Fico árammal zsarol, a szélsőjobb nem nyaralna az Adrián

Magyarország és Szlovákia sürgős tengeri betáplálást kér

Szlovákia veszélyhelyzetet hirdetett, miután kiderült, hogy nem juthat orosz olajhoz, és Magyarországgal karöltve próbálja megoldani a helyzetet. De fenyeget-e szlovák bojkott a horvát tengerparton?

A szlovák és a magyar kormány egy ideje közös ügyként kezeli a Barátság-vezeték helyzetét, mert mindkettő jelentős mennyiségű orosz olajjal látja el gazdaságát ezen az útvonalon. Ennek magyarázata lehet, hogy mindkét kabinet szoros kapcsolatokat ápol ugyanazokkal az orosz, olajiparban érdekelt körökkel.

A magyar–szlovák kapocs szerepét a MOL-csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft finomító játssza, amelynek vezérigazgatói és igazgatótanácsi elnöki pozíciójából 20 év után 2025 decemberében távozott Világi Oszkár, és helyét Szabó Gábor vette át.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának eszkalálódására válasz gyanánt az EU meghozta 2022/879-es rendeletét, amely szerint azonban az általános tengeri olajimport-tilalom nem vonatkozik arra a nyersolajra, amely vezetékeken érkezik szárazföldi tagállamokba.

Magyarország és Szlovákia ezzel az indoklással kivételt kapott, vagyis technikailag továbbra is fogadhatták az orosz vezetéken érkező olajat. Ez többé-kevésbé „haladékot” jelentett a leválásra, de mivel ezt egyáltalán nem használták ki, a két kormány szinte kézenfogva érkezett a legújabb orosz-olaj probléma feloldásához.

Három hetes késés

2026. január 27-én súlyos incidens történt a Barátság-vezetéken. Ukrán hírek szerint orosz dróncsapás érte a vezeték ukrajnai szakaszát, ami miatt az ellátás azonnal leállt.

Kapcsolódó cikk

Horvátországban semmi sem durrant, csak egy lufi pukkant el

Rögtön látszott, hogy ez több, mint átlagos javítás, és a kár helyreállítása időigényes feladat. A Szlovák Távirati Iroda (TASR) és más források csak hetek múltán erősítették meg az információt. Az ukrán fél közölte, hogy február 24-ig tarthat a javítás.

Ebben a légkörben lépett fel közösen Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter. Február 17-én levélben fordultak Ante Šušnjar, horvát gazdasági miniszterhez, amelyben sürgették a tengeri nyersolaj-átirányításának engedélyezését.

Arra hivatkoztak, hogy az EU-s haladék szerint Magyarország és Szlovákia igénybe vehet olasz és horvát tengeri betáplálást is, amíg a vezetéket helyreállítják.

Putyin hasznos bolondjai

Horvátország válasza gyors és világos volt. A horvát gazdasági tárca két üzenetre szűkítette a lényeget: kapacitás van, de nem engedjük a kiskapuzást.

Budapest és Pozsony évekig azt állította, hogy a horvát szállítási útvonal drága és problémás, szűkös a kapacitás. Horvát részről – különösen Ante Šušnjar gazdasági miniszter és más kormányzati megszólalók – azt hangsúlyozták, hogy a Janaf/Adria-vezeték egymagában képes évi mintegy 15 millió tonna olajszállításra, ami bőven fedezné a magyar és szlovák finomítók igényeit is.

Ez a kapacitás szerinte elég arra, hogy fedezze a teljes szükségletet, míg a korábbi magyar narratíva azt sugallta, hogy a horvát útvonal csupán kiegészítő, és nem elegendő.

A szlovák lapok által az ügyben többször idézett index.hr (bár több esetben tévesen index.hu-nak nevezték) a két országot Putyin hasznos bolondjainak nevezte, amikor Šušnjart idézte a „kiegészítő” vezeték kifejezés értelmezésekor: „Egyes európai nyelvekben az a vezeték, amely majdnem mindent lefed…”.

A költségek ügyében a horvát kormány és szövetségesei ironikusan rámutattak arra, hogy a magyar–szlovák panasz arról szólt, hogy a Janaf „túl drága”, és „nem éri meg”, miközben most ugyanazt az infrastruktúrát kérik az orosz olaj tranzitjának engedélyezésére.

A horvátok szerint a szállítási díjak a nafta árának alig 1 %-át teszik ki.

Sokanb úgy értelmezték, hogy Horvátország határozottan nemet mondott a kérésre, és nem engedélyezte az orosz olaj tranzitját a saját olajvezetékén keresztül, miközben kiállt amellett, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúrát nem orosz forrásokból származó kőolajhoz használják annak érdekében, hogy a régió energiaellátása biztosított maradjon.

Ennek megfelelően február 20-án a Janaf kijelentette, hogy jelentős mennyiségű nem orosz kőolaj megy Magyarországra és Szlovákiába az Adria-vezetéken.

Fico és a szlovák „veszélyhelyzet”

Szlovákiában Fico február 18-án bejelentette az olaj-veszélyhelyzetet, mivel Szlovákia energiaellátásában súlyos zavar alakult ki az orosz Barátság kőolajvezeték szállításának leállása miatt.

A szállítás megszűnése miatt a Slovnaft nem jut elegendő kőolajhoz, ami korábban alapvetően biztosította az ország dízel és egyéb üzemanyag-ellátását. Ennek következményeként a kormány döntött, hogy leállítja a gázolaj ukrajnai exportját, és minden finomított terméket kizárólag a belföldi piacra termel, hogy odahaza elkerülje az ellátási hiányokat.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó ismét nekifeszül Horvátországnak, most szlovák segítséggel

A kormány 250 000 tonna kőolaj felszabadítását engedélyezte az állami tartalékból, hogy a termelést fenntartsa, és időt nyerjen addig, amíg alternatív szállítmányok (például tartályhajókon Horvátországon keresztül) megérkeznek.

Ezzel próbálják kezelni azt a 20–30 napos átmeneti hiányt, amely a Barátság-vezeték kiesése miatt előállt, és elhárítani a üzemanyaghiány közvetlen kockázatát Szlovákiában.

A szlovák ellenzék a hírek kapcsán inkább azt kezdte firtatni, miért ennyire felkészületlen Szlovákia. A liberális SaS párt szerint a kormány csak késve, más országok nyomására reagált, holott már több hónapja fel lehetett volna készülni egy hasonló helyzetre.

A kormánynak időben kellett volna gondolnia a nemzeti tartalék felhasználására és alternatív útvonalak biztosítására, ehelyett az embereket és vállalatokat utólag értesítették a veszélyhelyzetről.

Fico árammal zsarol

Szlovákiának nincs nagyon eszköze a Horvátország elleni nyomásgyakorlásra. Szélsőjobboldali körökben felmerült, hogy a szlovákoknak bojkottálniuk kellene Horvátországot, és át kellene gondolniuk a nyaralási helyszíneiket.

Ezzel szemben Fico gyakorolni kezdte a nyomásgyakorlást Ukrajna ellen, miután Magyarországhoz hasonlóan titkosszolgálati információkra hivatkozva kijelentette, az ukránok elkészültek a javítással és szándékosan tartják vissza az orosz kőolajat.

Magyarország és Szlovákia sürgős tengeri betáplálást kér (Forrás: Glas Istre)

Fico február 21-én levélben jelezte Ukrajnának, hogy ha nem indul újra a kőolajszállítás, akkor leállítja a Szlovákiából Ukrajnába menő „veszélyhelyzeti” áramexportot is. Megjegyezte, hogy csak idén januárban kétszer annyi áramot szállítottak Ukrajnának, mint tavaly egész évben.

A közgazdászok szerint ennek a fenyegetésnek azonban legfeljebb a médiában volt jelentősége, mert az Ukrajnával szomszédos országok (Lengyelország, Románia) egyaránt jelezték, hogy szükség esetén ki tudják egészíteni az ukrán áramellátást. Így a szlovák fenyegetés — az egyik ellenzéki politikus, Ivan Korčok szavaival élve — „kb. két órán belül kifújt”.