A parlamenti vereség után újabb erőpróba: elveszítheti-e VMSZ a Magyar Nemzeti Tanácsot is?

Vajon megbüntetik-e a választók a VMSZ-t a nemzeti tanácsi választásokon is? Újrakezdést vagy folytonosságot szeretne a vajdasági magyar?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Huszonhárom nemzeti kisebbség választ nemzeti tanácsot vasárnap Szerbiában. A vajdasági magyarok számára azonban a november 8-i voksolásnak a szokásosnál jóval nagyobb politikai tétje van. Az október 25-i parlamenti választáson jelentős vereséget szenvedett a Vajdasági Magyar Szövetség, a szavazók egy része ugyanis megbüntette a pártot az elmúlt több mint egy évtizedes „haladó koalícióért”.

A Magyar Nemzeti Tanácsban az elmúlt négy évben kizárólagos képviselete volt a párt által támogatott Magyar Összefogás listának. A kizárólagos képviselet már biztosan nem lesz meg, az MNT választásokon ugyanis indul az Újrakezdés listája is.

Mindkét lista erős: a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listáján 31 új név van, doktorok és egyetemi végzettségűek, de az Újrakezdés sem panaszkodhat, erős nevek szerepelnek a listáján.

A választók, akikből mintegy 107 ezren szerepelnek a külön választói névjegyzéken, majd mérlegelnek: akarják-e, hogy továbbra is a VMSZ vezérlésű Magyar Összefogás irányítsa az MNT-t, vagy esélyt adnak valami újnak.

Huszonhárom kisebbség, csaknem ezer szavazóhely

Az országban összesen 23 kisebbségi közösség alakíthat nemzeti tanácsot: 21 közösség közvetlen választással, kettő pedig elektori közgyűlés útján dönt képviselőiről. A Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint 949 szavazóhelyen rendeznek közvetlen választást, amelyre 481 157 szavazólapot nyomtatnak. A különböző kisebbségi közösségek összesen 52 jelöltlistát állítottak. A gorán és az orosz kisebbség elektori közgyűlésen választja meg képviselőit.

A választásokon kizárólag azok a nagykorú, választójoggal rendelkező polgárok vehetnek részt, akik szerepelnek az adott nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékében. Ez azt jelenti, hogy a magyar nemzeti tanácsi választáson sem szavazhat automatikusan minden magyar nemzetiségű szerb állampolgár, csak az, aki feliratkozott a megfelelő névjegyzékre.

Kapcsolódó cikk

Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat is Szerbiában

A feliratkozás határideje november 4-én éjfélkor jár le. A nemzeti tanácsok megválasztása négyévente történik, a testületek pedig a kisebbségi kulturális autonómia legfontosabb intézményei Szerbiában.

A magyar választói névjegyzékben a legfrissebb adatok szerint 107 090 fő szerepel, ez 9316 fővel kevesebb, mint a 2022-es választásokon, vagyis mintegy 8 százalékos csökkenés.

Több mint jelképes testület: miről dönt a Magyar Nemzeti Tanács?

A Magyar Nemzeti Tanács nem parlament, nem területi önkormányzat, és nem is rendelkezik általános politikai döntéshozatali jogkörrel. Hatáskörei azonban jóval túlmutatnak egy egyszerű tanácsadó testületén.

A szerbiai jogszabályok négy területen biztosítanak számára döntési, véleményezési és kezdeményezési jogosítványokat: az oktatásban, a kultúrában, a tájékoztatásban, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználatban.

Az oktatás területén az MNT részt vesz a magyar nyelvű oktatás intézményi feltételeinek alakításában, bizonyos iskolák esetében véleményezi a vezetői kinevezéseket, közreműködik a tankönyvekkel kapcsolatos eljárásokban – magyarra fordít például, és szerepet vállal az oktatási intézmények működését érintő döntésekben – véleményezi az igazgatók kinevezését.

Kapcsolódó cikk

Magyar Szó, ünnepi seregszemle (vagy inkább némi tallózás + bővítmény)

A kultúrában intézményalapítási és intézményfenntartói jogosítványokat gyakorolhat, támogatásokról és kulturális programokról dönthet, valamint közreműködik a magyar kulturális örökség megőrzésében.

Különösen érzékeny terület a tájékoztatás. A Magyar Nemzeti Tanács alapítói jogokat gyakorol több meghatározó vajdasági magyar médium, köztük a Magyar Szó, a Pannon Rádió és Televízió, valamint a Hét Nap esetében. Ez nem jelent korlátlan szerkesztőségi irányítási jogot, de az intézmények irányítási struktúrájára, működési kereteire és vezetői döntéseire a jogszabályokban meghatározott módon befolyást biztosít.

A negyedik terület a hivatalos nyelvhasználat, amely a magyar nyelv közigazgatási alkalmazásától a helység- és utcanevek használatán át a nyelvi jogok érvényesítéséig terjed.

A tanács tehát nem csak a vajdasági magyarság szimbolikus képviselete, hanem jelentős intézményi, pénzügyi és személyi kérdésekben is szerepet játszó közjogi szervezet.

