Connect with us

Oroszország

Putyin és a szerb néplélek – ilyen egy (majdnem) hű szövetséges
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

PUTYIN: A szerbeket legfeljebb megsemmisíteni lehet, megtörni vagy leigázni nem (Forrás: Screenshot, Szputnyik)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban megdicsérte a „kőkemény” Szerbiát és a szerb népet, ám mindezt arra használta fel, hogy megmagyarázza, miért is szállt szembe Oroszország a Nyugattal. Azokról az esetekről viszont nem beszélt, amikor – éppen a szerbek számára szent Koszovó ügyében – hátba döfte balkáni szövetségesét.

Megsemmisíteni lehet, alárendelni nem

Vlagyimir Putyin szerint a szerbség nem az a nemzet, amelyre a nyugati államok nyomást gyakorolhatnak, vagy amelyet maguk alá teperhetnek.

– Született egy olyan (nyugati) filozófia, amely szerint nyomásgyakorlással és alárendeléssel kell megoldani a problémákat. A szerbek esetében azonban ez nem működik, ez nem olyan nép, a történelmük nem olyan és a kultúrájuk sem. Lehet, hogy keményen fogalmazok, de meg lehet semmisíteni a szerbeket, ám alávetettségbe taszítani őket lehetetlen

– mondta Putyin a Moszkvával egyetértő újságírók és elemzők részvételével évente megrendezett Valdaj Klub Szocsiban tartott plenáris ülésén. Az orosz államfő szerint egyértelmű, hogy a Nyugat Oroszországra és Szerbiára is igyekszik nyomást gyakorolni.

– Azt, hogy Szerbiával miért történik ez, nem nagyon értem

– tette hozzá Putyin, ezután pedig – arra utalva, hogy Szerbia továbbra is céljának tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozást – kijelentette, hogy az 1990-es évek elején Moszkva kész volt, hogy gyakorlatilag minden áldozatot meghozzon annak érdekében, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a nyugati államokkal.

– És mit kaptunk cserébe? A kaukázusi szeparatizmus és terrorizmus közvetlen politikai, pénzügyi és katonai támogatását. Megdöbbentve figyeltem, mi történik, és azt kérdeztem magamtól, miért van ez így, hiszen mi most elméletileg egy oldalon állunk. De ezt csinálták és nem is szégyenkeztek. Arra pedig a mai napig nem kaptunk választ, miért alakult mindez így

– magyarázta Putyin, aki ebben az időben már nem KGB-ügynök, hanem a szovjet titkosszolgálat örökébe lépett orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője volt.

Putyin – nyugati magyarázat hiányában – megadta a maga válaszát.

– A nyugatiak viselkedése mögött a műveltség hiánya, a tendenciák meg nem értése állt, s az, hogy nem értették, miként működik a világ és azon belül Oroszország

– magyarázta, és ekkor ismét előjött a Balkán.

– Szerbia és Jugoszlávia esetében miért kellett a nyomásgyakorlás? Szerbia is kész volt arra, hogy mindenről megállapodásra jusson a többi országgal. De nem, a nyomásgyakorlás kellett

mondta az orosz elnök, szemmel láthatóan nem törődve azzal az „aprósággal”, hogy amikor a Nyugat az 1990-es évek első felében meg akart egyezni a Balkánt háborúba taszító Slobodan Milošević szerb, majd jugoszláv elnökkel, akkor a belgrádi vezető sorra szegte meg az európai politikusokkal megkötött alkukat.


1995-től valóban jött a nyomásgyakorlás – előbb a boszniai szerbek elleni légitámadások, majd az 1999-es, Koszovó miatt kirobbant NATO-légiháború a Kis-Jugoszlávia ellen – ami végül elvezetett Milošević 2000-es bukásához.

A Kreml ura reményét fejezte ki, hogy a Nyugat előbb-utóbb rájön majd arra, hogy jobb megállapodásra törekedni, mint folyamatosan nyomást gyakorolni másokra.

Mindezt úgy mondta, hogy országa 2022 februárja óta a nyomásgyakorlás legdurvább formáját alkalmazza: háborúval akarja akaratát rákényszeríteni Ukrajnára.

Szerbek a fronton

Az ukrajnai frontokon továbbra is több száz szerb harcol, s a belgrádi hatóságok annak ellenére nemigen igyekeznek megakadályozni az önkéntesek és zsoldosok toborzását, hogy a balkáni állam törvényei is tiltják, hogy polgárai más ország haderejében szolgáljanak.

Egy-egy szerb önkéntes már az orosz televízióban is szerepelt, Dejan Berić szerb mesterlövész például arról beszélt az egyik fő orosz propagandista, Vlagyimir Szolovjov esti műsorában, hogy a tulai 106-os légideszant hadosztály részeként megszerveződött egy szerbekből álló egység, a „Farkasok”, amely tavaly tavasszal előbb Kijev környékén, majd később Harkiv térségében harcolt.

A szerbek toborzásában több ismert személy is részt vesz. Az egyikük Alekszandr Szoldaltov, az „Éjjeli farkasok” nevű, orosz nacionalistákat tömörítő motoros csoport vezetője, a másik pedig Marko Milošević, Slobodan Milošević húsz éve Oroszországban élő fia.

Állítólag a Milošević gyerek feladata annak szavatolása, hogy az orosz fél a szerb önkénteseknek tett valamennyi ígéretét megtartsa.

Amikor Koszovó a hasonlat tárgya

Putyin nem mindig azt mondja, ami tetszik a szerbeknek, többször is előhozakodott például azzal is, hogy ha Koszovónak joga van az önállóságra az ENSZ szerint, akkor ez a jog megilleti az Ukrajnától elszakított megyéket is, ahol tavaly szeptemberben álnépszavazásokon döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az akkori szavazáson az egyéb szabálytalanságok mellett nem voksolhattak azok, akik az adott megyék ukrán ellenőrzés alatt lévő részén élnek.

Az ezzel kapcsolatos álláspont – amiről több a kapcsolódó cikkünkben olvasható – közvetve annak a Szerbiából kiszakadt albán többségű tartománynak az államiságát ismeri el, amelyet hivatalosan Oroszország sem fogadott el.

A Koszovóval kapcsolatos putyini nyilatkozatok Belgrádban is kiütötték a biztosítékot, részben talán ennek is tudható be, hogy a magát Moszkva barátjának lefestő szerbiai elnök, Aleksandar Vučić is tesz Moszkvának nem tetsző lépéseket.

Például olyat, amellyel eladta Romániának a szerbiai fegyver- és lőszergyárak által exportra termelt teljes hadfelszerelést, amely alig meglepő módon szinte teljes egészében az ukrán hadseregnél kötött ki.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava