EURÓPAI GABONAFOLYOSÓK: Ukrán búzaexport a horvát kikötőkön át?

A cikk meghallgatása

Miután mindenki leközölte, hogy az Ukrajnába látogató Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter bejelentése szerint megállapodás született, amelynek értelmében az ukrajnai búza exportját az adriai horvát kikötők bonyolítják majd, így mi sem maradunk le róla. A terv szerint a gabona a Dunán utazna Vukovárig, ahol az ottani folyami kikötőben átraknák vasúti kocsikba és innen szállítanák tovább a tengerpart irányába. Nem ez az első alkalom, hogy horvát kikötőket említenek ebben az összefüggésben. A horvát külügyminiszter áprilisban azt mondta, hogy Horvátország tavaly felajánlotta segítségét az ukrán gabona afrikai országokba történő szállításában Fiume (Rijeka) kikötőjén keresztül. Az orosz-ukrán gabonamegállapodás felfüggesztése vélhetően súlyosbítja a helyzetet, különösen Kelet-Afrikában, és egy újabb áremelkedéstől is tartanak.

Európai gabonafolyosók

Horvátország többször is felkínálta a lehetőséget, hogy az ukrán gabona szállításának egy része a dunai és az adriai kikötőkön keresztül történjen. Ezek közül többet is megemlítenek – Vukovárt, Zárát (Zadar), és természetesen Fiumét.

Az ukrán fél, úgy tetszik, elsősorban Fiume kikötőjére számít, amely a legnagyobb az Adria ezen részén: az európai Politico megszerezte az ukrán földművelésügyi miniszter Brüsszelbe küldött levelét, amelyben megemlíti a balti kikötőket, Hamburgot és Rostockot Németországban, majd a holland Rotterdamot és a horvát Fiumet, az olasz Triesztet és a szlovéniai Kopert.

Az Ukrán Gabonatermelők, Feldolgozók és Exportőrök Szövetsége (UGA) szintén számít Fiumére, mint az egyik európai kikötőre, amelyen keresztül termékeik szállítását az Európai Bizottság támogatásával biztosítani lehet.

Nyomós bizonyíték arra, hogy a horvát külügyminiszter Ukrajnában tárgyalt, balról Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter, jobbról Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök (Forrás: Twitter, Gordan Grlić Radman)

A közelmúltban arra kérték a bizottságot, hogy növelje a meglévő folyosók kapacitását annak elérése érdekében, hogy havonta további 1–1,5 millió tonna gabonát szállítsanak az EU-n keresztül.

A bizottsághoz intézett javaslatuk az, hogy a vám-, állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket helyezzék át a rendeltetési országokba, és vezessenek be támogatásokat az európai fuvarozók számára a logisztikai többletköltségek ellentételezéseként, valamint fedezzék az ebben részt vevő európai kikötők költségeit.

A bizottság szerint az EU biztosítani tudja, hogy szinte minden ukrán terméket “szolidaritási folyosókon” keresztül exportáljanak (állítólag eddig a gabona 60 százaléka ezen az útvonalon, 40 százaléka pedig a Fekete-tengeren haladt át), és hogy fontolóra veszik a további szállítási költségek fedezésére vonatkozó közös tervet.

A dunai szállítás

Josip Bilaver, a horvát tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára beszélt erről tavaly nyáron a parlamentben. Bilaver akkor Vukovárt, Fiumét és Zárát emelte ki.

Az államtitkár elmondta, hogy egy franciaországi gyűlésen megvitatták, miként lehetne ukrán gabonát exportálni a Dunán keresztül.

Folyamatban van Ukrajna tengeri kijáratának felszámolása, az oroszok most éppen Odesszát lövik szét, már a képen látható nagy fehér épület is romokban hever (Forrás: Screenshot)

– A horvát kikötők automatikusan vonzóak, elsősorban a vukovári kikötő, mert képes átrakodni a rakományokat, amelyeket vasúton vihetünk tengeri kikötőinkbe. Elsősorban Fiume és Zára kikötőjére gondolok

– magyarázta Bilaver 2022 júliusában, hozzátéve, hogy ezen az Európai Bizottsággal együtt dolgoznak. Amikor azonban a horvát kikötőkről van szó, felmerül a kérdés, hogy milyen kapacitással rendelkeznek.

Miután Oroszország de facto kilépett a gabonaszállítási megállapodásból, a Kyiv Independent elemezte az alternatív lehetőségeket: azt állítva, hogy Horvátország felajánlotta vasútait és kikötőit, a portál azt írja, hogy több százezer tonna gabonát lehetne szállítani ezen az útvonalon, ami lényegesen kevesebb, mint Ukrajna igényei.

De nyilvánvalóan emiatt is említik ezt a lehetőséget más európai útvonalakkal együtt. Például a balti országok nevében a litvánok intéztek levelet az Európai Bizottsághoz – az AFP értesülései szerint -, amelyben rámutattak, hogy a balti kikötők megbízható alternatívát jelenthetnek az ukrán termékek tranzitjában, és hogy öt balti kikötő – litván, lett és észt egyaránt – évente 25 millió tonna gabonát tudna szállítani.

Mire jó ez az egész?

Ha elhanyagoljuk a propagandát, nyilván az ukránok érdekeltek abban, hogy valamilyen módon folytassák a gabonaexportot, lévén ez az ország kevés megmaradt jövedelmi forrásainak egyike. A többiek pedig alkalmat látnak arra, hogy még egy kis EU-s pénzhez jussanak.

Hogy a balti séma hogyan néz ki, számunkra érdektelen, viszont ami a horvát elképzeléseket illeti, az ötlet nyilván a vukovári folyami kikötő további bővítése és a horvát vasúti hálózat -különben folyamatban lévő – felújításához előrelátott segély növelése.

A vukovári kikötő éves kapacitása nem haladja meg a másfélmillió tonnát (Forrás: Twitter)

Persze a kikötők is keresnének valamicskét. Viszont a valóságban a megvalósíthatóság esélye szinte elhanyagolható. Már az első lépcsőben gubanc van, azaz hogy hogyan kerül el az ukrán gabona a román Constantába ahonnan megkezdené utazását Szerbián keresztül Vukovár felé.

Az oroszok már néhány napja lövik az ukrán dunai kikötőket, amelyek körül százával rostokolnak a gabonát szállító teherautók, mert az orosz támadások miatt nem lehet kirakni őket.

Kapcsolódó cikk

ÍRÁSOS MEGERŐSÍTÉS: Gabonával fizetnének Bulgáriának az ukránok a fegyverek javításáért

Ha ez valahogy megoldódna, a következő probléma Vukovár, mert ez egy kis kikötő.

Éves kapacitása a kikötő honlapja szerint nem haladja meg a másfél millió tonnát. Hogy képben legyünk, Constantában évente majd hatvan millió tonna árút rakodnak ki-be.

Továbbá, ha a meglehetősen rossz állapotban lévő horvát vasúti infrastruktúra valahogy még meg is tudna felelni a követelményeknek, senki sem emlegette, honnan, hogyan kerül elő a gabona szállításához szükséges vasúti teherkocsi.

Mert hogy jelenleg Horvátországban közel sincs belőle elegendő egy ilyen nagyszabású vállalkozás lebonyolításához, az több, mint biztos. És akkor ott van még a munkaerőhiány…