Ennek súlyát jól mutatja, hogy az MNT október 29-i ülésén mintegy 900 millió dinárra módosították a testület 2026-os költségvetését.

Négy éve nem volt ellenfél, most kettő közül lehet választani

A Magyar Nemzeti Tanács 35 tagú. A 2022-es választáson a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás volt az egyetlen induló lista, így mind a 35 mandátumot megszerezte. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy nem volt választási lehetőség, mégis 40 000-en elmentek szavazni.

Az idei választás ebből a szempontból alapvetően más helyzetet teremt. A Magyar Összefogás listáját ezúttal is a Vajdasági Magyar Szövetség támogatja, listavezetője Fremond Árpád, az MNT jelenlegi elnöke. A lista 35 jelöltje közül 31 új a korábbi Magyar Összefogás-listákhoz képest, 18 pedig nem tagja a VMSZ-nek. A jelöléshez benyújtott 7166 támogató aláírásból 6443 bizonyult érvényesnek.

A másik induló a Vajdasági Magyar Újrakezdés, amelynek listáját Mezei Zoltán színművész és rendező vezeti. Az Újrakezdés ugyancsak 35 jelöltet állított, és 1319 érvényes támogatói aláírással teljesítette az indulás feltételeit.

Az Újrakezdés egyik legfontosabb célkitűzése a Magyar Nemzeti Tanács pártpolitikai befolyástól való függetlenítése. Programja felteszi a kérdést: mennyire különíthető el a vajdasági magyar közösség önkormányzata a közösségben hosszú ideje meghatározó politikai párttól?

A Magyar Összefogás ezzel szemben az eddig kiépített intézményrendszer működését, a folytonosságot és a korábbi eredmények megőrzését hangsúlyozza.

A szavazóknak tehát nem csupán személyekről kell dönteniük ezen a választáson, hiszen a két lista teljesen másként látja az MNT szerepét és a működési és befolyásolási modellt is.

A VMÚ ráadásul négy új területet is behozna az MNT hatáskörébe: az ifjúságot, a gazdaságot, a népesedést és a diaszpórával való kapcsolattartást is.

Fremond folytonosságot, Mezei megújulást ígér

Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője, az MNT jelenlegi elnöke a Szabad Magyar Szó Szabad Pont podcastjának adott interjújában arról beszélt, hogy a támogatási rendszereket meg kell őrizni, de hátradőlni nem lehet, mert a jogokért mindig meg kell küzdeni, mindegy ki van hatalmon.

“A közösségnek éreznie kell, hogy van, aki megvédi a jogait. Ehhez szakemberekre és felkészült képviseletre van szükség. A nemzeti tanács munkájában a szakmaiságot kell előtérbe helyezni. Amikor 2022-ben elnök lettem, lemondtam parlamenti mandátumomról és minden VMSZ-ben betöltött tisztségemről. Meggyőződésem, hogy a nemzeti tanácsot nem lehet úgy vezetni, hogy az elnöke közben párttisztséget is vállal” – állapította meg Fremond.

Hozátette, hogy a támogatásoknál sem lehet politikai alapon különbséget tenni.

„Mindegy, hogy egy család a VMSZ-re, az egyetemistákra, a VMDK-ra vagy a Szerb Haladó Pártra szavaz. Ha megfelel a feltételeknek, a gyermekének ugyanúgy jár a támogatás. A következő négy évben ezt a szakmai szemléletet szeretnénk továbbvinni, új emberekkel, új lendülettel, a meglévő támogatási rendszerek megőrzésével és bővítésével” – mondta még Fremond.

Mezei Zoltán azzal kapcsolatban, hogy mi a garancia arra, hogy ők másképp csinálnák, és nem csak egyszerűen mások kezébe kerülne ugyanaz az irányítás, úgy fogalmazott, hogy garancia nincs.

“A jó szándékunkra és a tisztességünkre tudunk garanciát vállalni. Az már a választópolgárokon múlik, hogy a 35 fős listánkról hányan jutnak be a Magyar Nemzeti Tanácsba. Egy igazságosabb, tudáson és tehetségen alapuló rendszert szeretnénk felépíteni. A kinevezéseknél és a támogatások elosztásánál is a szakmaiságnak kellene érvényesülnie. Azt is mérni kell, hogy egy-egy támogatás milyen eredményt hozott. Nem az alapján kell pénzt osztani, hogy hol lehet több szavazatot szerezni.”

A parlamenti vereség árnyékában

A Vajdasági Magyar Szövetség három év alatt támogatottságának csaknem felét elveszítette. A párt 2023-ban még 64 747 szavazatot kapott, az október 29-én rendelkezésre álló adatok szerint viszont 2026-ban már csak 35 004-et. Ez közel 30 ezer szavazatnyi, mintegy 46 százalékos visszaesést jelent.

A parlamenti mandátumok száma is jelentősen csökkent: a korábbi hat helyett az október végi adatok alapján mindössze kettő maradt a VMSZ-nek.

