Connect with us

Törökország

Erdoğan döntött: már finisben a svéd NATO-csatlakozás?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

svéd
A török elnök aláírta a svéd csatlakozást, amely a töröl parlamentben még elakadhat. Már csak Magyarország maradt. amely még nem indította el a folyamatot (Forrás: X-platform)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Recep Tayyip Erdoğan török államfő október 23-án úgy döntött, hogy aláírja azt a jegyzőkönyvet, amit beterjesztenek a Nagy Török Nemzetgyűlés (TBMM) elé, ezzel eleget téve a júliusi vilniusi csúcson tett ígéretének Svédország NATO-csatlakozásáról. A végkimenetel aligha kérdéses, így két-három héten belül a finisébe érhet a svéd csatlakozás, bár ez még nem teljesen biztos, merthogy az ügynek van egy harmadik szereplője is, amelyet úgy hívnak, hogy Amerika.

A törökök beengedik a svédeket?

Tekintve, hogy a parlamentben az államfő pártja és szövetségesei vannak többségben, illetve számos ellenzéki párt is támogatja Svédország NATO-csatlakozását, így a végkimenetel, akárcsak tavasszal Finnország esetében, nem lehet kétséges.

Akkor a török államfő március 17-én küldte el a parlamentnek a csatlakozásról szóló törvénytervezetet, amit március 31-én nagy többséggel elfogadott a török törvényhozás. Jelen helyzetben a tervezet a parlament külügyi bizottságához kerül, majd annak véleményezése és pozitív döntése után napirendre veszik, így két-három héten belül meg is szavazhatják a török honatyák.

Az mindenképpen igaz, hogy a tavaly május óta húzódó csatlakozási kérdés – ekkor vetette fel a török államfő, hogy országának lennének kérései, amelyek teljesítése esetén lenne hajlandó támogatni a svéd (és finn) tagságot – még sosem volt ennyire közel a lezáráshoz, s Stockholmban már többen látni vélik az alagút végét, jó esetben már november végén.

Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy gyors döntés születik. A finn-svéd páros közül eleve az utóbbi volt a fajsúlyos kérdés Ankara számára (nem véletlen, hogy miután az év elején Helsinki teljesítette az alapvetően a hadiipari együttműködés újraindítására vonatkozó török kéréseket, a két ország csatlakozását szétválasztották, majd döntött a parlament), már csak a bilaterális problémák miatt is.

A nagyszámú kurd diaszpóra, amelynek egy része szimpatizál a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) a svéd törvényeknek köszönhetően aktívan szervezkedik, és Svédországban sok olyan ember is meghúzta magát, akiket a török hatóságok terrorizmus támogatásával vádolnak.

Mindemellett Stockholm számos alkalommal bírálta a török vezetést az emberi jogok helyzete miatt, így érthető, hogy az amúgy sem felhőtlen kapcsolat miatt Törökország számos kéréssel fordult Svédországhoz, amelyek jelentős részét kénytelen-kelletlen teljesítették, legalábbis a júliusi, Vilniusban elfogadott megegyezés szerint. Ennek alapján Erdoğan jelezte, hogy beterjeszti a parlamentnek a NATO-tagság ratifikációjáról szóló törvénytervezetet.

svéd

Vilniusi kézfogás, a török elnök betartotta az ígéretét

Akkor mindenki azt várta, hogy még az augusztusi nyári szünet előtt megszavazza a török parlament, végül azonban erre nem került sor. A képviselők októberben ültek össze újra, és hamarosan napirendre kerülhet a svéd NATO-csatlakozás, de még ennek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a svédek hamarosan tagjai lehetnek a katonai szervezetnek.

Egyrészt a parlament napirendjét már a költségvetés dominálja, és november végéig egyelőre nem is szerepel más terítéken – török sajtóértesülések szerint a kormánypárti politikusok is azt mondták, hogy egyhamar nem fognak róla szavazni.

Már nem bilaterális kérdés

Persze a kérdés ezúttal sem technikai, hanem politikai. Mostanra a svéd tagság ügye túlnőtt a bilaterális alapokon, s Ankara nemcsak tőlük várt eredményeket, hanem az Egyesült Államoktól F-16-os repülőgépeket, illetve a meglévő repülőgépflottához modernizációs csomagokat.

svéd

Az amerikaiak, noha a vezetés támogatásáról biztosította Erdoğant, de folyamatosan a Kongresszusra mutogatnak, hogy mivel az nem hajlandó megszavazni, nem tehetnek semmit. Erre reagált a szeptemberben az ENSZ Közgyűlése miatt New Yorkba látogató török államfő úgy, hogy „az amerikaiaknak Kongresszusuk van, nekünk pedig parlamentünk”, így a demokratikus játékszabályoknak megfelelően a törökök hajlandóak a törvényhozás technikai útvesztőjébe terelni a politikai ügyet.

Innentől kezdve pedig sokáig napirenden lehet tartani – pontosabban el lehet húzni az időt, hogy napirendre kerüljön, arra hivatkozva, hogy még nem érettek meg a feltételek. Erdoğan a nyáron amúgy sem a gyors csatlakozást, hanem a parlament elé bocsátást ígérte meg.

A koalíciós partner, a nemzeti radikális párt, a Nemzeti Mozgalom Pártjának vezetője pedig bármikor eljátszatja a „rossz zsarut”, azaz ebben az esetben azt a politikust, aki a nemzet védelme érdekében nem tartja elegendőnek a svéd erőfeszítéseket. Ebben pedig az ellenzékben is találhat olyan pártot, amely támogatná.

Noha Törökországnak is érdeke az erős NATO és a svéd tagság, ebben a helyzetben Ankara továbbra is haszonmaximalizálásra törekszik, ezért újabb kérdések fogalmazódhatnak meg Stockholm irányában, de valószínűleg a vigyázó szemeket érdemes inkább Washingtonra vetni.


Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

11
A török államfő aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, amelyet beterjesztenek a Nagy Török Nemzetgyűlés elé

Elhárult minden akadály a svéd csatlakozás előtt?

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava