Szlovákia választ: Kelet vagy Nyugat? Fico pedig nem eszik szénát

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mind a kelet- azaz oroszbarát, mind a nyugatbarát oldal kormányalakítása elképzelhető, de mindkét oldalon vannak akadályozó tényezők, amelyek feloldása nem lesz egyszerű. Persze sok függ attól, hogy a parlamenti küszöb körül táncoló öt párt közül melyeknek sikerül bekerülni a törvényhozásba. A magyar pártokat ilyen veszély nem fenyegeti. A szlovákiai választók szeptember 30-án reggel 7 és este 10 között járulhatnak három és fél év után újra az urnákhoz.

Elszalasztott akkugyár

A választási kampány egyik sajátossága az volt, hogy az elmúlt öt hónapban szakértői kormány vezette Szlovákiát, így azóta nem beszélhetünk érdemben pártszintű kormányról és ellenzékről.

Ahogy arról korábban írtunk, a kampányban előkerült a Magyarország felől érkező migránshullám, de nem vitte el a fókuszt az ország aggasztó gazdasági és pénzügyi helyzetéről, az egészségügy áldatlan állapotáról, a szomszédban zajló háborúról, illetve az ország keleti vagy nyugati irányultságáról szóló vitáról.

A magyar nagykövetnek Orbán elszakított országrészekről tett kijelentései után Szijjártó Szövetséget támogató szlovákiai kijelentései miatt is magyarázkodnia kellett a pozsonyi külügyminisztériumban, mivel úgy gondolták, hogy Magyarország beleavatkozik Szlovákia belügyeibe.

A migránshullám kapcsán felmerülő hasonló vádak mellett a Szövetség politikusai kifejezetten elismerték, hogy a FIDESZ aktivistákkal is segítette a kampányukat.

A magyar szál Matovič kapcsán is előkerült, aki miután tettlegességig fajuló vitába keveredett a legnépszerűbb párt, a Smer sajtótájékoztatóján, az utolsó napokban korábbi szövetségesét és koalíciós társát, Richard Sulíkot támadta be.

Többek között azt vetette a szemére, hogy Szlovákia azért bukta el történetének legnagyobb befektetését, mert Sulík gazdasági miniszterként nem tett ajánlatot annak a kínai akkumulátorgyárnak, amely végül Debrecenben kötött ki.

Az ilyen viták is rámutatnak arra, miként veszítették el a 2020-ban alkotmányos többséggel bíró kormánypártok először a parlamenti többségüket, majd engedték ki a kormányrudat a kezükből, és miért táncol mindegyikük a bejutási küszöb körül.

Az Oľano és a Zaľudí (Az emberekért) koalícióban indulva próbálja megugrani a koalíciók számára 7%-ra megemelt parlamenti küszöböt.

Az SaS és a Sme rodina (Család Vagyunk) egymaga indult, utóbbit azonban egyre többször parlamenten kívül mérik, nem függetlenül attól, hogy a 11 nőtől 12 gyermekkel rendelkező pártvezért, Boris Kollárt több korábbi partnere is erőszakos viselkedéssel, illetve abortuszra kényszerítéssel vádolta, ezzel szertefoszlani látszik a nagy szexuális étvággyal rendelkező, de a korábbi partnereivel később is törődő férfi mítosza.

A parlamenten kívüli pártok felemelkedése

A jobboldali szavazók a volt kormánypártok helyett két, 2020-ban éppen hogy csak a parlamenten kívül rekedt pártot emeltek fel. A Kereszténydemokrata Mozgalom esetében azért kétséges a bejutás, de a Progresszív Szlovákiának jó esélye van akár a választások megnyerésére is.

Ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy kormányt tudna alakítani és nem csak azért, mert a programját túlságosan liberálisnak tartják a potenciális szövetségesei.

Nem mindegy ugyanis, hogy a jobbközép pártok közül mennyi kerül be a parlamentbe, ráadásul a korábbi tapasztalatok szerint Matovičcsal nehéz együttműködni, hiszen lételeme a politikai riválisok ekézése (neki estek áldozatul 2020-ban a kereszténydemokraták és a progresszívek, de részben a Híd is).

Nemzetibb gondolkodású választóik miatt könnyen lehet, hogy a jobbközép pártok közül a Sme rodina és kereszténydemokraták is koalícióra lépnének a Smerrel, ha szükség lenne rájuk.

Budapest a keleti tömbnek szurkol?

Nincs könnyű helyzetben ugyanis a másik oldal vezető ereje, a már említett Fico vezette Smer sem, akinek sikeréért a magyar kormány is szorít.

Az ő problémájukat a szélsőjobboldali Republika jelenti, akivel a Smerből kiváló, de a Smer politikáját diplomatikusabb köntösben előadó volt miniszterelnök, Peter Pellegrini pártja, a Hlas (Hang/Szavazat) nem kíván együttműködni.

Kapcsolódó cikk

Véget ért a magyar etnikai politizálás Szlovákiában?

Pellegriniék sokáig vezették a népszerűségi listát, de miután felmerült, hogy összeállnának a Progresszívekkel, visszacsúsztak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.

Az újra a parlamentbe készülő Szlovák Nemzeti Párttal tehát visszatérhetnek a 2020-ban megbukó kormány főbb szereplői immár fékező tényezők, azaz a Híd nélkül.

A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetség a Híd kilépése óta korántsem tölti be a neki szánt szerepet, és korábbi jobbközép társaitól eltávolodva a kampányban egyre inkább a Smer-féle csoporthoz közeledett.

A Híd a kétszeres miniszterelnökkel, Mikuláš Dzurindával próbál szerencsét a jobbközép oldalon, a Magyar Fórum pedig sok kis párttal fogott össze.

A felmérések szerint egyik formáció sem kerül be a parlamentbe. A Szövetség 3-4%-ra számíthat, a hidasok támogatottságát 1% körülre mérik, a Magyar Fórum csoportosulását még ennyire sem.