Connect with us

Szlovákia

Slovacchia: Magyar Szövetség perde 326 seggi locali, ma punta ancora al Parlamento
Il partito perde anche 55 incarichi da sindaco e affronta nuove incognite sui finanziamenti

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Szlovákiában mindenki győztesnek nyilvánította magát az önkormányzati választások után – legalábbis a pártok nyilatkozatai alapján. A Magyar Szövetségnél azonban a számtan némileg más eredményt mutat: négy év alatt 55 polgármesteri tisztség, 326 helyi képviselői mandátum és 17 megyei képviselői hely veszett el. A párt ettől még a 2027-es parlamenti visszatérésre készül, igaz, most már a korábban biztosnak tekintett budapesti politikai és pénzügyi háttérrel sem számolhat változatlan formában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Szavazóurnák egy választási helyiségben (Forrás)
Szavazóurnák egy választási helyiségben (Forrás: TASR)
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Szlovákiában a szombati önkormányzati és megyei választások nem forgatták fel az ország politikai térképét. A legnagyobb vesztes talán az a Magyar Szövetség, amely a 2027-es parlamenti visszatérést tűzte ki célul, ám négy év alatt több száz önkormányzati mandátumot veszített.

Közben a magyarországi kormányváltással a párt korábbi politikai és finanszírozási háttere is átalakult. A kérdés már nem pusztán az, hogy visszajuthatnak-e a pozsonyi parlamentbe, hanem az is, miből és kikkel folytathatják a politizálást, ha ez ismét nem sikerül.


Szlovákiában október 24-én egyszerre választottak polgármestereket, települési képviselőket, valamint a nyolc önkormányzati megye elnökét és közgyűléseit. A voksolás legfeltűnőbb sajátossága a folytonosság volt: mind a nyolc hivatalban lévő megyeelnök megőrizte tisztségét. Pozsonyban Juraj Droba, Nagyszombat megyében Jozef Viskupič, Nyitra megyében Branislav Becík, Besztercebánya megyében Ondrej Lunter, Kassa megyében Rastislav Trnka marad a vezető, ahogy Trencsénben, Zsolnán és Eperjesen sem történt váltás.

A nagyvárosokban már változatosabb volt a kép. Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo, a liberális és progresszív ellenzék által támogatott városvezető 64,36%-kal újrázott, legyőzve Robert Fico kormányának közlekedési miniszterét, Jozef Rážt. Kassán, Nagyszombatban és Trencsénben viszont új polgármestert választottak. Az országos részvétel a helyi választásokon 48,48, a megyeieken 46,56 százalék volt.

Mindenki nyertes

Az eredmények értelmezéséért vasárnap megindult a szokásos politikai verseny. A Robert Fico miniszterelnök vezette, baloldali-populista és nemzeti retorikát használó Smer a megtartott pozícióit hangsúlyozta, koalíciós partnere, a Hlas pedig saját regionális erejét ünnepelte.

A Michal Šimečka által vezetett liberális Progresszív Szlovákia (PS) ezzel szemben az ellenzéki összefogások sikerét, a nagyvárosi és megyei közgyűlésekben megszerzett pozíciókat emelte ki. Mindegyik értelmezés mögött találhatók valós adatok, de a szlovák önkormányzati rendszerben ugyanazt a megválasztott politikust több párt is saját sikerének könyvelheti el.

A kormánypártok közül a Hlasnak 260, a Smernek 201 önállóan megválasztott polgármestere lett, miközben 1560 településvezető függetlenként szerzett mandátumot, ami több mint a felét jelenti a 2 921 szlovákiai településnek. A pártstatisztikák ezért csak korlátozottan fordíthatók le országos politikai támogatottságra.

Az egyes pártok és koalíciók legnagyobb polgármesteri nyereségei A választásokon a Smer vereséget szenvedett, a PS ott bukott el, ahol sikerre számított, a szélsőségesek nem ünnepelnek (Forrás: DennikN)

A megyei közgyűlésekben több helyen az ellenzéki együttműködések erősödtek, de a politikai frontvonalak korántsem olyan tiszták, mint a pozsonyi parlamentben. A Smer és a Hlas egyes régiókban a szélsőjobboldali Republikával, a Milan Uhrík és Milan Mazurek nevével fémjelzett radikális nacionalista párttal közösen indult.

Másutt a PS, a gazdaságpolitikájában liberális SaS, a konzervatív KDH és további ellenzéki pártok kötöttek szövetséget. A helyi politikában azonban nem mindig az ideológiai rokonság döntötte el, ki kivel áll össze. Ez a sajátosság a szlovákiai magyar politikában különösen látványosan jelentkezett.

A parlamenti visszatérés főpróbája

A Magyar Szövetség számára az októberi választásnak a helyi tisztségek megszerzésénél nagyobb tétje volt. A párt 2027-ben szeretne visszajutni a parlamentbe, ahonnan 2020 óta hiányzik az önálló magyar pártképviselet.

A Magyar Szövetség vezetése maga is összekapcsolta a két választást, amikor szeptemberi elnökségi nyilatkozatában a helyi és megyei szereplést a parlamenti visszatérés egyik meghatározó állomásának nevezte.

A Magyar Szövetség elődjét, a Szövetséget 2021-ben hozták létre a szlovákiai magyar politika három szervezetének egyesítésével (Magyar Közösség Pártja, Híd, Összefogás). A friss egyesülés politikai lendületet, szélesebb jelölti hálózatot és az egység ígéretéből fakadó mozgósítóerőt jelentett a 2022-es önkormányzati választáson.

Csakhogy a lendületből nem lett parlamenti áttörés. A 2023-as előrehozott parlamenti választáson a Szövetség 4,38 százalékot szerzett, vagyis ismét az ötszázalékos küszöb alatt maradt.

Addigra az egység is megroppant: Gyimesi György, az Igor Matovič mozgalmából érkező, erősen konzervatív politikus csatlakozását követően a Híd több vezetője távozott, az MKP köré szerveződő pártban pedig megerősödött a nemzeti-konzervatív irányvonal. A Szövetségből Magyar Szövetség lett, a pártelnöki tisztséget pedig 2024-ben Gubík László vette át.

Magyar Szövetség: eltűnt 326 képviselői mandátum

A mostani választáson a Magyar Szövetségnek ezekkel az eredményekkel kellett összemérnie magát, a számok egyértelmű visszaesést mutatnak.

A párt 2022-ben önállóan 222 polgármesteri tisztséget szerzett, további 41-et pedig olyan koalíciók révén, amelyeknek tagja volt. A 263-as összesített eredmény 2026-ra 208-ra csökkent. Ebből ráadásul már csak 159 az önálló pártjelölt győzelme, míg a koalíciós polgármesterek száma 49-re nőtt.

A teljes veszteség 55 tisztség, közel 21%-os, de a saját színekben megszerzett polgármesteri posztok száma ennél is nagyobb arányban, több mint 28%-kal esett vissza.

Magyar Szövetség, Dunaszerdahelyi Járás,  Ekecs (Forrás: Facebook)

Magyar Szövetség, Dunaszerdahelyi Járás, Ekecs (Forrás: Facebook)

A helyi képviselői mandátumoknál hasonló a kép. Négy éve a Szövetség önállóan 1696, koalícióban további 69 helyet szerzett. Az idei választás eredménye 1401 saját és 38 koalíciós mandátum: az összesen 1765 képviselői helyből 1439 maradt. Ez 326 elveszített mandátum, 18,5%-os visszaesés.

A Magyar Szövetség 2022-ben 54 képviselőt juttatott be a nyolc megye közgyűléseibe, most 37-et. A veszteség 17 mandátum, csaknem egyharmadnyi. Minden olyan megyében csökkent a párt képviselőinek száma, ahol korábban jelen volt.

Pozsony megyében megszűnt a párt képviselete. A párt két megyeelnökjelöltje közül Berényi József, az egykori MKP-elnök, Nagyszombat megye eddigi alelnöke 20,94%-ot ért el, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke pedig 10,49%-ot.

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Magyar Szövetség kiszorult volna a dél-szlovákiai önkormányzatokból. Az önállóan megválasztott polgármesterek számát tekintve még mindig az ország harmadik legnagyobb pártja a Hlas és a Smer mögött. Dunaszerdahelyen, Somorján és Bősön is megmaradtak a Magyar Szövetség erős helyi pozíciói.

Nem minden magyar polgármester a magyar párté

A Magyar Szövetség mandátumvesztése nem azonos a szlovákiai magyar önkormányzati képviselet ugyanekkora visszaszorulásával. A magyar önkormányzati képviselőjelöltek egy jelentős része szlovák pártok listáján szerepelt, a PS Magyar Platformja például megyei és fontos városi képviselőket tudhat már a soraiban, és sok magyar vagy magyar kötődésű polgármester függetlenként indult.

Számos településen nem magyar és szlovák jelöltek, hanem egymással versengő magyar politikusok közül választottak. Komáromban Keszegh Béla, Gútán Halász Béla, Érsekújvárban a magyar kötődésű Klein Ottokár függetlenként maradtak polgármesterek.

Túl sok településen csak egyetlen jelölt indult. Ha egy településen nincs választási verseny, az azt jelzi, hogy az emberek elveszítik érdeklődésüket a közügyek iránt

Túl sok településen csak egyetlen jelölt indult. Ha egy településen nincs választási verseny, az azt jelzi, hogy az emberek elveszítik érdeklődésüket a közügyek iránt (A kép illusztráció)

A független magyar politikusok sikere árnyalja a Magyar Szövetség veszteségeit, de azt is megmutatja, hogy a magyar közösség politikai képviselete nem kizárólag a Magyar Szövetségen keresztül valósulhat meg.