A VMSZ szavazótáborának közel felét elvesztette az előző választásokhoz képest, ami egybeesik Pásztor Bálint regnálásával

A visszaesés azonban nem kizárólag országos jelenség volt. A magyarlakta településeken is jelentősen csökkent a VMSZ-re leadott voksok száma. Szabadkán például a 2023-as több mint 13 ezer szavazattal szemben idén már hétezret sem sikerült begyűjteni. Más magyar többségű vagy jelentős magyar lakossággal rendelkező községekben is számottevő veszteségeket könyvelhetett el a párt.

Ezek az eredmények politikai szempontból különösen érzékennyé teszik a november 8-i választást.

A VMSZ ugyanis 2014 óta szoros együttműködésben állt a Szerb Haladó Párttal, és a szerbiai kormányzati struktúrában is részt vett. A párt vezetése ezt az együttműködést a magyar közösség érdekeinek érvényesítésével indokolta, kritikusai viszont egyre inkább a Vučić-rendszerhez való politikai kötődést rótták fel neki.

A két választás között ugyanakkor lényeges különbség van. Október 25-én az országos választói névjegyzék alapján szavaztak a polgárok, november 8-án viszont kizárólag a kisebbségi külön névjegyzékbe feliratkozott választók dönthetnek. A két választói kör tehát nem azonos, így a parlamenti eredményekből nem lehet automatikusan következtetni az MNT-választás kimenetelére.

Azonban felvetődik a kérdés, vajon a névjegyzéken szereplők közül hányan “büntetik meg” a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listát azzal, hogy vagy nem mennek el szavazni vagy az alternatívára adják le a voksukat.

Mi történne, ha a VMÚ szerezne többséget?

Amennyiben a Vajdasági Magyar Újrakezdés szerezné meg a 35 mandátum többségét, vagyis legalább 18 helyet, lehetősége nyílna arra, hogy meghatározó szerepet vállaljon az MNT új vezetésének megválasztásában és a testület politikai irányvonalának kialakításában. Ez jelentős változást hozhatna a vajdasági magyar intézményrendszerben.

A VMSZ által támogatott Magyar Összefogás kisebbségbe kerülése azt jelentené, hogy a párt elveszítené az MNT-ben eddig élvezett többségi döntéshozatali pozícióját. A testület költségvetési, stratégiai és intézményirányítási döntéseit többé nem tudná önállóan meghatározni.

Kapcsolódó cikk

Egy VMSZ-közeli egyesület eurómilliókat kapott a BGA-tól

Az is nyitott kérdés lenne egy esetleges ellenzékbe vonulás esetén, hogy vajon a Magyar Nemzeti Tanács székháza ugyanazon a címen maradna-e, mint ahol most található? Ezen a címen, a Fasizmus áldozatainak tere 9. alatt van ugyanis a Vajdasági Magyar Szövetség is, ami nem meglepő, hiszen tulajdonképpen ő a tulajdonosa az épületnek, az MNT pedig bérlő – haszonélvező.

Az épületet 2016-ban 1,2 millió euróért vásárolták meg. Az ingatlanból a Vajdasági Magyar Szövetség székháza lett, de a vásárló hivatalosan nem maga a VMSZ, hanem a párt által alapított Bíró Károly Alapítvány volt.

A szerbiai ingatlanforgalmi nyilvántartás alapján ez volt 2016 legdrágábban eladott lakóingatlana Szerbiában. Az Átlátszó ingatlanpiaci forrásai szerint az előző tulajdonos, Branislav Lazović 2013-ban mindössze 400 ezer euróért vásárolta meg az épületet egy nyilvános árverésen, majd további 100–200 ezer eurót költött a felújítására. Ezt vette meg később a Bíró Károly Alapítvány 1,2 millió euróért.

Kapcsolódó cikk

Az Agenda civil szervezet vagy politikai háttérintézmény?

Ezen a címen van egyébként még az Agenda Polgári Egyesület, amelyről először a Szabad Magyar Szó írta meg, hogy a gyanú szerint rejtett pártfinanszírozást folytat, ráadásul a magyarországi adófizetők pénzén.

A VMSZ számára az MNT-ben kialakuló esetleges ellenzéki szerep teljesen új helyzetet teremtene. A párt hosszú ideje úgy működött a vajdasági magyar politikai térben, hogy egyszerre rendelkezett parlamenti képviselettel, kormányzati kapcsolatokkal, valamint meghatározó befolyással a magyar kisebbségi önkormányzati intézményrendszerben.

A parlamenti képviselet meggyengült, és sem országon belül, sem az anyaországgal nincs jelenleg kialakult bizalmi viszony, amelyekre több mint egy évtizede támaszkodtak. A VMSZ politikai túlélésének valódi próbája most kezdődhet: kiderülhet, maradt-e mögötte önálló társadalmi támogatottság, vagy erejét elsősorban a hatalmi pozíciói biztosították. Az is lehet, hogy kénytelenek lesznek megtanulni, hogy a közösség képviselete és az intézmények birtoklása nem ugyanaz.