Magyarország

Október 23-án indul az első vonat Szabadka és Szeged között, amolyan “naški” módra

Közzétéve:

11 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2023.10.10.

Írta

BALK Hírek

A menetrend még nem ismert, de úgy néz ki, hogy az első vonat Szegedről indul, és nem a felújítás alatt álló szabadkai állomásról

A cikk meghallgatása

A belgrádi Politika beszámolója szerint most már egészen biztos, hogy október 23-án indul az első személyvonat Szabadka és Szeged között. A megerősítés a legmagasabb szintről érkezett, Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter a szerb kormány képviselőivel folytatott megbeszélés után Facebook-oldalán ugyanis azt írta, hogy Magyarországot és Szerbiát ezer szál köti össze, ezek egyike a Szabadka és Szeged közötti személyforgalom, amely október 23-án indul. Mint megjegyezte, a cél az, hogy enyhítsék a Horgos-Röszke határátkelőhely leterheltségét, amely az egyik legnagyobb Európában.

Régóta várt indulás

A vasúti forgalom Szabadka és Szeged között 2015-ben szűnt meg, amikor Magyarország lezárta határait a nagy migrációs hullám miatt.

Előtte azonban csak kevés utas vette igénybe a vasúti közlekedést, a két ország határán ugyanis átszállást kellett beiktatni, mivel a szerbiai vonatok nem feleltek meg az uniós normáknak.

A vasútvonal felújítása 2021 októberében kezdődött, miután eltávolították a még 1869-ből származó síneket, az első vonat ugyanis akkor gördült be Szabadkára Szeged irányából.

Most egy teljesen új vasút épült, amelyen az utasforgalom tervezett sebessége 120 kilométer, a teherforgalomé pedig 80 kilométer lesz óránként.

Magának a vasútnak a megépítése a kijelölt határidőnél korábban fejeződött be, így már 2022 augusztusában megindult a teherforgalom ezen a vonalon, ami elkerülő megoldás lesz az áruszállítás számára a Belgrád-Budapest nagysebességű vasút megépítéséig.

Tavaly nyáron viszont bejelentették, hogy a személyforgalom csak egy évvel később indul meg, ami igencsak megérintette a helyi lakosságot, merthogy szinte minden közúti átkelőhelyen jelentősen megnőtt a várakozási idő.

Az útlevelet a vonaton ellenőrzik

A hatékonyság és a jövedelmezőség szempontjából kulcskérdéssé vált, hogy az államközi forgalom során hol történik a határellenőrzés.

Mert ha egy vonat 46 kilométert tesz meg Szabadka és Szeged között villamosított vasúton, akkor ez nem tart tovább 40 percnél, de ha a határellenőrzés elhúzódik, akkor minden előny odaveszik.

A “kisegítő peron” a szabadkai teherpályaudvarnál, ahol az utasok felszállnak a “szegedi gyorsra” (Forrás: Nikola Tumbas, Politika)

A Politika beszámolója szerint a határellenőrzés körüli latolgatásokba bekapcsolódott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki azt javasolta a belgrádi kormánynak, hogy utasítsa el a határellenőrzéssel kapcsolatos magyar javaslatot.

A magyar elképzelés ugyanis úgy hangzott, hogy mind a szerb, mind a magyar oldalon legyen külön vám- és útlevélvizsgálat, ami a határmenti településekről származó embereknek, mondjuk a horgosiaknak, azt jelentette volna, hogy Szabadkán keresztül juthattak volna el Magyarországra: vagyis először be kellett volna menniük Szabadkára, majd a vám- és útlevélvizsgálatot követően felszállhattak volna a Szegedre induló vonatra, hogy a kiindulóponton, vagyis Horgoson áthaladva végre eljussanak Magyarországra.

A belgrádi lap szerint ugyan még nem minden részlet ismert, végül azonban az a megállapodás született, hogy egyetlen utasellenőrzés lesz, mégpedig a vonaton.

Nincs menetrend, Szegedről jön az első

A menetrend még nem ismert, de úgy néz ki, hogy az első vonat Szegedről indul, és hogy ezen a vonalon egy-egy szerb és magyar vonat közlekedik majd, illetve, hogy hat nemzetközi teherjárat is lesz.