A magyarok nem alkotnak politikailag egységes szavazótábort, hiszen világnézet, társadalmi helyzet, generáció és a szlovák országos politikához való viszony alapján is különböznek egymástól.

A Magyar Fórum más utat választott

Ezt a sokszínűséget próbálja kihasználni a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum. Simon korábban az MKP és a Híd politikusa, valamint szlovák kormányok minisztere volt. Pártja méretben ma sem vetélytársa a Magyar Szövetségnek, de politikai irányultsága és szövetségi rendszere világosabban elkülönül tőle.

A Magyar Fórum a szlovák ellenzéki pártokkal, különösen az SaS-szel alakított ki szoros együttműködést, most pedig több helyen a Progresszív Szlovákiát, a kereszténydemokratákat és más ellenzéki formációkat is tömörítő közös listákhoz csatlakozott.

Az eredmények alapján a Magyar Fórum önálló polgármestereinek száma háromról ötre nőtt, és két további településen koalíciós jelölt győzelméhez járult hozzá.

A helyi képviselő-testületekben 49 saját mandátumot szerzett a korábbi 47 helyett, további 21 képviselői hely pedig olyan koalíciókhoz került, amelyeknek tagja volt. A megyei közgyűlésekben három Magyar Fórum-politikus jutott mandátumhoz: kettő a dunaszerdahelyi, egy az érsekújvári járásban.

Nagyszombat megyében például a PS, az SaS, a KDH, a Demokrati, a Szlovákia mozgalom, a Magyar Fórum és a konzervatív OKS közös listája 15 mandátumot szerzett, míg a Magyar Szövetség 12-t. Utóbbi így is a második legnagyobb frakciót alakíthatja meg.

Az országos ellenzéki fordulat és a helyi koalíciós valóság

Az utóbbi időben a Magyar Szövetség igyekezett távolabb kerülni Robert Fico táborától. Tárgyalások kezdődtek a Progresszív Szlovákiával, és szóba került egy átfogóbb ellenzéki együttműködés is a megyei választásokon, mégsem sikerült megállapodást kötniük.

Nagyszombat megyében a Magyar Szövetség saját megyeelnökjelöltet indított, miközben a PS Viskupičot támogatta, Nyitra megyében pedig Csenger Tibor és a PS által támogatott jelölt külön mérettette meg magát. A liberális SaS Magyar Szövetséggel szembeni fenntartásai szintén nehezítették az egyeztetéseket.

A teljes szakításról ugyanakkor nem lehet beszélni. Kassán, az Óvárosban a Magyar Szövetség a PS-szel, a Demokratival és a Za ľudí párttal közösen támogatta Igor Holéczyt, aki 40,68%-kal megnyerte a városrész polgármester-választását. Más kassai választási körzetekben a Magyar Szövetség a KDH-val és az SaS-szel lépett koalícióra.

A választási koalíciók másik oldalát azonban nehezebb összeegyeztetni az ellenzéki fordulat meghirdetésével, hiszen áprilisban a Magyar Szövetség vezetése még a Smerrel és a szélsőjobboldali Republikával való országos együttműködés kizárásáról beszélt, ehhez képest 17 településen a Magyar Szövetség és a Hlas közös polgármesterjelöltje győzött, további 14 településen pedig a Magyar Szövetség, a Hlas és a Smer közös jelöltje, de még a szélsőséges jobboldali Republikával is közösködtek.

Az előbbi két együttműködési forma önmagában 31 polgármesteri tisztséget jelent, vagyis a párt 49 koalíciós győzelmének jelentős részét.

A budapesti változások lecsapódása

A Magyar Szövetség helyzetét különösen összetetté teszi a magyarországi politikai fordulat, mivel vezető politikusai hosszú éveken át szoros kapcsolatokat ápoltak a Fidesszel. Az április 12-i magyarországi országgyűlési választás ezt a politikai hátteret alapjaiban változtatta meg.

Gubík László, aki korábban nyíltan vállalta a Fideszhez fűződő politikai szimpátiáját, a választás után már az új miniszterelnökkel volt kénytelen egyeztni. Magyar Péter jelezte, hogy továbbra is fontosnak tartja a szlovákiai magyar közösség támogatását, ugyanakkor az anyaországi források felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát számon kívánja kérni, a korábbi támogatásokat pedig felülvizsgálná.

Ez meg is kezdődött, de nem véletlen hogy az elmúlt fél évben a párt sorra zárta be járási irodáit, amit a sajtóban sok helyen a Magyarországról érkező támogatások csökkenésével magyaráznak.

