Magyarország
MIGRÁNSHELYZET: A humanitárius katasztrófától a bandaháborúkig
Több, mint tíz éve folyamatos a migráció a balkáni útvonalon, annak ellenére, hogy 2016 márciusában lezártnak minősítették ezt a haladási irányt. Az első menekülthullám érkezésekor, 2012-ben, humanitárius szervezetek hada segítette a migránsokat, Szabadka városa pedig régi, elhagyatott épületeket nyitott meg, hogy a telet ott vészeljék át a rászorulók, tíz évvel később, 2022-23-ban viszont már ott tartunk, hogy szervezett migránsbandák háborúznak egymással a Szabadka környéki erdőkben.
A kezdetek
Hivatalos adatok szerint Szerbián több mint másfél millió menekült és migráns haladt át, mintegy negyedük volt kiskorú gyermek.
2020 folyamán naponta átlagosan hétezer menekült tartózkodott az országban, és ez azóta is körülbelül így van. Számuk legfeljebb 5-6 ezer közé csökken, körülbelül ezren pedig folyamatosan az utcán vannak, nem mennek be a befogadóközpontokba.
2012-ben, az első menekülthullám idején, fáradt, beteg, sérült, szegény emberek pihentek meg Szabadkán, a valamikori téglagyár területén.
A téli hónapokban a Vöröskereszt és a városi válságstáb kezdeményezésére egy palicsi étterem üresen álló épületében helyezték el a téli hidegben fagyoskodókat, nekik a Vöröskereszt biztosított ágyakat, tisztálkodószereket és ételt is.
Az improvizált befogadóközpontban 108 migránst helyeztek el. Akkor a menekültek/migránsok többsége szomáliai, indiai, pakisztáni volt, később sokan jöttek, családostól Szíriából is.
Megépül a határzár
2015 nyarán, alig több mint egy hónap alatt, a magyar kormány megépítette a határzárat, és ezzel nagyban csökkentette a lehetőséget arra, hogy a Szabadkán, és a Szerbia északi részén ideiglenesen megtelepülő migránsok illegálisan próbáljanak meg továbbmenni Nyugat-Európába.
A határzár megkönnyítette ugyan a magyarországi lakosság helyzetét, a budapestiek jóformán csak a Keletinél és az Orczy téren kaptak ízelítőt abból, hogy hogy néz ki a migránsok vonulása, a kerítés ugyanakkor nagyban megnehezítette a Szerbia északi területeken élő, főleg magyar nemzetiségű lakosság mindennapjait.
A határ átjárhatatlansága miatt ugyanis előfordult, hogy több száz migráns vert sátrat improvizált táborhelyeken a helyi erdőkben, elhagyatott házakban Horgosnál, Királyhalmán, vagy a szabadkai Makkhetes városrészben.
2015. szeptember 16-án a bevándorlók a magyar rendőrökkel is összecsaptak a röszkei határátkelőn, háborús képeket idéztek akkor a mindennapok.
Embercsempészet magas fokon
A migránsáradat kezdetekor még a helyi lakosság próbált meg hasznot húzni az embercsempészetből, voltak, akik “jó érzékkel vették észre, hogy a magyar kerítés a migráció fizetőkapuja”.
A határzár megépülése előtt több vajdasági magyar is rendőrkézre került, horgosiak, kispiaciak, akik kevésbé szervezetten, de megpróbálták átcsempészni a menekülteket vagy migránsokat a határon, több-kevesebb sikerrel.
A határzár megépülését követően azonban változott a helyzet.
Az afgán és a pakisztáni csoportok maguk kezdtek szerveződni, az viszont egyelőre nem világos, hogy saját erőből vagy külső segítséggel, “lekoordinálták” a magyar határig vezető utakat, ahogyan a határon való átjutás megszervezését is a saját kezükbe vették.
