Bulgária
Amikor az elnökválasztás unalomba fulladJotova nyert Bulgáriában, de a választók közel háromnegyede otthon maradt
A bolgár választások második fordulójában Ilijana Jotova megszerezte az elnöki széket, amelyhez a választók túlnyomó többségének még felállnia sem kellett a fotelből. A 27 százalékos részvétel mellett Rumen Radev régi szövetségese kényelmes győzelmet aratott, a bolgár politikai elit pedig újabb bizonyítékot kapott arra, hogy a választópolgárok egyre kevésbé lelkesednek a politikai forgószínpad szereplőiért
A bolgár választások vasárnapi második fordulóját nem az előre megjósolható végeredmény, hanem a részvételi arány teszi különösen érdekessé. Az elnökválasztás figyelmeztető jel ugyanis, hogy a megméretésre csupán a választásra jogosultak negyede volt kíváncsi.
A bolgár politikai színpad „állócsillaga”, a 2017 januárja óta államfőként, majd miniszterelnökként hatalomban lévő Rumen Radev szövetségese, Ilijana Jotova nyerte meg a balkáni országban rendezett elnökválasztás második, vasárnapi fordulóját. A közel véglegesnek tekinthető eredmények szerint Radev egykori alelnöke – aki idén januárban vette át az ügyvezető államfői tisztséget Radevtől – a voksok 57,6 százalékát kapta meg, míg ellenfelének, Andrej Gjurovnak csupán a szavazatok 39,5 százaléka jutott.
Az egy héttel korábbi első fordulóban is Jotova végzett az első helyen – akkor 34,7-32 százalékos arányban – ám mindkét fordulót beárnyékolta az, hogy a részvételi arány bántóan alacsony volt: az első körben a szavazati joggal rendelkezők 23 százaléka vette magának a fáradtságot, hogy az urnákhoz járuljon, az arány a második körre valamelyest megemelkedett, 27 százalékos volt, ám a szófiai politikai elit aligha lehet büszke erre az eredményre.
A szinte teljes érdektelenség egyrészt arra utal, hogy a bolgár polgárok beleuntak a sorozatos választásokba – 2021 áprilisa óta csak parlamenti választásból nyolcat kellett rendezni – és az is egyértelmű, hogy azért sem tolonganak a szavazóhelyiségek előtt, mert nem várnak az eredményektől valódi változást.
El- és feltűnő politikusok
Utóbbi már csak azért is igaz, mert úgy tűnik, hogy Bulgáriában leginkább egy olyan forgószínpadra emlékeztet a belpolitika, ahol a szereplők dőről-időre más-más tisztségben térjenek vissza. A 62 éves Jotova például sokáig európai parlamenti képviselő, majd Radev alelnöke volt.
Ugyanakkor az 50 éves Gjurov az évtized elején a központi bank alelnöke volt, hogy azután 2026-ban ügyvezető miniszterelnökként térjen vissza a közéletbe. Miniszterelnökként azzal vétette észre magát, hogy egyértelműen Kijevet támogatta és több fontos megállapodást is kötött a háborúban álló országgal.

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy készen áll az együttműködés folytatására Bulgáriával, és a biztonságot, a védelmet, a versenyképességet és az energiafüggetlenséget emelte ki kulcsfontosságú prioritásokként. Az Európai Bizottság elnöke kifejezte, hogy kész a Bulgáriával való közös munka folytatására. A bizottsági elnök üzenetében a hangsúlyt az európai egységre helyezte, az „erős Bulgária az erős Európában” szólamot pufogtatva (Forrás: Szredata)
A bolgár választások eredménye azt jelenti, hogy a vadászpilótából előbb államfővé, majd miniszterelnökké átváltozó Radev még inkább megerősítette hatalmát, hiszen Jotova – a balkáni ország első megválasztott női államfője – nem véletlenül volt közel egy évtizedig az alelnöke. Ugyanazt a politikát képviseli, mint Radev, s az együtt töltött évek nem arról szóltak, hogy Jotova rendszeresen szembeszállt volna elődjével.
