Demográfia
EXODUS 3: A német városokban 2040-re a lakosság 70%-a migráns lesz, a Balkán és Közép-Európa kiürül
Húsz év múlva Németország minden harmadik lakosa migráns vagy migráns gyökerekkel rendelkező személy lesz – jelentette ki Herbert Brücker, a német Foglalkoztatási Kutató Intézet (IAB) migrációs kutatási osztályának igazgatója. Brücker szerint ha Németország szeretné fenntartani a gazdasági növekedést, akkor nyitva kell állnia a világ más országaiból érkező migránsok előtt. Mert a német gazdaság munkaerő bázisának számító Balkán és Közép-Európa hamarosan kiürül.
Etnikai változatosság
Herbert Brücker a német Die Weltnek adott interjújában elmondta, hogy a német népesség egynegyede már ma is migráns származású.
Ez tovább növekszik, és 2040-re a németországi lakosság 35, de az is lehet, hogy több mint 40% migráns lesz.
A nagyobb városokban, mint például Frankfurt, a bevándorlók és a bevándorlói háttérrel rendelkezők aránya még nagyobb lesz, mintegy 65–70 százalék.
A német közgazdász és migrációs szakértő szerint Németország a jövőben etnikailag sokkal változatosabb lesz, mint ma.
– tette hozzá Brücker.
A szakértő szerint ez az egyetlen módja annak, hogy Németország megőrizze a gazdaság növekedést.
Németországnak kellenek a migránsok
Brücker kiszámította, hogy ha Németország szeretné fenntartani a gazdaság stabilitást, akkor 2060-ig évente mintegy 400 000 bevándorlóra van szüksége.
De Németországnak ebben az esetben egy komoly problémával kell szembesülnie, ez pedig az, hogy Dél-, Délkelet- és Kelet-Európa kiürül, pedig hagyományosan ez a német munkaerőpiac feltöltő bázisa.
Németországnak ezért a gazdasági visszaesés elkerülése érdekében új munkavállalókat kell bevonzania a világ más részeiből, különös tekintettel a magasan képzett munkavállalókra.
Más szavakkal: ha Németország szeretné fenntartani a gazdasági növekedést, akkor nyitva kell állnia a világ más országaiból származó migránsok számára.
A portugál példa
Brücker úgy vélte, hogy Németország számára Portugália lehet a pozitív példa, amely az elmúlt években több tízezer munkavállalót vonzott be az ázsiai országokból, nevezetesen Indiából, Bangladesből és Nepálból.
A bevándorlók abban reménykedhetnek, hogy portugál útlevelet kapnak, ha öt évig dolgoznak Portugáliában, és befizetik az adókat és járulékokat az államkincstárba.
A portugál állampolgárság megszerzése pedig megnyitja számukra az ajtót az európai munkaerőpiacra.
Brücker meg van győződve arról, hogy ez jó megoldás Portugália számára, és semmi rosszat nem jelent Európa számára sem.
Bevándorlási törvénycsomag
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Németország nem különösebben versenyképes a magasan képzett munkaerő vonatkozásában, de megtette az első lépéseket versenyképességének javítása érdekében.
Néhány hónappal ezelőtt a német Bundestag elfogadta a bevándorlási törvénycsomagot, amely megkönnyíti az elutasított menedékkérők kitoloncolását és a veszélyesnek tartott személyek rendőri felügyeletét, de az új jogszabálycsomag kulcsa a magasan képzett munkaerő bevándorlásának megkönnyítése.
A német politika nagyrészt erről szól.
Németország megkönnyítette az új jogszabályok révén, hogy nemcsak a magasan képzett munkavállalók és szakemberek telepedhessenek le, hanem azok is, akik a képzettségüknek megfelelő állást találnak Németországban.
Ugyanakkor megkönnyítik a külföldön szerzett diplomák és szakképesítések honosítását.
A szakképesítéssel rendelkező külföldiek most Németországba érkezhetnek, hogy ott munkát találjanak, és egy német munkáltatónak, aki nem uniós munkavállalót kíván felvenni, nem kell többé bizonyítania, hogy nem talált megfelelő munkavállalót az európai munkaerőpiacon.
A messzemenő döntés
Ezzel a német politikának sikerült megőriznie a kérdéssel kapcsolatos gyakorlatias hozzáállást, bár a migránsválság az elmúlt években mély megoszlást és konfliktusokat váltott ki.
Ebből kizárólag a radikális jobboldal profitált, amely a második világháború óta először vált komoly politikai erővé, különösen az ország keleti részén.
Angela Merkel német kancellár négy évvel ezelőtt, a menekültügyi válság csúcspontján, egy messzemenő döntést hozott, amely szerint több mint egymillió menekült számára nyitotta meg a kapukat.
