Szlovákia
Véget ért a magyar etnikai politizálás Szlovákiában?
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A Híd távozott a magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetségből, de az már korábban eldőlt, hogy a magyar választók szavazatai legalább kétfelé oszlanak az előrehozott választásokon. Etnikai alapon szerveződő magyar pártnak már nincs esélye bejutni a szlovák törvényhozásba.
Kényszeregyezség után szakítás
A 2020-as választásokon parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum koalíciója 4%-ot, a Híd és az MKDSZ közös listája pedig 2%-ot tudott csak szerezni.
2021 őszén az 5 szlovákiai magyar pártból 3 egyesült (MKP, Híd, Összefogás), így jött létre a Szövetség névre keresztelt formáció, amelyben az egyes elődpártok platformokként működtek tovább. Már ez a lépés is kétségeket ébreszthetett afelől, hogy a Szövetség valóban gyűjtőpártként tud-e működni, ha hagy magyar alternatívákat maga mellett (bár a Híd-platform később befogadta az MKDSZ-t), de a platformoknak nem sikerült összecsiszolódniuk.
A kölcsönös bizalom kiépítésében kulcsszerepet kellett volna játszania a párt elnökének, Forró Krisztiánnak, akit a magyar kormányhoz közel álló legerősebb elődpárt, az MKP jelölt, ám nem tudott felnőni a feladathoz. Az MKP-platform folyamatosan a másik két platform bedarálásán dolgozott – például a platformok megszüntetésének javaslatával –, az elnök pedig nem hogy nem állította le ezeket a kezdeményezéseket, de még szorgalmazta is.
A 2022-es önkormányzati választások előtt az MKP-platform elnökének, Berényi Józsefnek megyeelnökké jelölésekor még a párt hosszú hónapok alatt összehozott alapszabályán is átléptek. Ez okozta az első komolyabb törést a párton belül, hiszen ha egyszer megtörtént, nem volt biztosíték arra, hogy ne történjék meg újra.
A szavazóknak nem tetszik
A szlovákiai magyar választók nem nézték jó szemmel a belső torzsalkodásokat. A megalakulásakor még 5-6%-ra mért Szövetség fokozatosan veszített támogatottságából. Az egyesüléskor kihagyott és a Szövetségbe be nem vont Magyar Fórum egyes felmérések szerint megközelítette a gyűjtőpárt népszerűségét, más felmérések szerint már meg is előzte támogatottságban. Mindenesetre az összes magyar formáció igen messze van az 5%-os parlamenti küszöbtől.
A 2023-as előrehozott választások közeledtével egyre csak éleződött a helyzet. Az utolsó cseppet a pohárban a darabjaira hulló legerősebb kormánypártból érkező magyar nemzetiségű képviselő, Gyimesi György jelölése jelentette. Az MKP ragaszkodott a személyéhez, a Híd viszont semmiképp sem kívánt vele egy listán szerepelni, mivel szerintük kisebbségi szempontból vállalhatatlan például Gyimesinek a szélsőjobboldali képviselőkkel közösen benyújtott LMBTQ-ellenes törvényjavaslata, vagy az, hogy rendszeresen orosz propagandistaként szerepel.
Az alapszabály szerint a platformok képviselőiből álló grémium csak konszenzussal fogadhatta volna el a jelöltlistát, de a Híd könnyen kerülhetett volna újra olyan helyzetbe, hogy a választási lista leadása előtt lenyeletik velük a békát, így távoztak a Szövetségből.
Hogyan tovább?
A Szövetség MKP-platformja egyelőre annak örül, hogy néhány hidast sikerült lebeszélnie a távozásról, de a Híddal tartó kritikus tömeg miatt korántsem tetszeleghet a magyar gyűjtőpárt szerepében. Egyedül nem lesz képes megugrani a parlamenti küszöböt, ugyanakkor egy választási koalícióra sincs túl jó kilátása a pártnak. A Fidesz politikáját követő MKP-s vezetésű Szövetségnek ugyanis a legerősebb ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Smer és a szlovák szélsőjobboldali pártok lennének természetes szövetségesei, de ez egy szlovákiai kisebbségi párt esetében elképzelhetetlen.
Szóba jöhetne még a 2020-as választások győztese, az OĽaNO is, hiszen Gyimesi könnyen közvetíthetne a formációk között, és már más választások előtt is felmerült hasonló együttműködési ötlet. A pártot saját kft-ként irányító Igor Matovič a magyarok nagy barátjának mutatta magát – együtt ünnepelt velük például Trianon 100. évfordulóján –, de pár héttel ezelőtt saját választóit magyarországi fenyegetéssel ijesztgette, miközben az orosz–ukrán háborúról beszélt és ezt bizony nehezen emészti meg a szlovákiai magyarság MKP-val szimpatizáló része. A legnagyobb csapda azonban az MKP-sok számára az, hogy bármely szlovák párttal is kötnének koalíciót, az már nem egy etnikai alapon szerveződő formáció lesz.