A magyar oldalon volt némi fennakadás, mivel a kivitelező június végén minden munkát leállított, és elhagyta az építkezést, a munka csak augusztusban folytatódott, ami főleg az utasok fogadása körül jelenthet gondot.

Magyar médiabeszámolók szerint a felsővezetékek esetében még nem teljesült minden műszaki előfeltétel, ezért egyelőre dízelek járnak majd az elektromos vonatok helyett, és úgy néz ki, hogy egyes helyeken még a zajvédelem sem tökéletes.

Kapcsolódó cikk

GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés

A Politika arra figyelmezteti a szerbiai állampolgárokat, akik az új vonattal már az első nap átruccannának Szegedre, hogy a bevásárlóközpontok zárva lesznek az október 23-i ünnep miatt.

Egyelőre Szabadkán sem minden zökkenőmentes, mert ott javában tartanak a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal kapcsolatos munkálatok, és ennek keretében a főpályaudvar felújítása is folyik, ezért a teherpályaudvaron jelöltek ki egy kis platót, hogy az utasok valahol leszállhassanak a vonatról.

Függetlenítve magunkat a Politika cikkétől, nem tudjuk megállni, hogy ne jegyezzük meg, hogy ez a Szabadka és Szeged közötti vonatosdi, amúgy “naški” módon zajlik, ahogy ezt csak mi tudjuk csinálni.

Lesz egy szupervasút, de imitt-amott még toldozni és foldozni kell, magyar oldalon majd besegítenek a dízelvonatok, szerb oldalon pedig a teherpályaudvaron szorítanak helyet az utasoknak. De azért lesz új vonat, huj, huj, hajrá!

Felcímkéztük:akna árak ban Belgrád belgrádi belgrádi kormány Budapest elnök enc eszik Facebook-oldal forgalom gold határ Horgos Horgos Szerbia Horgos-Röszke kereszt kormány külügy külügyminiszter lakosság magyar Magyarorszá Magyarország média mig migráció migrációs hullám miniszter Most nemzet nyár október orsr Pásztor István politika Röszke sebesség Szabadka szabadkai Szeged szél szerb szerb kormány Szerbia szerbiai állampolgár Szijjártó Szijjártó Péter Szövetség teherjárat tök uniós ünnep utasforgalom útlevél Vajdaság Vajdasági Magyar Szövetség vasút vasúti forgalom villamos vonat

Az olvasás folytatása

Horvátország

TARTALÉKSZAVAZATOK: Mire jók a külhoni voksok a parlamenti választásokon?

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel járó manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden. Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a választók meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.09.02.

Írta

Kalapis Rókus

Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk: a konkrét tapasztalatok azt mutatják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során

A cikk meghallgatása

Miután időközben kiderült, hogy a híresztelések ellenére a külhoni magyarok mégsem eszik el a vajas kenyeret az anyaországiak elől, most úgy tűnik, hogy az idegenbe szakadt nemzetrészek a Fidesz ad infinitum uralmát fogják bebiztosítani. Legalábbis olyan hírek kaptak szárnyra Magyarisztánban, hogy a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét vizsgálja. Horvátországban élő, szarvas-patás, diszkréten kénköves, külhoni magyarként arra szeretném kérni az otthoniakat, hogy ne tessenek már megint lapos pillantásokat vetni ránk. Per egy, a kását nem eszik olyan forrón, ahogy főzik, és per kettő, a konkrét tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külhoni voksok közel sem számítanak varázsvesszőnek a választások során.

Forró kása, et cetera

Horvátországban például már időtlen idők óta létezik a XI. választókerület, amely a külhoni horvátok voksait egyesíti Mosztártól Melbourne-ig, Szabadkától San Franciscóig. Az 1999-ben bevezetett újítást még dr. Franjo Tuđman, „a nemzet atyja“ erősítette meg elnöki nyilatkozattal, és azóta is létezik.