Az öt százalék után a három is kérdéssé válhat

A Magyar Szövetség parlamenti célja szempontjából az ötszázalékos parlamenti küszöb a meghatározó, van azonban egy másik, kevésbé látványos, de a szervezet működése szempontjából másik fontos határ is: a három százalék. A szlovák pártfinanszírozási szabályok alapján ugyanis az a párt is jogosult állami támogatásra, amely nem jut be a parlamentbe, de átlépi ezt a küszöböt.

Ez a Magyar Szövetség számára nem elméleti kérdés. A 2023-ban megszerzett 4,38 százalékos eredménynek köszönhetően a párt 2026-ban is több mint 424 ezer euró szlovák állami támogatásban részesül. A pénzt a választási ciklus évei alatt folyósítják, és fontos szerepe lehet a párt működésének fenntartásában.

Ha egy következő parlamenti választáson a Magyar Szövetség három százalék alatt maradna, a következő ciklusra ezt a támogatási jogosultságot is elveszítené. Az októberi közvélemény-kutatások óvatosságra intenek. Egy októberi felmérése 3,4%-ra mérte a Magyar Szövetség támogatottságát, szemben az egy hónappal korábbi 3,9%-kal.

Quo vadis?

Gubík László a választás után elismerte az „érzékeny veszteségeket”, de hangsúlyozta, hogy pártja megőrizte jelentős önkormányzati súlyát. Azt is jelezte, hogy az önálló parlamenti bejutás komoly kihívásokba ütközött, miközben a Magyar Szövetség számára továbbra sem körvonalazódik természetes országos politikai szövetséges.

A 2026-os önkormányzati választás tehát nem adott választ arra, hogy a Magyar Szövetség bejut-e 2027-ben a parlamentbe. Arra viszont igen, hogy a 2022-ben megszerzett regionális pozícióinak jelentős részét nem tudta megtartani, és a parlamenti visszatérésre készülve már szűkebb önkormányzati hálózatra támaszkodhat.

A tét pedig túlmutat egy párt sikerén vagy kudarcán. A szlovákiai magyar politikában évtizedeken át az önálló parlamenti pártképviselet volt az érdekérvényesítés egyik alapvető eszköze. Ma a helyi magyar politikusok jelentős része függetlenként vagy szlovák pártokkal együttműködve politizál.

A magyar pártok pedig a Híd 2020-as kipottyanása óta keresik a visszavezető utat a parlamentbe. Ha a Magyar Szövetség a politikai mozgástere mellett a szlovák állami finanszírozását is elveszítené, az nem egyszerűen újabb választási csalódás lenne. Olyan helyzetet teremtene, amelyben a szlovákiai magyar politikai képviselet szervezeti formáit is újra kellene gondolni.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó6 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Ukrán valóság a széljárta mezőn, Ładna Kobieta fotója a BALK-hoz igazítva
B A Balkanac4 nap telt el azóta

Egy szép mosolyt kérünk! (de lehet sírós is) 🔞
A harkivi fotóiskola groteszk világa, tabudöntő alkotók és háborús képek – Kragujevácon is

Aleksandar Vučić volt szerb elnököt és Marko Parezanović BIA-tisztségviselőt tanúként idéznék be a Darko Šarić elleni pénzmosási perben. Az ügyben emlegetett más magas rangú tisztségviselőket – például Nebojša Stefanovićot – ugyanakkor nem hívták be tanúskodni
Szerbia6 nap telt el azóta

Vučić egyelőre csak tanú a Šarić-ügyben – lesz-e belőle vádlott?
Egy drogbáró pénzmosási pere, mentek-e drogkereskedelemből származó pénzek a Szerb Haladó Pártnak?

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország4 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság5 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Az Alta Banka egyik fiókja elég kihaltnak tűnik (Forrás: The Moscow Times)
Szerbia4 nap telt el azóta

Hamis 500 eurósok a trezorban(?), valódi orosz betétesek pácban
Egyelőre nem biztos, hogy léteztek hamis 500 eurósok, az viszont biztos, hogy orosz betétesek ezerszám jutottak bajba

A Kushner-szerződést napokon belül annulálják. A szerbiai védelmi minisztérium és a fél Generalštab lebombázott épülete Belgrád központjában, szembe vele a szerb kormány és a külügyminisztérium épülete, jobbra a Slevija tér, balra a régi vasútállomás, vagyis a félkör alakú Száva tér (Savski trg)
Szerbia2 nap telt el azóta

Szerbia büntetés nélkül szabadul meg a Kushner-üzlettől
Trump vejének nem lesz belgrádi luxusszállodája, a szerb állam pedig megúszhatja az 50 millió eurós kártérítési követelést

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap