BRICS
SOKNÁL TÖBB AZ ELÉG: Ezért nem igazán működőképes a BRICS, de lesz-e BUSSI?

A szerbiai kormánykoalíció egyik tagja, a Szocialista Mozgalom (PS) azt javasolta, hogy az ország csatlakozzon a Brazília, Dél-Afrika, Kína, India és Oroszország alkotta BRICS tömörüléshez. Bár a BRICS a közeljövőben hat új államot vesz fel, s tucatnyian jelezték érdeklődésüket, a tömb annyira heterogén, hogy minél többen lépnek be, annál inkább csökken a hatékonyság.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
BRICS, az új el nem kötelezettek
Másfél évtizedes történelme alatt messze jutott az eredetileg négy országot – Brazíliát, Indiát, Kínát és Oroszországot – összefogó BRIC-csoport, amelyhez egy évvel később csatlakozott a Dél-Afrikai Köztársaság.
A BRIC majd a BRICS – az akkor gyorsan növekvő nagy gazdaságokat fedő rövidítést az amerikai tanácsadó cég, a Goldman Sachs egyik közgazdásza, Jim O’Neill találta ki – eleinte egyértelműen egy laza, gazdasági jellegű együttműködési szervezetként működött, és fő célja az volt, hogy az országcsoporton belül megkönnyítsék a befektetéseket.
Mára viszont egyre több a politika a szervezetben, a BRICS a „globális Dél” azaz a fejlett nyugati országok dominanciája ellen küzdő államok ernyőszervezete kíván lenni, s nem véletlen, hogy a csoport közelmúltban, Dél-Afrikában tartott csúcstalálkozóján megállapodtak hat új ország – Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia felvételéről.
A csúcson további 40 ország jelezte érdeklődését és állítólag közülük több mint harmincan már be is nyújtották csatlakozási kérelmüket.
Bármilyen gyorsan is növekedjen a BRIC, a szervezettel komoly gondok vannak. A legnagyobb az, hogy abban – csakúgy, mint az 1950-es években létrejött el nem kötelezettek mozgalmában – minden szempontból nagyon különböző országok vesznek részt.

BRICS helyett BUSSI: Brazília, Dél-Afrika és India egyelőre itt is van, meg ott is van. Ezt a képet Joe Biden amerikai elnök posztolta az X-platformon azzal a megjegyzéssel, hogy az Egyesült Államok, India, Brazília és Dél-Afrika megerősíti elkötelezettségét a G20 mellett – megoldásokat kínálva közös világunk számára. (Forrás: POTUS)
Lehet utálni az USA-t és a Nyugatot, ám az „imperialisták” szembeni érzelmek nem elégségesek ahhoz, hogy egységessé tegyenek egy olyan országcsoportot, amelyben ott van a kínai autokrácia és a világ legnagyobb demokráciájának nevezett India, vagy a világi állam Brazília és a vallási vezetők által irányított Irán, illetve a szekulárisnak ugyancsak nem nevezhető Szaúd-Arábia.
Az is kétségessé teszi a kibővített BRICS hatékonyságát, hogy egyszerre lehet jelen a 2024-ben taggá váló, gazdag Egyesült Arab Emírségek, illetve a szegények közé tartozó Etiópia.
Mások az érdekei Oroszországnak – amely a most is az országhoz tartozó szibériai és kaukázusi területeket gyarmatosította – mint Algériának, amely viszont éppen gyarmati múltból lépett a független államok táborába.
Ennél súlyosabb ellentétek is vannak: India és Kína háborút is viselt egymás ellen, ahogy India és Pakisztán között sem lehet barátinak nevezni a viszonyt. Hogy ezek az ellentétek mennyire élnek, az is mutatja, hogy az Indiában rendezett G20-as csúcsra nem utazott a helyszínre Hszi Csin-ping kínai államfő.
Meg nem erősített források szerint a kínai vezető azért hagyta ki a csúcsot, mert Peking szerint India megosztja a szervezetet, s Brazília és Kína rovására akarja vezetni a BRICS-hez közeledő fejlődő országokat. Kínában úgy tudják, az indiai politikusok a háttérben azzal riogatják a BRICS-be törő államokat, hogy Peking „adósságcsapdába” akarja hajtani őket.
Irán atomprogramja is megosztja a BRICS-tagokat és tagjelölteket, ahogy az érintett államok másképp vélekednek az ukrajnai válságról is. Az ukrajnai háború ügyében kialakult nézeteltérések is mutatják, hogy a BRICS – ha jelentősen kibővítik – még nehezebb helyzetbe kerül, mint egykor az el nem kötelezettek: akkor még volt a két nagy tábor, és középen kapott helyet a „függetlenek” országtömbje, most viszont a „globális dél” próbál meg egyszerre a Nyugat ellenpólusa és a harmadik utasok gyűjtőhelye lenni.
Szerbiai tétek
Szerbiában az a közismerten Oroszország-párti politikus, Aleksandar Vulin erőltetné a BRICS-tagságot, aki szemmel láthatóan meg van sértődve az USA-ra. Nem véletlenül, a politikus felkerült az amerikai szankciós listákra, mert állítólag korrupciós ügyletekben vett részt és egyértelműen Moszkva felé tolná hazáját.
Vulin szerint a BRICS-tagság az EU-csatlakozás alternatívája lehetne, a PS „befagyasztott” első embere – aki a titkosszolgálat élére történt kinevezése óta pihenteti a párttagságát – úgy véli ugyanis, hogy az unió mély válságban van, a BRICS-országok és a köréjük szerveződő országcsoport politikai és gazdasági szempontból is egyre erősebbé válik.
Vulin – összhangban az orosz propagandával – azt ismételgeti, hogy a BRICS az az eszköz, amellyel meg lehet szüntetni az USA és a Nyugat dominanciáját és több pólusúvá lehet tenni a világot.
Az sem véletlen, hogy a BRICS akkor igyekszik gazdasági szereplőből politikai játékossá válni – legalábbis néhány állam szándékai szerint – amikor új hideg (?) háború kezd kibontakozni Moszkva és a Nyugat között.
Az el nem kötelezettek mozgalma ugyanis egyértelműen az első, 1950-es években kezdődött hidegháború terméke és ugyan a szervezet igyekezett semleges maradni a nyugat és a Szovjetunió szembenállásában, a mozgalom mégis inkább Moszkva felé húzott.
A részben az el nem kötelezettek modernkori utódjának tekinthető BRICS iránti vonzalom talán azzal is magyarázható, hogy a titói Jugoszlávia a még ma is létező, ám nem túl aktív mozgalom meghatározó állama volt.
Nem meglepő módon a boszniai szerb entitás, a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is a BRICS híve. Bejelentette, hogy a közeljövőben javasolni fogja a föderáció vezetőinek, hogy fontolják meg az egykori jugoszláv tagköztársaság csatlakozását.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia5 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Szerbia6 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó7 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?