Bár Bulgáriában leginkább ceremoniális szerepe van az ötévre választott államfőnek, az a tény, hogy közvetlen választás útján választják ki a tisztség betöltőjét, növeli befolyását. Az alkotmány értelmében az elnök a hadsereg főparancsnoka és a belpolitikai válságok idején ő jelölheti ki az ügyvezető miniszterelnöki posztot betöltő politikust.
Ezzel a jogkörrel egyébként Radev többször élt is, s részben ennek köszönhette, hogy a 2021-től 2026 tavaszáig tartó állandósult belpolitikai válságban élő Bulgáriában olyan befolyást és népszerűséget szerzett, amely elégséges volt a parlamenti választások megnyeréséhez is.
Békepárti Kreml-pártiság a bolgár választásokon
Az új államfő – Radevhez hasonlóan – úgy véli, hogy minél előbb tárgyalásokkal kell lezárni az orosz-ukrán háborút. Hogy a Jotova-Radev páros milyen békére gondol, jól mutatja, hogy mindketten ellenzik Ukrajna támogatásának folytatását, mert az véleményük szerint csak azt eredményezné, hogy mindkét oldalon tovább nő a halálos áldozatok száma.
A bolgár választások második fordulóját megelőző egyik utolsó vitában Jotova ismételten kijelentette, hogy „a béke csak tárgyalások útján érhető el”. „Ha még több pénzt öntünk Ukrajnába, és új, kifinomultabb fegyvereket szállítunk, az csak további pusztításhoz és sok ember halálához vezet mindkét oldalon” – magyarázta a magát „békeelnöknek” tituláló Jotova.

Szerbiában a „bolgár vonattól” (láncszavazástól) tartanak. Bulgáriában a török buszoktól. November 1-jén tizenöt török rendszámú autóbusz jelent meg Veliko Tarnovóban, az elnökválasztás második fordulójának napján. A rendőrség ellenőrizte a járműveket, mert felmerült, hogy Törökországból érkezett kettős állampolgárokat szállítanak szavazni. Végül kiderült, hogy az utasok Bukarestből Isztambulba tartó turisták voltak, akik csak pihenőt tartottak
Gjurov ezzel szemben azt állította, hogy a háborút az tudja befejezni, aki elkezdte, azaz Oroszország. Egyben felhívta a nézők figyelmét arra, hogy Jotova egyetlen alkalommal sem volt hajlandó megnevezni Oroszországot agresszorként.
Szavak után tettek
Miközben Ukrajna támogatásának az ügye volt az egyik legfontosabb téma a választási kampányban, a „békepártiságnak” nevezett Moszkva-barátság nem jelenti azt, hogy akár Radev, akár pedig Jotova kivezetné Bulgáriát a NATO-ból vagy akár az EU-ból. Azt viszont jelenti majd, hogy Szófia még hangosabban szorgalmazza az Oroszország elleni nyugati büntetőintézkedések enyhítését vagy feloldását.
Jotova nemzeti érdeknek nevezte az ukrán-orosz háború minél előbbi tárgyalásos lezárását és azt hangsúlyozta, hogy hazája része Európának, ám Szófiának saját külpolitikát kell folytatnia, és meg kell őriznie gerincességét. Ezt a fajta „gerincességet” már gyakorolta Radev is: leállította a bolgár katonai felszerelések Ukrajnának való átadását és kiszállt a Franciaország és Nagy-Britannia vezetése alatt álló Ukrajna-párti szövetségből, a tettre készek koalíciójából.
A most megerősített Moszkva-párti politikában talán akkor állhat be változás, ha Oroszország folytatja a Fekete-tengeren bolgár zászló alatt haladó szállítóhajók elleni dróntámadásokat. Az utóbbi hetekben több ilyen akció is történt, az egyik támadásban 21, nem bolgár nemzetiségű tengerész életét vesztette.
BALK Játékok
Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!
Játékok betöltése…
A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.