Merkel továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a bevándorlóknak a munka- és hallgatói vízumok által lehetőséget kell adni arra, hogy legálisan érkezhessenek Németországba, amit a németországi jobboldali Alternatíva Németországért erősen kritizál.
A gyakorlat
Erre a hozzáállásra szolgálnak bizonyítékot a migránsok németországi integrációjára vonatkozó adatok, különös tekintettel a migránsok oktatására és a munkaerőpiacon történő megjelenésükre.
Bebizonyosodott, hogy a migránsok integrációja a német társadalomba a vártnál jobban haladt előre, és a több mint egymillió bevándorlóból, akik 2015-ben és 2016-ban érkeztek Németországba, időközben 400 000 ember talált munkát, vagy pedig már készítik fel őket a munkára.
Ezzel valóra válik Merkel kancellár 2015-ös történelmi kijelentése:
A bevándorlók tehát ezután is az Európában legnagyobb német gazdaság egyik sarokkövének számítanak, és úgy tűnik, hogy a jövőben is azok maradnak.
A szerb parlament várhatóan ma fogadja el az új kormányt, amelyben hárommal több minisztérium lesz, mint az előző kabinetben. Ezek közül az egyik a családiügyi tárca, amelyet a Szerbiai Hazafias Szövetségnek (SPAS) osztottak le, vezetésével pedig egy kiszolgált újságírót bíznak meg. Boško Obradović, az erősen jobboldali Dveri vezetője azzal vádolta meg a Szerb Haladó Pártot, hogy plagizált, Szerbiában ugyanis a Dveri az a párt, amely mindig is a családokat helyezte előtérbe. De indokolt-e a családügyi minisztérium bevezetése?
Alighanem indokolt
A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) közzétette a január–szeptember közötti időszakra vonatkozó adatait, amelyek szerint kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók a halálozások számában, különösen az elmúlt négy hónapban.
Az adatok szerint június és szeptember között a halálozások száma több mint 13 százalékkal volt magasabb, mint 2019 azonos időszakában.
A statisztikusok szerint 22 214 ember született élve és 35 201 halt meg idén az említett időszakban Szerbiában.
– jelentette ki Goran Penev szerb demográfus a belgrádi Beta hírügynökségnek nyilatkozva.
Danas je RZS (Republički zavod za statistiku) objavio zvanične podatke o umrlima za septembar i sa 8.123 umrlih to je već četvrti mesec u nizu sa najvećom smrtnošću u ovoj deceniji! To je inače mesec kada se najmanje umire, u proseku ispod 7.500, a do sada je rekord bio 7.665
1/9 pic.twitter.com/uAKeH2ush4— 3ABEPA (@3ABEPA) October 26, 2020
Mi várható?
Penev becslései szerint, ha az első kilenc hónapban megfigyelhető tendenciák folytatódnak az év végéig, akkor 2020-ban új „fekete” rekordok születnek.
– mondta a szerb demográfus.
Penev hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek „előzetes adatok”, ami azt jelenti, hogy a 2021 közepén várható végső adatok még kedvezőtlenebbek lehetnek, különösen a COVID-19 járvány miatt kialakult jelenlegi helyzetre való tekintettel.
Demográfia
FORDÍTOTT EXODUS: Térnek haza a horvátok, és külföldi munkásokat is alkalmaznak Horvátországban
A horvát szábor (parlament) szeptember elején meghozta az új külföldiekről szóló törvényt, amely minden korlátozást megszüntetett a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban, vagyis eltörölte az úgynevezett kvótákat. Ez így önmagában véve még nem lenne túl izgalmas, az új törvény azonban jelentős fordulatot hozott. Térnek haza a horvátok, és érkezik Horvátországba a külföldi munkaerő is, természetesen „nem illegális” migránsok formájában, hanem ellenőrzött módon.
Megváltozott perspektívák
A 2008-as gazdasági világválság és az egyre jobban megnyíló európai munkaerő-piac Középkelet Európában valóságos exodust indított meg, a fejlett ipari országok mágnesként vonzották és vonzzák még ma is a magasabb fizetés, rendezettebb életkörülmények reményében ezrével kirajzó kivándorlókat.
Erről az éven sorák már mindent megírtak, viszont csak kevesen neszelték meg, hogy ez a trend 2019-2020-ban fordulni látszik.
Horvátország esetében a kivándorlás különösen 2016 és 2019 között öltött aggasztó méreteket, a kontinentális országrészek jócskán kiürültek, különösen Szlavónia és Lika.
Szlavóniába az emberek már 2019-ben azonban már kezdtek visszaszállingózni, köztük meglepő módon kiskorú gyermekekkel kivándorló családok is.
2020-ban – ehhez nyilván a COVID-járvány is hozzájárult – tovább csökkent a kivándorlók, illetve növekedett a hazatérők száma.
Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Horvátország-szerte már 2019-ben nagy munkaerőhiány lépett fel, különösen az építőiparban és az idegenforgalmi ágazatokban, de ez ugyanakkor igaz ez a szolgáltatásokra, kisiparra nézve is.
A magánszektorban ennek következményeként növekedni kezdtek a fizetések.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a keleti országrészekben az ingatlanárak – főként a kivándorlás, a belső migráció és az alacsony népszaporulat következményeként – változatlanul alacsonyak, ezért az a helyzet alakult ki, hogy egyszerűen nem érdemes kivándorolni.
Itthon mégis más minden
Konkrét példákon szemléltetve, a Vinkovce (Vinkovci) közelében lévő Gradistye (Gradište) faluból származó Josip Parašilovac 2019-ben mondott fel abban a halász- és vadászboltban, ahol eladóként dolgozott, hogy Németországban próbáljon szerencsét.
Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy felesége és két kisfia majd idővel követik, a projekt nyolc hónap után úgy végződött, hogy Josip hazatért.
Tavaly, szinte közvetlenül visszatérése után, beszélgettem vele, és elmondta, hogy neki egyszerűen nem érte meg a németországi kaland, mert hiába kereste meg horvátországi fizetésének több mint a dupláját, a 700 helyett 2000 eurót, az nem lett volna elég a család eltartásához.
Josip hasonlón, egyik közeli ismerősöm, az andriasevcei (Andrijaševci) Anamarija Smolčić úgy határozott, hogy nem megy többet Németországba spárgát szedni.
A harmincas éveiben járó asszony időközben kapott munkát a vinkovcei Spačva faipari vállalatnál.
De nemcsak a rurális közösségek egykori lakói térnek vissza.
Fordított exodus
A zágrábi születésű Antonio Vukorepa 16 éves korában költözött New Yorkba, ahol két évig tanult, majd Svájcban, a Cesar Ritz Intézetben szerzett szállodaipari diplomát.
Pályafutását, a dubai Jumeirah világhírű luxusszállóban kezdte, hogy az ott szerzet tapasztalatait Horvátországban kamatoztassa, ahová 28 éves korában tért vissza, és azonnal saját vállalkozásba kezdett.
Vladimir Perković életútja ennél kevésbé kalandos, miután megszerezte a diplomát a zágrábi Természettudományi és Matematikai Karon, pár évig Ausztriában dolgozott, hogy tavaly hazatérjen és Zágrábban saját céget alapítson Subpixel néven.
A cég a gépi látás és szoftverfejlesztés terén tevékenykedik, igen sikeresen.
Jön a külföldi munkaerő is
A horvátországi munkaerőhiány azonban nemcsak a horvátokat vonzza haza, hanem messzi tájakról is érkezik a munkaerő, például Népálból vagy a Fülöp-szigetekről.
Az Eszék közeli Petrócban (Petrijevci) működő Ravlić Húsipari vállalatnál már tavaly óta nepáli hentesek dolgoznak.
Az eszéki Glas Slavonije híradása szerint a nepáli vendégmunkások és a munkaadók egyaránt rendkívül elégedettek.
A 24 éves Thal Bahadur Gharti Chhetri örül, hogy Horvátországban szépen fogadták őket, és kiváló munkakörülmények között dolgozhat.
A huszonhárom éves Prakash Bk legalább 3, de akár 5 évig is Horvátországban szándékozik maradni.
A 25 éves Careuel Calinisan tíz évvel idősebb bátyjával, Christopherrel a nyáron érkezett Horvátországba a Fülöp-szigetekről, ahol a zatoni kagylófarmon dolgozik.
Horvátországban, nepáli sorstársaihoz hasonlóan, kiválóan érzi magát.
A röstelkedő lakatos esete
A gazdaság munkaerő-problémáin túl, az átlagpolgár is érzi a munkaerő-hiány következményeit.
Országszerte egyre nehezebb mesterhez jutni, nincs elég vízvezeték-szerelő, kőműves, szobafestő vagy klímaszerelő.
A mesteremberek valósággal fuldokolnak a munkában, de nem tudnak maguk mellé munkást felvenni aranyárban sem, mert munkás egyszerűen nincs.
A zágrábi Mario Fegeš klímaberendezés-szerelő már letett arról, hogy bárkit is alkalmazzon.
Mindezt án magam is tapasztalatom, és meg tudom erősíteni.
Még a nyárelőn tárgyaltam Pečnik úrral, a cérnai két lakatos egyikével, kapu és kerítésjavítás ügyében.
Abban maradtunk, hogy ez szeptember elején megcsinálja, de nem történt semmi.
Nem várhattam többet, vissza kellett térnem Zágrábba, a röstelkedő lakatos pedig megígérte, hogy tavasszal én leszek az első.
Ezek után már bizonyára érthető, hogy miért törölte el a horvát parlament a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos kvótákat.
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Montenegró3 nap telt el azótaNincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azótaArrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
