Connect with us

Szerbia

SOKNÁL TÖBB AZ ELÉG: Ezért nem igazán működőképes a BRICS, de lesz-e BUSSI?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

BRICS
Még csak öten vannak, de szaporodnak (Forrás: X-platform)
A cikk meghallgatása

A szerbiai kormánykoalíció egyik tagja, a Szocialista Mozgalom (PS) azt javasolta, hogy az ország csatlakozzon a Brazília, Dél-Afrika, Kína, India és Oroszország alkotta BRICS tömörüléshez. Bár a BRICS a közeljövőben hat új államot vesz fel, s tucatnyian jelezték érdeklődésüket, a tömb annyira heterogén, hogy minél többen lépnek be, annál inkább csökken a hatékonyság.

BRICS, az új el nem kötelezettek

Másfél évtizedes történelme alatt messze jutott az eredetileg négy országot – Brazíliát, Indiát, Kínát és Oroszországot – összefogó BRIC-csoport, amelyhez egy évvel később csatlakozott a Dél-Afrikai Köztársaság.

A BRIC majd a BRICS – az akkor gyorsan növekvő nagy gazdaságokat fedő rövidítést az amerikai tanácsadó cég, a Goldman Sachs egyik közgazdásza, Jim O’Neill találta ki – eleinte egyértelműen egy laza, gazdasági jellegű együttműködési szervezetként működött, és fő célja az volt, hogy az országcsoporton belül megkönnyítsék a befektetéseket.

Mára viszont egyre több a politika a szervezetben, a BRICS a „globális Dél” azaz a fejlett nyugati országok dominanciája ellen küzdő államok ernyőszervezete kíván lenni, s nem véletlen, hogy a csoport közelmúltban, Dél-Afrikában tartott csúcstalálkozóján megállapodtak hat új ország – Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia felvételéről.

A csúcson további 40 ország jelezte érdeklődését és állítólag közülük több mint harmincan már be is nyújtották csatlakozási kérelmüket.

Bármilyen gyorsan is növekedjen a BRIC, a szervezettel komoly gondok vannak. A legnagyobb az, hogy abban – csakúgy, mint az 1950-es években létrejött el nem kötelezettek mozgalmában – minden szempontból nagyon különböző országok vesznek részt.

brics

BRICS helyett BUSSI: Brazília, Dél-Afrika és India egyelőre itt is van, meg ott is van. Ezt a képet Joe Biden amerikai elnök posztolta az X-platformon azzal a megjegyzéssel, hogy az Egyesült Államok, India, Brazília és Dél-Afrika megerősíti elkötelezettségét a G20 mellett – megoldásokat kínálva közös világunk számára. (Forrás: POTUS)

Lehet utálni az USA-t és a Nyugatot, ám az „imperialisták” szembeni érzelmek nem elégségesek ahhoz, hogy egységessé tegyenek egy olyan országcsoportot, amelyben ott van a kínai autokrácia és a világ legnagyobb demokráciájának nevezett India, vagy a világi állam Brazília és a vallási vezetők által irányított Irán, illetve a szekulárisnak ugyancsak nem nevezhető Szaúd-Arábia.

Az is kétségessé teszi a kibővített BRICS hatékonyságát, hogy egyszerre lehet jelen a 2024-ben taggá váló, gazdag Egyesült Arab Emírségek, illetve a szegények közé tartozó Etiópia.

Mások az érdekei Oroszországnak – amely a most is az országhoz tartozó szibériai és kaukázusi területeket gyarmatosította – mint Algériának, amely viszont éppen gyarmati múltból lépett a független államok táborába.

Ennél súlyosabb ellentétek is vannak: India és Kína háborút is viselt egymás ellen, ahogy India és Pakisztán között sem lehet barátinak nevezni a viszonyt. Hogy ezek az ellentétek mennyire élnek, az is mutatja, hogy az Indiában rendezett G20-as csúcsra nem utazott a helyszínre Hszi Csin-ping kínai államfő.

Meg nem erősített források szerint a kínai vezető azért hagyta ki a csúcsot, mert Peking szerint India megosztja a szervezetet, s Brazília és Kína rovására akarja vezetni a BRICS-hez közeledő fejlődő országokat. Kínában úgy tudják, az indiai politikusok a háttérben azzal riogatják a BRICS-be törő államokat, hogy Peking „adósságcsapdába” akarja hajtani őket.

Irán atomprogramja is megosztja a BRICS-tagokat és tagjelölteket, ahogy az érintett államok másképp vélekednek az ukrajnai válságról is. Az ukrajnai háború ügyében kialakult nézeteltérések is mutatják, hogy a BRICS – ha jelentősen kibővítik – még nehezebb helyzetbe kerül, mint egykor az el nem kötelezettek: akkor még volt a két nagy tábor, és középen kapott helyet a „függetlenek” országtömbje, most viszont a „globális dél” próbál meg egyszerre a Nyugat ellenpólusa és a harmadik utasok gyűjtőhelye lenni.

