EXODUS 3: A német városokban 2040-re a lakosság 70%-a migráns lesz, a Balkán és Közép-Európa kiürül

Húsz év múlva Németország minden harmadik lakosa migráns vagy migráns gyökerekkel rendelkező személy lesz – jelentette ki Herbert Brücker, a német Foglalkoztatási Kutató Intézet (IAB) migrációs kutatási osztályának igazgatója. Brücker szerint ha Németország szeretné fenntartani a gazdasági növekedést, akkor nyitva kell állnia a világ más országaiból érkező migránsok előtt. Mert a német gazdaság munkaerő bázisának számító Balkán és Közép- Európa hamarosan kiürül.

Etnikai változatosság

Herbert Brücker a német Die Weltnek adott interjújában elmondta, hogy a német népesség egynegyede már ma is migráns származású.

Ez tovább növekszik, és 2040-re a németországi lakosság 35, de az is lehet, hogy több mint 40% migráns lesz.

A nagyobb városokban, mint például Frankfurt, a bevándorlók és a bevándorlói háttérrel rendelkezők aránya még nagyobb lesz, mintegy 65–70 százalék.

A német közgazdász és migrációs szakértő szerint Németország a jövőben etnikailag sokkal változatosabb lesz, mint ma.

– Ami ma a nagyvárosokat jellemzi, ez az egész országban hamarosan normálissá válik

– tette hozzá Brücker.

A szakértő szerint ez az egyetlen módja annak, hogy Németország megőrizze a gazdaság növekedést.

Németországnak kellenek a migránsok

Brücker kiszámította, hogy ha Németország szeretné fenntartani a gazdaság stabilitást, akkor 2060-ig évente mintegy 400 000 bevándorlóra van szüksége.

De Németországnak ebben az esetben egy komoly problémával kell szembesülnie, ez pedig az, hogy Dél-, Délkelet- és Kelet- Európa kiürül, pedig hagyományosan ez a német munkaerőpiac feltöltő bázisa.

Németországnak ezért a gazdasági visszaesés elkerülése érdekében új munkavállalókat kell bevonzania a világ más részeiből, különös tekintettel a magasan képzett munkavállalókra.

Más szavakkal: ha Németország szeretné fenntartani a gazdasági növekedést, akkor nyitva kell állnia a világ más országaiból származó migránsok számára.

A portugál példa

Brücker úgy vélte, hogy Németország számára Portugália lehet a pozitív példa, amely az elmúlt években több tízezer munkavállalót vonzott be az ázsiai országokból, nevezetesen Indiából, Bangladesből és Nepálból.

A bevándorlók abban reménykedhetnek, hogy portugál útlevelet kapnak, ha öt évig dolgoznak Portugáliában, és befizetik az adókat és járulékokat az államkincstárba.

A portugál állampolgárság megszerzése pedig megnyitja számukra az ajtót az európai munkaerőpiacra.

Brücker meg van győződve arról, hogy ez jó megoldás Portugália számára, és semmi rosszat nem jelent Európa számára sem.

Bevándorlási törvénycsomag

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Németország nem különösebben versenyképes a magasan képzett munkaerő vonatkozásában, de megtette az első lépéseket versenyképességének javítása érdekében.

Néhány hónappal ezelőtt a német Bundestag elfogadta a bevándorlási törvénycsomagot, amely megkönnyíti az elutasított menedékkérők kitoloncolását és a veszélyesnek tartott személyek rendőri felügyeletét, de az új jogszabálycsomag kulcsa a magasan képzett munkaerő bevándorlásának megkönnyítése.

A német politika nagyrészt erről szól.

Németország megkönnyítette az új jogszabályok révén, hogy nemcsak a magasan képzett munkavállalók és szakemberek telepedhessenek le, hanem azok is, akik a képzettségüknek megfelelő állást találnak Németországban.

Ugyanakkor megkönnyítik a külföldön szerzett diplomák és szakképesítések honosítását.

A szakképesítéssel rendelkező külföldiek most Németországba érkezhetnek, hogy ott munkát találjanak, és egy német munkáltatónak, aki nem uniós munkavállalót kíván felvenni, nem kell többé bizonyítania, hogy nem talált megfelelő munkavállalót az európai munkaerőpiacon.

A messzemenő döntés

Ezzel a német politikának sikerült megőriznie a kérdéssel kapcsolatos gyakorlatias hozzáállást, bár a migránsválság az elmúlt években mély megoszlást és konfliktusokat váltott ki.

Ebből kizárólag a radikális jobboldal profitált, amely a második világháború óta először vált komoly politikai erővé, különösen az ország keleti részén.

Angela Merkel német kancellár négy évvel ezelőtt, a menekültügyi válság csúcspontján, egy messzemenő döntést hozott, amely szerint több mint egymillió menekült számára nyitotta meg a kapukat.

Merkel továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a bevándorlóknak a munka- és hallgatói vízumok által lehetőséget kell adni arra, hogy legálisan érkezhessenek Németországba, amit a németországi jobboldali Alternatíva Németországért erősen kritizál.

A gyakorlat

Erre a hozzáállásra szolgálnak bizonyítékot a migránsok németországi integrációjára vonatkozó adatok, különös tekintettel a migránsok oktatására és a munkaerőpiacon történő megjelenésükre.

Bebizonyosodott, hogy a migránsok integrációja a német társadalomba a vártnál jobban haladt előre, és a több mint egymillió bevándorlóból, akik 2015-ben és 2016-ban érkeztek Németországba, időközben 400 000 ember talált munkát, vagy pedig már készítik fel őket a munkára.

Ezzel valóra válik Merkel kancellár 2015-ös történelmi kijelentése:

– Meg tudjuk csinálni.

A bevándorlók tehát ezután is az Európában legnagyobb német gazdaság egyik sarokkövének számítanak, és úgy tűnik, hogy a jövőben is azok maradnak.