Beneš-dekrétumok: Visszafelé sült el a „csendtörvény”

A bírálatok kriminalizálására szánt törvény első tesztjekor kiderült, hogy nagy a homály

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntetni próbáló szlovák törvénymódosítás alkalmazhatóságát tesztelte az a petíció, amelynek kezdeményezői saját maguk ellen tettek feljelentést. A komáromi rendőrség azonban elutasította az eljárást. A döntést a Magyar Szövetség pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatón ismertették.

A csendtörvény kriminalizálhatja-e a Beneš-dekrétumok kritikáját?

A Beneš-dekrétumok körül kirobbant szlovákiai jogi vita újabb fejezetéhez érkezett. A komáromi rendőrség elutasította azt a büntetőfeljelentést, amelyet egy petíció kezdeményezői saját maguk ellen tettek annak érdekében, hogy teszteljék a tavaly elfogadott büntetőjogi módosítást.

A hatóság indoklása szerint a jogszabály nem határozza meg egyértelműen, milyen cselekmény minősül büntetendőnek, ráadásul a szólásszabadság alkotmányos védelme is korlátot jelenthet.

Kapcsolódó cikk

A kihallgatott magánya

A fejleményről Fiala-Butora János jogász és Orosz Örs számolt be egy sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Szövetség pozsonyi székházában tartottak 2026. március 6-án. A petíció harmadik kezdeményezője, Stubendek Attila nem vett részt az eseményen.

A sajtótájékoztató politikai környezete arra is rávilágított, hogy a kezdeményezők nem tekinthetők teljesen független civil aktivistáknak, Orosz Örs ráadásul a Magyar Szövetség vezető politikusai közé tartozik, megyei képviselője is a pártnak.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy az általuk kezdeményezett eljárás egy fontos jogi kérdés tisztázását célozta: vajon a tavaly elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosítás valóban kriminalizálhatja-e a Beneš-dekrétumok történelmi vagy politikai kritikáját.

A törvény, amelyet tesztelni akartak

Ahogy arról mi is részletesen beszámoltunk, a szlovák parlament 2025 végén fogadta el azt a módosítást, amely a közbeszédben hamar „Lex Beneš” néven vált ismertté. A rendelkezés a Beneš-dekrétumok „megkérdőjelezésének” büntethetőségét vezette be a büntetőtörvénykönyvben.

Már a törvény elfogadásakor komoly viták alakultak ki arról, mit jelent pontosan ez a „megkérdőjelezés”, és hogy a jogszabály mennyiben korlátozhatja a történelmi vitát vagy a politikai véleménynyilvánítást.

Fiala-Butora János a sajtótájékoztatón felidézte: több alkotmányjogász is arra figyelmeztetett, hogy a rendelkezés problémás lehet a szólásszabadság szempontjából.

A törvény alkotmányosságát jelenleg a szlovák Alkotmánybíróság is vizsgálja, bár a hatályát nem függesztették fel a vele egy aktussal elfogadott más jogszabályoktől eltérően – igaz ilyet az alkotmánybírósági panaszt benyújtó ellenzéki párt nem is kértek.

Petíció és önfeljelentés

A jogi vita tisztázása érdekében a kezdeményezők idén januárban petíciót indítottak. A dokumentumban több ponton vitatták a szlovák állam Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos álláspontját, amely egy 2007-es parlamenti és egy 2025-ös kormányhatározatra épül.

A petícióban szereplő állítások szerintük történelmi tényeken alapulnak, ugyanakkor ellentmondanak az állami dokumentumok egyes megállapításainak. A kezdeményezők ezért úgy döntöttek, hogy saját maguk ellen tesznek feljelentést, hogy egy büntetőeljárás során derüljön ki: a törvény valóban alkalmazható-e az ilyen kijelentésekre.
A komáromi rendőrség azonban elutasította az eljárás megindítását. A határozat három fontos megállapítást tartalmazott:

• Egyrészt a törvényből nem állapítható meg egyértelműen, milyen magatartást kellene büntetni. A nyomozó szerint a hatóság nem építhet hipotetikus értelmezésekre.

