Véget ért a magyar etnikai politizálás Szlovákiában?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Híd távozott a magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetségből, de az már korábban eldőlt, hogy a magyar választók szavazatai legalább kétfelé oszlanak az előrehozott választásokon. Etnikai alapon szerveződő magyar pártnak már nincs esélye bejutni a szlovák törvényhozásba.

Kényszeregyezség után szakítás

A 2020-as választásokon parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum koalíciója 4%-ot, a Híd és az MKDSZ közös listája pedig 2%-ot tudott csak szerezni.

2021 őszén az 5 szlovákiai magyar pártból 3 egyesült (MKP, Híd, Összefogás), így jött létre a Szövetség névre keresztelt formáció, amelyben az egyes elődpártok platformokként működtek tovább. Már ez a lépés is kétségeket ébreszthetett afelől, hogy a Szövetség valóban gyűjtőpártként tud-e működni, ha hagy magyar alternatívákat maga mellett (bár a Híd-platform később befogadta az MKDSZ-t), de a platformoknak nem sikerült összecsiszolódniuk.

A kölcsönös bizalom kiépítésében kulcsszerepet kellett volna játszania a párt elnökének, Forró Krisztiánnak, akit a magyar kormányhoz közel álló legerősebb elődpárt, az MKP jelölt, ám nem tudott felnőni a feladathoz. Az MKP-platform folyamatosan a másik két platform bedarálásán dolgozott – például a platformok megszüntetésének javaslatával –, az elnök pedig nem hogy nem állította le ezeket a kezdeményezéseket, de még szorgalmazta is.

A 2022-es önkormányzati választások előtt az MKP-platform elnökének, Berényi Józsefnek megyeelnökké jelölésekor még a párt hosszú hónapok alatt összehozott alapszabályán is átléptek. Ez okozta az első komolyabb törést a párton belül, hiszen ha egyszer megtörtént, nem volt biztosíték arra, hogy ne történjék meg újra.

A szavazóknak nem tetszik

A szlovákiai magyar választók nem nézték jó szemmel a belső torzsalkodásokat. A megalakulásakor még 5-6%-ra mért Szövetség fokozatosan veszített támogatottságából. Az egyesüléskor kihagyott és a Szövetségbe be nem vont Magyar Fórum egyes felmérések szerint megközelítette a gyűjtőpárt népszerűségét, más felmérések szerint már meg is előzte támogatottságban. Mindenesetre az összes magyar formáció igen messze van az 5%-os parlamenti küszöbtől.

Kapcsolódó cikk

AJÁNDÉKBA ADOTT S-300-AS: Szlovák tévelygések Ukrajna ürügyén

A 2023-as előrehozott választások közeledtével egyre csak éleződött a helyzet. Az utolsó cseppet a pohárban a darabjaira hulló legerősebb kormánypártból érkező magyar nemzetiségű képviselő, Gyimesi György jelölése jelentette. Az MKP ragaszkodott a személyéhez, a Híd viszont semmiképp sem kívánt vele egy listán szerepelni, mivel szerintük kisebbségi szempontból vállalhatatlan például Gyimesinek a szélsőjobboldali képviselőkkel közösen benyújtott LMBTQ-ellenes törvényjavaslata, vagy az, hogy rendszeresen orosz propagandistaként szerepel.

Az alapszabály szerint a platformok képviselőiből álló grémium csak konszenzussal fogadhatta volna el a jelöltlistát, de a Híd könnyen kerülhetett volna újra olyan helyzetbe, hogy a választási lista leadása előtt lenyeletik velük a békát, így távoztak a Szövetségből.

Hogyan tovább?

A Szövetség MKP-platformja egyelőre annak örül, hogy néhány hidast sikerült lebeszélnie a távozásról, de a Híddal tartó kritikus tömeg miatt korántsem tetszeleghet a magyar gyűjtőpárt szerepében. Egyedül nem lesz képes megugrani a parlamenti küszöböt, ugyanakkor egy választási koalícióra sincs túl jó kilátása a pártnak. A Fidesz politikáját követő MKP-s vezetésű Szövetségnek ugyanis a legerősebb ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Smer és a szlovák szélsőjobboldali pártok lennének természetes szövetségesei, de ez egy szlovákiai kisebbségi párt esetében elképzelhetetlen.

Szóba jöhetne még a 2020-as választások győztese, az OĽaNO is, hiszen Gyimesi könnyen közvetíthetne a formációk között, és már más választások előtt is felmerült hasonló együttműködési ötlet. A pártot saját kft-ként irányító Igor Matovič a magyarok nagy barátjának mutatta magát – együtt ünnepelt velük például Trianon 100. évfordulóján –, de pár héttel ezelőtt saját választóit magyarországi fenyegetéssel ijesztgette, miközben az orosz–ukrán háborúról beszélt és ezt bizony nehezen emészti meg a szlovákiai magyarság MKP-val szimpatizáló része. A legnagyobb csapda azonban az MKP-sok számára az, hogy bármely szlovák párttal is kötnének koalíciót, az már nem egy etnikai alapon szerveződő formáció lesz.

Felsorakoztak az erkély alatt, átvette hivatalát az Ódor-kormány (Forrás: Twitter, Zuzana Čaputová, Ódor Lajos)

A Híd számára nem okoznak problémát a szlovák partnerek, hiszen korábban is az együttműködés pártjaként határozta meg magát, ami a más nemzetiségekkel való együttműködést is jelentette. A magyar nyelvű sajtóban ezért is nevezték el „vegyespárt”-nak, pedig magyartöbbségű volt és magyar irányítás alatt állt. A világnézetileg hozzá közel álló szlovák pártokkal való koalíciós kényszer hatására az arányok felborulhatnak.

A Híd ugyanis az MKDSZ átalakításával és új névre keresztelésével új életet kezdett, és a távozás után egyből megállapodott a magát reaktivizáló korábbi kétszeres miniszterelnök, a Szlovákiát euroatlanti integrációba vezető Dzurinda pártjával. Ezt a megállapodást további egyességek követhetik a kisebb jobbközép pártokkal, köztük a Magyar Fórummal, vagy az Igor Matovič pártjából távozó Demokratákkal. A határidő a legjobb múzsa lehet a tárgyalások felgyorsításához, mivel a választások kihirdetéséig csak napok vannak hátra, és addigra le kell tisztáznia mindenkinek, ki kivel indul egy listán.

Ugyanaz a folyó?

Sok hasonlóságot lehet felfedezni a Híd 2009-es zászlóbontásával, de persze mint minden hasonlat, ez is sántít. A közös párt (akkor az MKP, most a Szövetség) mindkét esetben folyamatosan veszített népszerűségéből, a távozók feladata nem ezeknek a pártoknak a tönkretétele volt, hanem a kiábrándult szavazók visszaszerzése.

Az otthagyottak természetesen a magyar egység megbontásával vádolták a távozókat, a magyar kormány pedig az etnikai politizálás jegyében az előbbieket támogatta minden rendelkezésre álló eszközzel. 2009-ben az „árulózás” ellenére a távozók győzedelmeskedtek látványos módon, kérdés, mekkorát változott azóta a szlovákiai magyar közösség, és mennyire sikerül a hidasoknak visszaszerezniük időközben megtépázott hitelüket.

Szlovákia nehéz választás előtt áll. A FIDESZ-hez hasonló oroszbarát tömb kívánja átvenni a hatalmat, míg az egyik ellenajánlat az országot az elmúlt három évben káoszba vezető populista kormánypártok sora. A másik ellenajánlat a SMER-ből kiváló szociáldemokrata Hlas, amelynek élén szintén egy volt miniszterelnök, Peter Pellegrini áll, illetve a hagyományos kis jobbközép pártok, amelyeknek csak akkor van esélyük parlamentbe kerülni, ha összefognak (ezek közé tartozik a Híd is). Pellegrininek szinte mindenki felé vannak vegyértékei, és majdnem biztosan kormánytényező lesz 2023 végétől, és csak a többi párt parlamenti arányai döntik el, hogy ez az új kormány milyen irányba vezeti Szlovákiát.