Felsorakoztak az erkély alatt, átvette hivatalát az Ódor-kormány (Forrás: Twitter, Zuzana Čaputová, Ódor Lajos)
A Híd számára nem okoznak problémát a szlovák partnerek, hiszen korábban is az együttműködés pártjaként határozta meg magát, ami a más nemzetiségekkel való együttműködést is jelentette. A magyar nyelvű sajtóban ezért is nevezték el „vegyespárt”-nak, pedig magyartöbbségű volt és magyar irányítás alatt állt. A világnézetileg hozzá közel álló szlovák pártokkal való koalíciós kényszer hatására az arányok felborulhatnak.
A Híd ugyanis az MKDSZ átalakításával és új névre keresztelésével új életet kezdett, és a távozás után egyből megállapodott a magát reaktivizáló korábbi kétszeres miniszterelnök, a Szlovákiát euroatlanti integrációba vezető Dzurinda pártjával. Ezt a megállapodást további egyességek követhetik a kisebb jobbközép pártokkal, köztük a Magyar Fórummal, vagy az Igor Matovič pártjából távozó Demokratákkal. A határidő a legjobb múzsa lehet a tárgyalások felgyorsításához, mivel a választások kihirdetéséig csak napok vannak hátra, és addigra le kell tisztáznia mindenkinek, ki kivel indul egy listán.
Ugyanaz a folyó?
Sok hasonlóságot lehet felfedezni a Híd 2009-es zászlóbontásával, de persze mint minden hasonlat, ez is sántít. A közös párt (akkor az MKP, most a Szövetség) mindkét esetben folyamatosan veszített népszerűségéből, a távozók feladata nem ezeknek a pártoknak a tönkretétele volt, hanem a kiábrándult szavazók visszaszerzése.
Az otthagyottak természetesen a magyar egység megbontásával vádolták a távozókat, a magyar kormány pedig az etnikai politizálás jegyében az előbbieket támogatta minden rendelkezésre álló eszközzel. 2009-ben az „árulózás” ellenére a távozók győzedelmeskedtek látványos módon, kérdés, mekkorát változott azóta a szlovákiai magyar közösség, és mennyire sikerül a hidasoknak visszaszerezniük időközben megtépázott hitelüket.
Szlovákia nehéz választás előtt áll. A FIDESZ-hez hasonló oroszbarát tömb kívánja átvenni a hatalmat, míg az egyik ellenajánlat az országot az elmúlt három évben káoszba vezető populista kormánypártok sora. A másik ellenajánlat a SMER-ből kiváló szociáldemokrata Hlas, amelynek élén szintén egy volt miniszterelnök, Peter Pellegrini áll, illetve a hagyományos kis jobbközép pártok, amelyeknek csak akkor van esélyük parlamentbe kerülni, ha összefognak (ezek közé tartozik a Híd is). Pellegrininek szinte mindenki felé vannak vegyértékei, és majdnem biztosan kormánytényező lesz 2023 végétől, és csak a többi párt parlamenti arányai döntik el, hogy ez az új kormány milyen irányba vezeti Szlovákiát.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Május utolsó három napján a világ majd 70 országából 1500 vendég érkezett a pozsonyi Globsec politikai fesztiválra, hogy meghallgassák a 160 előadót és megbeszéljék a világ legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseit. A középpontban természetesen az orosz–ukrán háború és a vele szorosan összefüggő témák álltak, de a Balkán is szóba került. Az idén 18. alkalommal megrendezett Globsec biztonságpolitikai konferenciát először besztercebányai egyetemisták szervezték meg ugyanezzel a címmel. Az évek során nem csak a név nem változott, de a főszervező személye sem.
Átütemezés a kormányváltás miatt
Robert Vasséknak idén olyan világpolitikai nagyágyúkat sikerült Pozsonyba hozniuk, mint Emmanuel Macron francia elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, de jelen volt az orosz és belorusz ellenzék, Mihail Hodorkovszkij és Szvjatlana Cihanovszkaja vezetésével, valamint egy erős ukrajnai küldöttség is.
A hazai politikai elit is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Zuzana Čaputová köztársasági elnök rendszeres résztvevője a találkozónak, annál nagyobb szervezést igényelt, hogy a frissen kinevezett kormányfő, Ódor Lajos, illetve az új honvédelmi és külügyminiszter is tiszteletét tegye a rendezvényen.
Ez volt tulajdonképpen az új szlovák szakértői kormány első igazi bemutatkozása nemzetközi szinten. Gyakorlatilag házhoz jöttek a világpolitika szereplői, szakértői.
Ódor azért is szakított a szokásjoggal, és nem utazott Csehországba kinevezése után, mert a cseh miniszterelnök, Fiala amúgy is részt vett a Globsecen. Ódor, Petr Fiala és Andrej Plenković, horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek, nyilván a találkozókat zárt ajtók mögött is folytatták.
Ódor Lajos szlovák és Andrej Plenković horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek (Forrás: Globsec)
A Globsec portfóliójában fokozatosan a világ öt legfontosabb találkozója közé került, de nem csupán tematikus előadások sora, amelyen az előadók elemzik, értékelik a biztonságpolitikai helyzetet vagy osztják meg meglátásaikat, koncepcióikat, terveiket egyes témákban, de legalább ennyire fontosak a konferencia idején tartott szűkkörű találkozók, folyosói beszélgetések is.