Időnként az ellenzék hangoskodik a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) „tartalékszavazatai“ miatt, de mint ezt a gyakorlat megmutatta, a választásokat meg lehet nyerni, illetve el lehet veszíteni a külhoni szavazatok ellenére is. A legutóbbi parlamenti választásokon a messzihorvátok három HDZ-s képviselőt választottak be a parlamentbe.

A horvát parlamentnek (Szábor) legalább 100, legfeljebb 160 képviselője van, akiket közvetlen és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra választanak. 140 képviselőt választókerületenként választanak, 3 hely a diaszpórát – külhoni horvátokat illeti, nyolc hely pedig nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat is.

Bár elméletileg a külhoni horvátok meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, mivel kb. 4,5 millió horvát él külföldön, gyakorlatilag több, mint az anyaországban, ez azonban gyakorlatban egészen másként fest.

Elsősorban messzihorvátok töredéke veszi a fáradtságot, hogy bejelentkezzen a szavazók listájára, ismét csak a legutóbbi választások adatai szerint idén 222 ezer személy jelentkezett be.

A külhoni választások lebonyolítása problémás, elsősorban azért, mert csak a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet szavazni, azaz 47 országban 124 helyen, és ilyenkor általában hatalmas tumultus van mindenfelé. Nem fontos, de érdekes, hogy a legtöbb szavazó a környező országokban és Németországban volt.

A külhoniak hatása a horvát választásokra

A külhoni horvátok szavazatai azonban sokban befolyásolni tudják a mindenkori horvátországi választásokat, de nem a XI. szavazókerület „rezervátumának” köszönhetően, hanem a nagy számú bosznia-hercegovinai, horvát állampolgársággal is bíró horvát nemzetiségű egyének jóvoltából.

Ezek zöme ugyanis Horvátországban is be van jelentve, egészségügyi biztosítás, stb. miatt, és a határ menti megyékben Szlavóniától Dalmáciáig jelentős mértékben elő tudják segíteni a jellemzően HDZ-s győzelmet.

Ez a javarészt fiktív „kétlaki” életmód időnként megismétlődő vitákat robbant ki, és esetenként a belügy tisztogatásba kezd, kiszállva azokra a helyekre, ahová tizen- sőt huszonvalahány egyén is be van jelentve.

Ezek az akciók általában nem vezetnek tartós eredményre, mert a tettesek egyszerűen bejelentkeznek máshová, és minden marad, ahogy volt.

Régebben a hercegovinai horvátok meglehetősen népszerűtlenek voltak az országban, mert ügyeskedéseikkel, szoros összetartásukkal elverték a harmatot a hagyományos klánok elől – dalmaták, zagorjeiek, szlavónok, líkaiak -, de azóta helyreállt az egyensúly, már évek óta nem hallani ingerült felhangokat a „kamenjarok (a köves vidékről származó emberek) ellen.

Kapcsolódó cikk

Jól bevált módszer, megint VMSZ-közeli aktivisták hordják a levélszavazatokat Vajdaságban

A horvát választási rendszer, illetve az ezzel való manipulációk, nagyon érdekes olvasmánynak számítanak azon kevesek számára, akiket érdekel az ilyesmi, de maradjunk annyiban, hogy nem a külhoni horvátok döntik el, hogy ki nyeri meg a választásokat, a legjobb esetben hozzá tudnak segíteni a kedvező kimenetelhez, de ez minden.

Ha az országon belül olyan a hangulat, hogy a polgárok meg akarják büntetni az aktuális kormánypártot, akkor ez be is következik, hiába szavaznak Új-Zélandon a HDZ-re.

Plenković harmadik megbízatási ideje is úgy jött össze, hogy ezt-azt azért jól csinált, és akárcsak Magyarországon, a választó testület nagyobbik része elégedett volt a kormány működésével.

Nem segített sem a milanovići sokkterápia, sem a lagymatag ellenzéki összefogás, de még a Hazafias Mozgalom „lázadása” sem. Maradt a HDZ, amely aztán az EU-s választásokon újrázott. Most már a teljes elégedettséghez a köztársasági elnökválasztás megnyerése hiányzik. De ez sem a külhoni horvátok szavazatain fog múlni.