Dodik utat mutat: maga tartott eligazítást a szerb nemzetiségű külügyéreknek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Milorad Dodik a hét közepén rögtönzött nagyköveti értekezletet tartott a frissen kinevezett boszniai szerb külképviseleti vezetők részére. Bár a találkozón elhangzottakról kevés információ áll rendelkezésre, a Zágrábból pár hónap pihenő után Belgrádba továbbküldött Aleksandar Vranješ boszniai nagykövet azonban plasztikus példáját adhatta a Vulin elleni amerikai szankciókkal szembeni fellépésével annak, milyen elvárásokat fogalmazhatott meg Dodik az új külügyérekkel szemben.

Dodik utat mutat

Milorad Dodik újított azzal, hogy július 25-én egy asztalhoz ültette a bosznia-hercegovinai külügyminisztérium állományába újonnan kinevezett, szerb nemzetiségű nagyköveteket és főkonzulokat Banja Lukában. A politikai erődemonstrációnak is beillő performanszon elhangzottakról csak kevés információ jelent meg a boszniai sajtóban.

Az esemény kapcsán annyi biztos, hogy a sajátosra sikeredett nagyköveti értekezlettel a legfőbb boszniai szerb tovább feszítette a húrt a bosnyák és horvát koalíciós partnerekkel amúgy is terhes kapcsolatában.

Az esemény súlyát fokozandó a résztvevők között volt Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja is, aki a Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) sorait erősíti.

A találkozó sejtelmességét fokozta, hogy az ott elhangzottakról még a boszniai szerb köztelevízió szerepét betöltő RTRS sem számolt be részletesen.

Az ehhez kötődő nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy Dodik és Cvijanović is a gazdasági diplomáciát nevezte meg olyan területként, ahol komoly eredményeket várnak el a most diplomáciai szolgálatot megkezdő külképviseleti vezetőktől.

Ezen felül mindössze egy Dodik által közzétett Twitter-bejegyzés szolgáltatott információt az ott elhangzottakról.

Eszerint Dodik indokoltnak tartotta a megjelenteket tájékoztatni a szerb entitás helyzetéről, az azzal szemben kifejtett nyomásgyakorlás módjáról és egyes delegitimációs kísérletekről.

Kifejette továbbá abbéli reményét, hogy a szerb diplomaták képviselni fogják a boszniai külügy zászlaja alatt is a boszniai Szerb Köztársaság érdekeit, és annak álláspontját a daytoni egyezmény szövegének eredeti értelme szerint.

A daytoni egyezmény „eredeti értelme” megjegyzéssel Dodik utalt az állami és entitási vagyon elhatárolása kapcsán június elején tetőpontjára jutott politikai vitára, így vélhetően a megbeszélés egyik központi témáját annak a kifejtése képezte, hogy az entitási vagyonnal kapcsolatos követelésekhez kötődően a jelenlévőknek milyen magyarázattal kell bombázni a nemzetközi közösséget.

Kiket hívtak meg?

A rendre jól értesült boszniai Klix.ba hírportál szerint a sajtóban meglehetősen szűkszavúan kommentált találkkozón az alábbi, frissen kinevezett külképviseletvezetők jelentek meg a boszniai külügyből:

• Milorad Živković (nagykövet, Bukarest),
• Siniša Berjan (nagykövet, Peking),
• Obrad Kesić (nagyköveti rangban az Egyesült Nemzetekhez akkreditálva Brüsszelbe, korábban az USÁ-ban képviselte az RS-t),
• Bojan Vujić (nagyköveti rangban az Egyesült Nemzetekhez akkreditálva Genfbe),
• Dragan Vuković (nagykövet Athén),
• Bojan Đokić (nagykövet Abu-Dzabi),
• Vera Sajić (főkonzul Stuttgart) és
• Tatjana Telić (főkonzul Chicago).

Meddig mehet el Dodik külügyi téren?

Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter a 2023. januári kinevezése óta igyekszik az elődjét, Bisera Turkovićot meghaladó mértékű higgadtsággal kezelni a Dodik-jelenséget.

Emiatt a boszniai külügy vezetője rendre komoly kritikát kap a jobboldali bosnyák sajtóban, mivel a Dodikkal való párbeszédre törekvését a vehemens bosnyák médiamunkások hajlamosak a szerb féllel való kollaboráció képében bemutatni.

Kapcsolódó cikk

Vulin mellett a Drinántúl: a boszniai Szerb Köztársaságban plakátokkal támogatják

Konaković az N1 Bosna hírcsatornának pár hete adott interjúban Dodikot egy „belpolitikai adottságnak” nevezte, amivel neki és a vezetése alatt tevékenykedő jobbközép Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) pártjának meg kell tanulnia együttműködni.

Dodik mozgástere kapcsán a boszniai legfőbb külügyér jelezte, hogy egészen addig nyitott a vele való párbeszédre és kompromisszumkötésre, amíg Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását nem veszélyezteti a szerb entitás elnöke.

Cikkünk megírásáig a boszniai külügyminisztérium, illetve Elmedin Konaković külügyminiszter sem reagált a Dodik által szervezett összejövetelre, annak ellenére, hogy a szerb entitás vezetője vitathatatlanul a nagykövetek eligazítására jogosult külügyminiszter szerepébe loholta magát, amikor kiosztotta a rögtönzött ülésen megjelenteknek a szellemi muníciót a szerb entitás helyzetéről.

A belgárdi nagykövet az éltanuló

Bár a Dodik által megtartott alternatív nagyköveti értekezleten nem vett részt személyesen, a szerb érdekek artikulálásáért vívott harcban az elmúlt évek tapasztalatai alapján rendre az éltanulók közé verekedi be magát Bosznia-Hercegovina nemrég kinevezett belgrádi nagykövete, Aleksandar Vranješ.

A 2019. novembere és 2023. márciusa közötti időszakban még Bosznia zágrábi nagykövetségét vezető Vranješ alig adta át a megbízó levelét Aleksandar Vučić szerbiai államfőnek, máris hangzatos megjegyzéseket tett a szerbség egységéről és Szerbia ebben játszott szerepéről.

A probléma mindössze annyi, hogy mindezt a két entitás és három államalkotó nemzet egységén alapuló Bosznia-Hercegovina színeiben hajtotta végre.

A boszniai közvélemény előtt a sajátos kirohanásairól és önálló akcióiról ismert Vranješ Belgrádba érkezését követően Aleksandar Vulinnal, a szerb Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) vezetőjével is találkozott.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a legfőbb szerb titkosszolgával szemben bevezetett amerikai szankciók ellen a boszniai Szerb Köztársaság több járásában közterületen kihelyezett, Vulint támogató transzparensek jelentek meg.

Aleksandar Vranješ a hét elején adta át megbízólevelét a legfőbb Sándornak, azaz Aleksandar Vučić szerb elnöknek, majd közvetlenül ezt követően találkozott Sándor 2-vel, azaz Aleksandar Vulinnal

Vranješ az USA-szankciók kapcsán indokoltnak tartotta kifejteni, hogy boszniai nagykövetként és magánszemélyként is a támogatásáról biztosította Vulint. A boszniai Szerb Köztársaság pedig Vulin mögött áll, mert ők a korábbi évtizedekben megtapasztalták – Vranješ szerint – mit jelent ilyen jogellenes szankciók alatt állni. (Ezzel nyilván a Dodik & tsai. elleni szankciókra gondolt.)

A Vulin melletti hitvallást követően a NATO és EU tagsággal kacérkodó Bosznia-Hercegovina képviselője kifejtette, hogy mindezért az USA, az ENSZ égisze alatt működő boszniai főképviselő és annak hivatala, valamint a nyugat-európai államok felelősek.

Az USA külügyminisztériumának Vulinnal szembeni döntését a boszniai diplomácia szerb érdekek mentén tevékenykedő élharcosa „politikai alapon meghozott, középkori viszonyokat idéző ítéletnek” nevezte, amiben szerinte döntő tényező volt, hogy Vulin szerb nemzetiségű.

Zárásként Vranješ megköszönte a BIA vezetőjének, hogy ösztöndíjat biztosított annak a két egyetemista lánynak a szolgálat akadémiáján, akik a Ratko Mladić tábornok melletti kiállásuk miatt nem folytathatják szarajevói tanulmányaikat.

A boszniai médiában az ide kapcsolódó mondata kapta a legnagyobb figyelmet, miszerint „Szerbia minden szerb mögött ott áll, bárhol is éljenek, és bármilyen jogtalanságot kell, hogy elszenvedjenek.”

Nem tegnap kezdte

A globális és regionális folyamatok szerb szemüvegen keresztül történő interpretálását Vranješ nem tegnap kezdte. A diplomáciai szolgálata előtt majd egy évtizeden át volt Dodik egyik külpolitikai tanácsadója.

Legutóbb idén májusban került be a boszniai országos médiába, amikor Denis Bečirovićnak, a boszniai államelnökség bosnyák tagjának zágrábi hivatalos útja kapcsán a nagykövetként korábban ott dolgozó Vranješ azzal kürtölte tele a boszniai szerb sajtót, hogy a Zoran Milanović horvát államfővel és az Andrej Plenković miniszterelnökkel folytatott találkozó célja Milorad Dodik rágalmazása és lejáratása.

A volt zágrábi nagykövet addig merészkedett, hogy kijelentette: a „bosnyák nép célja, hogy kizárólagos uralomra tegyen szert Bosznia-Hercegovinában, így a szerbek és a horvátok másodlagos pozícióba szoruljanak.”

A horvát kormány tagjaival végrehajtott magas szintű egyeztetés kapcsán pedig közölte, hogy meglátása szerint azért hívták vissza hamarabb a boszniai külügybe az állomáshelyéről, hogy már ne vehessen részt a találkozókon, mert ha ő maga ott van, akkor megakadályozza a bosnyák államelnökségi tag Dodik lejáratására tett kísérleteit.

Bečirović az eset kapcsán adott nyilatkozatában „soviniszta szerbofilnek” nevezte utólag Vranješt.

A gyenge ideológiai alapokkal korántsem vádolható Vranješ zágrábi külszolgálatát már 2022. szeptemberében beárnyékolta egy másik eset, amikor megkísérelte megakadályozni, hogy Chrsitian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője részt tudjon venni a szlovéniai Bledben minden évben megrendezésre kerülő biztonságpolitikai fórumon.

Kapcsolódó cikk

Köszönet Vulinnak a Mladić tábornokot magasztaló diáklányok befogadásáért

Vranješ akkori zágrábi nagykövetként nem adta át a főképviselő és a fegyveres kísérete zágrábi reptéren való határátlépéséhez a boszniai külügyminisztérium által megküldött jegyzéket a horvát hatóságoknak, így a boszniai külügynek kellett a külképviselet mulasztását pótolni ahhoz, hogy Schmidt eljuthasson Bledbe.

Vranješ személye kapcsán köztudott, hogy a Dodik mellett eltöltött évek és a diplomáciai karrier előtt „elemzőként” tette magát ismertté a boszniai szerb média felületein, ahol rendre az ország NATO integrációja ellen és a putyini Oroszország támogatása mellett érvelt.

2008-ban a szakdolgozata kapcsán vele szemben megfogalmazott plágium vád elhalványult a Dodik vezette SNSD melletti kiállása fényében, aminek a csúcspontja a 2021-ben többed magával jegyzett „Dodik–könyv”, vagyis a nagy mű megírása volt „Egy eszme felemelkedése – A Szerb Köztársaság szabadsága és függetlensége, valamint Milorad Dodik szerepe” (Uspon jedne ideje – Sloboda i samostalnost Republike Srpske i uloga Milorada Dodika) címmel.