• Másrészt a szólásszabadság alkotmányos védelme miatt az ilyen kijelentések büntetőjogi szankcionálása problémás lehet, hiszen az alkotmányban rögzített jog felette áll a törvényi tiltásnak.

• Harmadrészt a hatóság megállapította, hogy a petícióban szereplő kijelentések „ismert történelmi tényeken” alapulnak. Fiala-Butora szerint ez a megállapítás azt jelenti, hogy ha a petícióban szereplő kijelentések történelmi tényekre épülnek, akkor az állami szervek által képviselt ellenkező álláspont vitatható.

Az ügy azonban mégsem biztos, hogy lezárult, az ügyésznek április 4-ig van lehetősége folytatni az eljárást a komáromi rendőrség döntése ellenére.

Visszafelé sült el a szabályozás?

Fiala-Butora szerint a kormánytöbbség célja feltehetően az volt, hogy a törvénymódosítással csökkentse a szlovák hatóságok földelkobzási gyakorlatával kapcsolatos vitákat. Jelenleg több száz olyan ügy lehet folyamatban a kataszteri hivataloknál, ahol történelmi dokumentumokra – például a lakosságcsere-listákra – hivatkozva próbálnak földterületeket állami tulajdonba venni.

A mostani fejlemények azonban ennek éppen az ellenkezőjét eredményezték és a Beneš-dekrétumokról szóló általános problémafelvetéssé alakultak át. A jogász úgy fogalmazott: a törvény elfogadásával végül sikerült ráirányítani a figyelmet a kérdésre, sőt nemzetközi érdeklődést is kiváltott.

Reggeli kávé és az Új Szó (Forrás: Facebook, Orosz Örs)

A jogszabály ellen tiltakozó petíciót mintegy nyolcezren írták alá. A dokumentumot elküldték az államfőnek, a miniszterelnöknek és a parlament elnökének is, és többek között egy vizsgálóbizottság felállítását javasolták a kérdés feltárására.

Eddig egyetlen választ kaptak: Peter Pellegrini köztársasági elnök jelezte, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, pedig az elnöki kampányában erre tett ígéretet.

A vagyonelkobzások ügyében tehát továbbra sem akar tisztán látni a szlovák kormány, pedig mintegy 10 konfiskálási eljárás van jelenleg is folyamatban, és további százezer személy vagyonának elkobzása is szóba került a szlovák hatóságoknál, akiknek a felmenőit ugyan nem telepítettek ki, de felkerültek a kitelepítendők listájára.

Tüntetés és rendőrségi vizsgálat

Ahogy arról szintén beszámoltunk, a vita a köztereken is megjelent. Idén január 30-án Pozsonyban tüntetést tartottak, amelyen több résztvevő „Kétségbe vonom a Beneš-dekrétumokat” feliratú mellényt viselt.

A rendőrség azonban felszólította őket, hogy vegyék le a feliratokat, és az egyik szervezőt, Orosz Örst a helyszínről elvezették, majd a rendőrségre vitték jegyzőkönyv felvétele céljából. Az ügyben panasz és vizsgálat indult, a demonstráció szervezőit és Orosz Örsöt is Fiala-Butora képviseli.

Fiala-Butora: Egyedül a rendőröknek volt gondjuk a mellényekkel, ők avatkoztak be ezek miatt, de mivel tudják, hogy erre nem volt jogalapjuk, most úgy tesznek, mintha nem is történt volna beavatkozás. Mintha Orosz Örs önként szeretett volna elmenni a rendőrösre, és a rendőrök jólelkű önkéntes taxiszolgálatként csak odavitték volna

Fiala-Butora azt is felvetette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény meglehetősen elavult és módosításra szorul, hiszen a szervezőknek nem volt választásuk, mint hogy engedelmeskedjenek a rendőrség utasításának, miszerint a résztvevők vegyék le a mellényt, az intézkedés törvényessége azonban erősen vitatható.

A szervezőknek és a résztvevőknek nincs jogorvoslatra lehetőségük a rendőrségi intézkedések ellen. A rendőrség nagyon komolyan veszi az ügyet, több tanúmeghallgatás is történt, hogy megállapítsák a rendőri intézkedések jogosságát.