NATO
ISZTAMBULI NAGYBAZÁR: Erdoğan zöld utat adott a svéd NATO-csatlakozásnak

A NATO vilniusi csúcsa előtt úgy tűnik, sikerült pontot tenni a svéd NATO-csatlakozás több mint egy éve húzódó ügyére: hosszas tárgyalások után Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy támogatja az észak-európai ország tagságát a világ legerősebb katonai szervezetében. Az alkudozási folyamat nem volt mentes látványos követelésektől és sértődésektől, ami miatt páran biztosan azt érezhették, főleg a svéd delegáció részéről, hogy az isztambuli Nagybazárban vannak.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Isztambuli Nagybazár
Bő egy éve a török államfő jelezte, hogy Svédországnak (s akkor még Finnországnak) számos feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy tagságot nyerjen a védelmi szövetségben.
Ide tartozott a különböző, a török állam által terrorista szervezeteknek tartott szerveződés elleni fellépés – a jelentős kurd kisebbség miatt a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK támogatói játszották itt a fő szerepet, de a gülenisták is vehették a lapot –, több tucat személy kiadása – ez a létszám később már több mint száz főre nőtt, legalábbis retorikailag –, hadiipari együttműködés újraindítása.

A tavalyi NATO-csúcs után sikerül megszerezni a török támogatást, de nem a parlamenti ratifikációt, viszont létrehoztak egy háromoldalú mechanizmust, amely alapvetően a terrorellenes fellépést hivatott monitorozni a török érdekek szerint a két északi államban.
A svédek, többszöri törökországi látogatás után számos lépést tettek a török feltételek kielégítésére.
Újraindult a fegyverexport, még ősszel módosították az alkotmányt, hogy ezzel is megkönnyítsék a terrorellenes törvény változtatását, ami végül május elején meg is történt.
A májusi török választások idején, s az azt megelőző kampány során is igyekeztek inkább hátrább lépni – a csatlakozás ügye amúgy is belpolitikai kérdéssé vált, ebben a helyzetben érdemes volt nem kiélezni a feszültséget, különösen az év eleji Koránégető akció után.
A júniusi újabb égetés az egész muszlim világban felháborodást váltott ki, Erdoğan maga is elítélte az akciót – akkor sokak számára úgy tűnt, tényleg a füstbe ment a gyors svéd csatlakozás, legalábbis a NATO-csúcs előtt.
Politikai alkudozás
A vilniusi csúcsra ráfordulva a török államfő többször jelezte, hogy elégedetlen a svéd erőfeszítésekkel: a korábbiakhoz képest még azt is bedobta, hogy az országot vegyék fel az Európai Unióba – ha már a csatlakozási tárgyalások 2005-ben még éppen Erdoğan alatt kezdődtek.
Végezetül a NATO-főtitkár, a svéd miniszterelnök és a török államfő közös, hétpontos nyilatkozatot adott ki a csúcs előestéjén. Ebben kiemelték a svédek eredményeit, illetve megerősítették a még tavaly, a finnek részvételével létrehozott háromoldalú mechanizmust.
Stockholm egyúttal vállalta, hogy nem támogatja a PKK-t és a hozzá tartozó szervezeteket, valamint a Gülen-mozgalmat, amit FETÖ néven Törökországban szintén terrorista szervezetként tartanak nyilván.
Az eddig elért eredmények megőrzése végett továbbra is fenntartják a mechanizmust, ezt nem fogja befolyásolni a svéd csatlakozás.
Végezetül Svédország vállalta, hogy támogatja Törökország csatlakozását az EU-hoz, valamint az évek óta napirenden lévő vízumliberalizációt és a még 1995-ben aláírt vámunió modernizációját.
A nyilatkozat alapján a török fél mindezért cserébe vállalta, hogy a Nagy Török Nemzetgyűlés elé terjeszti a csatlakozási protokollt, és azon fog dolgozni, hogy a parlament ratifikálja azt.

A Szputnyik jelentése szerint Putyin orosz elnök megszüntette Erdoğan követését az Instagramon (Forrás: Szputnyik)
A svéd nagykövetnek ezután vissza kell fognia magát
A régóta húzódó folyamat befejezettnek tűnik.
Már az is optimizmusra adhatott okot, hogy a török parlament július 1-jén nem ment nyári szünetre, erről már június közepén döntöttek. Később pedig a Házbizottság munkájáról újabb döntés született, miszerint a hónap végéig biztosan tart a parlamenti munka.
Erdoğan pedig a májusi országos választás után biztos többségre számíthat a törvényhozásban, s nagy valószínűséggel ugyanúgy különösebb gond nélkül ratifikálni fogják a protokollt, mint ahogy márciusban megtették a finnekkel.
De a nagy vitával és a nemzetközi kritikák ellenére mit nyert Erdoğan?
Alapvető nyereség, hogy egy jól mediatizálható környezetben, egy NATO-csúcs előestéjén demonstrálhatott erőt, és ért el lényegében annyi eredményt, amit sikerként lehetett felmutatni.
A helyzet a választási kampány során nem érett meg erre, az új parlament összeülése előtt pedig túl olcsó lett volna gyorsan megszavazni a svéd csatlakozást, látványos eredmények nélkül.
A nyilatkozatban foglalt svéd vállalások egyrészt már korábban megtörténtek, másrészt pedig inkább szimbolikusnak tekinthetők – nem várható, hogy Stockholm válik majd a török csatlakozás motorjává –, de annyiban a kormánypárti erők megelégedésére szolgálhat, hogy a korábbi évek emberi jogi, jogállami kritikái után a svéd nagykövetnek ezután majd vissza kell fognia magát.
A török-svéd egyezkedés mögött meghúzódik az amerikai szál is; a török kormány már évek óta F-16-os vadászgépeket szeretne beszerezni az Egyesült Államokból. A török sajtó úgy tudja, hogy Joe Biden amerikai elnöktől pozitív válasz érkezett az ügyben.
Ez persze messze nem jelenti azt, hogy hamarosan érkezne a 40 amerikai gép, de optimistábban lehet tekinteni a jövőre.
Noha Erdoğan jelezte, hogy a NATO-csatlakozás és az F-16-osok ügye két különböző kérdés, sokan azonban úgy látják Törökországban, hogy a nemrég újraválasztott elnöknek erőt demonstrálva nemcsak a gazdag EU-tag Svédországtól sikerült kedvezményeket kicsikarnia, hanem a világ legerősebb katonai hatalmától is.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- B A Balkanac7 nap telt el azóta
A golyó, amely megfordult Rudi Dutschke fejében (Madonnától Végelig stb.)
- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Koszovó6 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?
- Szerbia5 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában