliárd forint támogatást nyújtott 768 boszniai szerb gazdálkodónak ahhoz, hogy magyarországi gyártású mezőgazdasági gépeket, eszközöket vásároljanak, amit 2023-ban plusz 6,5 milliárd forinttal toldottak meg.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a boszniai szerb kormány máris jóváhagyta annak az előkészítését, hogy a boszniai Szerb Köztársaság részt vehessen a fehéroroszországi mezőgazdasági vásáron, mert azt szeretnék hogy ez mindenképpen egy input legyen a boszniai szerb mezőgazdaság számára.

Dodik a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy tíz elektromos meghajtású autóbuszt is vásároltak, amelyet a Szerb Köztársaság elnöke, tehát ő maga, tíz boszniai szerb városnak adományoz, amelyeket csakis a városi közlekedésben lehet használni diákok és egyetemisták ingyenes szállítására.

Megfigyelői tagság a BRICS-ben

A boszniai szerb elnök a Banja Lukában tartott sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy szeptemberben rendezik meg a BRICS következő csúcsértekezletét, amelynek Kazany ad otthont.

Elmondása szerint ezen a csúcstalálkozón az is szóba kerül, hogy miként működjenek együtt a BRICS országai másokkal, akik kapcsolatokat kívánnak kialakítani a szervezettel.

Kapcsolódó cikk

A Moszkvában agyonplecsnizett Vulin pártja újból kezdeményezte Szerbia csatlakozását a BRICS-hez

Dodik úgy fogalmazott, hogy arról nem esett szó ugyan, de ő közben szeretné elérni, hogy a boszniai Szerb Köztársaság is részt vegyen ezen a találkozón, vagy ha erre nincs mód, akkor betekintést nyerjen a találkozó legfontosabb döntéseibe.

A Szputnyik hírügynökség belgrádi kiadása közben arról számolt be, hogy Dodik a Gazeta.ru-nak adott interjúban annak a várakozásának adott hangot, hogy a Szerb Köztársaság megfigyelői státuszt kap a BRICS-ben.

Dodik az interjúban kifejtette, hogy a BRICS az államok és népek közötti együttműködés új formáját javasolja, új piacokat tár fel és új ötleteket fogalmaz meg, és hozzáférést biztosít az új technológiákhoz, és ezért érdekes a Szerb Köztársaságnak.

Dodik az orosz Gazetának azt mondta, hogy a Nyugat sztereotípiákban gondolkodik a BRICS-államokkal kapcsolatban, amit a bosnyákok, vagyis a szarajevói nyugati szövetségesek támogatnak, és ezért megvétózzák a Szerb Köztársaság számára fontos kezdeményezéseket.

Interjú a Gazeta.ru-nak

Dodik rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság eltökélt szándéka, hogy kapcsolatokat építsen ki az Orosz Föderációval a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás és a tudomány, valamint a technológiacsere terén.

– Arra törekszünk, hogy megőrizzük és erősítsük a jó kétoldalú kapcsolatokat

– tette hozzá Dodik, aki hazatérését követően arról is beszélt, hogy Oroszország az eddigi feltételek megőrzése mellett folytatja a gázszállításokat a boszniai Szerb Köztársaságnak és a bosnyák-horvát Föderációnak egyaránt, és – mint Dodik hangoztatta – ebben nem tesznek különbséget az RS és a Föderáció között.

Arra a kérdésre, hogy az angolszászok mit is képesek tenni annak érdekében, hogy eltávolítsák őt Bosznia-Hercegovina politikai színteréről, mint a Szerb Köztársaság elnökét, Dodik azt mondta, hogy mindenre készek.

Ezzel kapcsolatban felhozta az ellene indított bírósági eljárást, szerinte ugyanis a Nyugat a “gyarmati inkvizíciós bíróságon keresztül, amelynek Bosznia-Hercegovinában nincs alkotmányos alapja”, megpróbálja elítélni a szerb nép törvényesen megválasztott képviselőjét, mármint őt.

– Ilyen módon akarnak megfegyelmezni, és arra kényszeríteni, hogy teljesítsem a követeléseiket. Természetesen ez nem sikerül nekik, de nem ez az első eset, hogy ilyesmi történik

– mutatott rá Dodik. Felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta harcol a Nyugat azon kísérletei ellen, hogy felszámolják a boszniai Szerb Köztársaságot és központosítsák Bosznia-Hercegovinát, ami nem felel meg a szerb nemzeti érdekeknek.

Szerinte ez más nemzeteknek sem lenne jó, és ez csak a Bosznia-Hercegovinát önállóan kormányozni akaró gyarmatosítók érdeke, akik a nép törvényesen megválasztott képviselőit báboknak és dekorációnak használják.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke az interjúban a migránshelyzetről is beszélt, és elmondta hogy szerinte csak ezután derül ki, hogy az Európai Unió miként birkózik meg ezzel a kihívással.

Közölte, hogy a Szerb Köztársaság meg akarja őrizni a biztonságát, és szeretné megvédeni a saját területét a radikális mozgalmaktól és a terrorista tevékenységektől, mert hogy a migránsok között is vannak radikális elemek, akiket igyekeznek beazonosítani, hogy megelőzzék az esetleges akcióikat.

---

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.