A Globsec tulajdonképpen egy háromnapos biztonságpolitikai fesztivállá vált, ahol kicsit kötetlenebb módon is tárgyalhatnak a résztvevő politikusok, szakértők és újságírók, maguk az előadások is kötetlenebbek, hiszen a közönség is tehet fel kérdéseket.
Társadalmi megosztottság Szlovákiában
2012-ben Robert Fico hivatalban lévő miniszterelnökként még szlovák diplomáciai sikerként tekintett a Globsecre, ma mára legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként a szélsőjobboldali pártokkal egyetemben nemzetellenesnek tekinti. Óriásplakátokon is tiltakoztak a rendezvény ellen. Különösen nehezen viselték, hogy pár hétre visszaállították a határellenőrzést a határokon.
Egy hackercsoport pozsonyi honlapokat is megtámadott, többek között a város parkolási rendszeréét is.
Robert Vass főszervező megjegyezte, hogy nyilván a meghívottak miatt komoly biztonsági intézkedéseket kellett foganatosítani, de nem csak a Globsec, hanem az ebben az időszakban tartott más kiemelt rendezvények is indokolták a határellenőrzés ideiglenes bevezetését. Hozzátette, hogy Ficoék éppen az egységes Európa szétverésén munkálkodnak, aminek a határellenőrzések állandó bevezetése lenne az egyik következménye.
A szervezők a konferencia előtt hozták nyilvánosságra egy kutatásuk eredményét, mely szerint Szlovákia az információs hadviselés frontvonalában helyezkedik el, és a társadalom jelentős része az orosz propaganda befolyása alatt áll. Szlovákia lakosságának mindössze 34%-a tartja Oroszországot felelősnek a 2022-ben eszkalálódó háborúért, 51% szerint a nyugat, illetve Ukrajna a hibás a konfliktusért. Ennél már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a felmérés szerint.
Ugyancsak kiemelkedő Szlovákiában az intézmények iránti rendkívül alacsony bizalmi index is, amelyhez hozzájárult a 2020-ban győztes, alkotmányos többséggel kezdő, majd 2022 decemberében a parlament bizalmát elveszítő, idén májusban pedig teljesen megbukó szlovák kormány teljesítménye is.
Mit kezdjünk az oroszokkal? Merre tovább Európa?
A rendezvény legtöbbször használt kifejezése a béke volt, amelyhez mindenki hozzátette, hogy csupán a fenntartható és igazságos béke hozhat megoldást, nem egy tűzszünet. Ennek megfelelően a legtöbb előadás Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozott.
Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett (Forrás: Globsec)
Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett, és kijelentette, nem szabad hagyni Oroszországnak, hogy ezt megbontsa. Elmondása szerint azért jött, hogy meghallgassa Közép-Európát, ugyanakkor saját korábbi kijelentését is felülvizsgálta, hiszen az elmúlt majd másfél év megmutatta, hogy a NATO nem halott az oroszoknak köszönhetően.
Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy nem lehet Ukrajnáról Ukrajna nélkül dönteni. Az orosz viszonyokat testközelből ismerő és megszenvedő Hodorkovszkij szerint csak Putyin halála hozhat változást Oroszországban.
Európa jövője kapcsán Macron egyik legfontosabb megjegyzése szerint az EU-nak meg kell találnia az EU-tagság innovatív formáit. Ezzel részben egybecseng Ursula von der Leyen megszólalása is, aki a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kezdeményezését mutatta be.
Aleksandar Vučić szerb elnök a koszovói helyzet miatt lemondta részvételét a Globsecen, Albin Kurti koszovói miniszterelnök viszont nem (Forrás: Globsec)
A rengeteg előadás természetesen érintette a világ további biztonságpolitikai kihívásait is, így szó esett a NATO jövőjéről, az orosz propagandáról, dezinformációkról, energetikai kérdésekről, a mesterséges inelligenciáról, globális felmelegedésről, a globális kölcsönös gazdasági függőségről, stb.
Jövőre veletek máshol?
A Globsec valószínűleg elérte pozsonyi kapacitásainak határait, a szervezők a fizikai akadályok miatt egyszerűen nem tudnak több vendéget fogadni. Robert Vass ugyanakkor arra is panaszkodott, hogy a szlovák fővárosban nincs alkalmas konferenciahelyszín, ahol megfelelő körülmények között lehetne lebonyolítani egy ilyen magas presztízsű rendezvényt.
Vass hangsúlyozta, hogy a Globsec Szlovákia számára is egy rendkívül fontos projekt, amely bizonyítja, hogy egy ilyen kis ország is a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, aktívan hozzájárulhat az események alakulásához, de egy interjúban azt már nem merte kijelenteni, hogy 2024-ben is Pozsony ad otthont a rendezvénynek.
Talán nem mellékes ezért megjegyezni, hogy az idei konferencia megszervezéséből Ausztria is kivette a részét.
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó6 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