Szerbiai tétek

Szerbiában az a közismerten Oroszország-párti politikus, Aleksandar Vulin erőltetné a BRICS-tagságot, aki szemmel láthatóan meg van sértődve az USA-ra. Nem véletlenül, a politikus felkerült az amerikai szankciós listákra, mert állítólag korrupciós ügyletekben vett részt és egyértelműen Moszkva felé tolná hazáját.

Vulin szerint a BRICS-tagság az EU-csatlakozás alternatívája lehetne, a PS “befagyasztott” első embere – aki a titkosszolgálat élére történt kinevezése óta pihenteti a párttagságát – úgy véli ugyanis, hogy az unió mély válságban van, a BRICS-országok és a köréjük szerveződő országcsoport politikai és gazdasági szempontból is egyre erősebbé válik.

Vulin – összhangban az orosz propagandával – azt ismételgeti, hogy a BRICS az az eszköz, amellyel meg lehet szüntetni az USA és a Nyugat dominanciáját és több pólusúvá lehet tenni a világot.

Az sem véletlen, hogy a BRICS akkor igyekszik gazdasági szereplőből politikai játékossá válni – legalábbis néhány állam szándékai szerint – amikor új hideg (?) háború kezd kibontakozni Moszkva és a Nyugat között.

Az el nem kötelezettek mozgalma ugyanis egyértelműen az első, 1950-es években kezdődött hidegháború terméke és ugyan a szervezet igyekezett semleges maradni a nyugat és a Szovjetunió szembenállásában, a mozgalom mégis inkább Moszkva felé húzott.

A részben az el nem kötelezettek modernkori utódjának tekinthető BRICS iránti vonzalom talán azzal is magyarázható, hogy a titói Jugoszlávia a még ma is létező, ám nem túl aktív mozgalom meghatározó állama volt.

Nem meglepő módon a boszniai szerb entitás, a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is a BRICS híve. Bejelentette, hogy a közeljövőben javasolni fogja a föderáció vezetőinek, hogy fontolják meg az egykori jugoszláv tagköztársaság csatlakozását.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A Talentis Group erősíteni akarja a lukavaci üzem régiós szerepét a Balkánon A Talentis Group erősíteni akarja a lukavaci üzem régiós szerepét a Balkánon
Bosznia10 óra telt el azóta

A Mészáros Lőrinc-féle Talentis Group tovább terjeszkedne a nyugat-balkáni régióban

A Lukavaci Cementgyár magyar tulajdonosai támogatni akarják a helyi egészségügyi és oktatási intézményeket, valamint a sportegyesületeket. Így nem zárható ki...

Egyre szorosabb szövetségben Egyre szorosabb szövetségben
Magyarország13 óra telt el azóta

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke most Budapesten találkozik Orbán Viktorral

TartalomjegyzékBRICS, az új el nem kötelezettekSzerbiai tétek A cikk meghallgatása A boszniai Slobodna Bosna bosnyák baloldali napilap Milorad Dodik kabinetjére...

A magyar külügyminiszter fogadta a koszovói miniszterelnök-helyettest, akivel az uniós bővítésről is tárgyalt A magyar külügyminiszter fogadta a koszovói miniszterelnök-helyettest, akivel az uniós bővítésről is tárgyalt
Koszovó13 óra telt el azóta

Szijjártó az uniós bővítésről tárgyalt a koszovói miniszterelnök-helyettessel

Bislimi és a magyar fődiplomata közötti találkozóra két nappal azt megelőzően kerül sor, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ülésezik,...

PORTAL KOMBAT: Orosz világigazság, így néz ki a Pravda-hu.com címoldala PORTAL KOMBAT: Orosz világigazság, így néz ki a Pravda-hu.com címoldala
Horvátország4 nap telt el azóta

PORTAL KOMBAT: Működésbe léptek az orosz “békeharcos portálok” a világ félretájékoztatására

A VIGINUM dezinformáció-ellenes francia állami hivatal nyomozói ez év februárjában csaknem 200 oldalt azonosítottak a Portal Kombat csoportban, de azóta...

A Török Áramlat üzembe helyezését követően Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik a földgáz Bosznia-Hercegovinába, vagyis az FGSZ-t a Gazprom kigolyózta A Török Áramlat üzembe helyezését követően Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik a földgáz Bosznia-Hercegovinába, vagyis az FGSZ-t a Gazprom kigolyózta
Bosznia4 nap telt el azóta

Pert nyert az FGSZ a két boszniai gázszolgáltatóval szemben, miután a Gazprom kigolyózta Boszniából

Az iparági pletykák arról szóltak, hogy a boszniai földgázszükségletet 100%-ban kielégítő Gazprom vezetése gyakorolhatott nyomást a földgáz beszerzésért felelős boszniai...

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió


Öt nap legjava