Ez történt a szerb-magyar határon zajló embercsempészet hajnalán, azóta azonban az embercsempészek is “felnőttek a feladathoz”, és közöttük is megtörtént a munkamegosztás, így az embercsempészek mára már három kategóriára oszthatók:
- az első kategória intézi a migránsok szállítását Szerbián belül, hamis papírokat biztosítanak a migránsoknak, és ritkán lépik át a határt
- a második kategóriába tartozók “nyitják meg a kaput” ahhoz, hogy az illegális migránsok egyik országból átjuthassanak a másikba – Szerbiából Magyarországra vagy Horvátországba
- a harmadik kategóriába azok a csempészek tartoznak, akik csomagban biztosítják az átjutást Szerbián keresztül, s ezért 600-tól 20.000 eurót is elkérnek személyenként, attól függően, hogy honnan hová szeretne eljutni az illető migráns
Számítások szerint csak 2022-ben a balkáni embercsempészek bevétele 8,5 és 10,5 millió euró között lehetett.
Fegyverropogás az erdőben
Mindennek következményeként az első – emberéletet is követelő – komoly összecsapásra egy évvel ezelőtt, 2022 júliusában került sor a Szabadka határában lévő makkhetesi erdőben.
Néhány szó a táborokról
A befogadó központokban a migránsok teljes ellátást kapnak, a gyerekek számára biztosítják az iskolai oktatást.
2022-ben Szerbián 116 ezer illegális bevándorló haladt keresztül, ami az előző évhez képest 101%-os növekedés. Átlagosan több mint ötezren tartózkodnak az országban, kilencven százalékuk férfi, főleg marokkóiak, afgánok, szíriaiak és pakisztániak.
Szerbia főleg uniós pénzből működteti a közel húsz befogadó központot, amelyekben eltérő viszonyok uralkodnak, a migránsok, akik ott kérnek menedéket, és legálisan próbálnak menedékjoghoz jutni, napi háromszoros étkezésre és orvosi ellátásra jogosultak.
A nyugati követségektől nem kérnek segítséget, és azok sem érdeklődnek irántuk.
Előfordul, hogy a migránsok hosszú hónapokig időznek a táborokban, mert kiapad a haladásukat segítő pénzforrás.
Minden bizonnyal két csempészbanda csapott össze, habár hivatalosan soha senki nem mondta ki, hogy kik voltak a lövöldözés résztvevői.
A helyiek szerint afgánok és pakisztániak lőttek egymásra, mégpedig azért, mert kibékíthetetlen nézeteltéréseik támadtak az időzítéssel kapcsolatban, vagyis nem tudták megbeszélni, hogy ki mikor csempészhet, egyes állítások szerint ugyanis a bandák beosztják egymás között, hogy ki, és mikor kerül sorra, és hogy kinek hány kliense mehet át a határon.
Mindez arra enged következtetni, hogy az állami szervek alkalmazottai között vannak, illetve lehetnek, akik segítik őket – talán a határ egyik és másik oldalán is.
A szerbiai rendőrség időről időre összeszedi a migránsokat, visszaszállítja őket a befogadóközpontokba, de egy nap sem telik el, és máris visszaszivárognak a határmenti térségbe. Ezért fordulhat elő, hogy az összecsapások némi szünet után megismétlődnek.
Így volt ez tavaly nyáron és a téli hónapokban is, nemcsak Szabadkán, hanem Horgoson is, ahol géppisztollyal a kezükben a falu központjában üldözték egymást a migránsok.
Honnan szerzik a fegyvereket?
A migránsok nem fegyverrel születnek, és nem is állig felfegyverkezve érkeznek Szerbiába, ezzel mindenki tisztában van.
A májusi iskolai tömeggyilkosság, majd a mladenovaci vérengzés után Szerbia nagyszabású akciót hirdetett, amelynek keretében következmények nélkül átadhatók június 30-ig az illegálisan tartott fegyverek és egyéb katonai felszerelések.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a feketepiacon ne lehetne gond nélkül hozzájutni bármilyen fegyverhez, legfeljebb csak annyi történt, hogy az állam mémileg felverte az árakat.
A rendőrség a migránsok előállításakor általában közli, hogy mennyi fegyvert talált náluk, arról viszont soha sem esik szó, hogy a szóban forgó fegyver honnan származik, illetve hogy a migránsok szerbiai tartózkodásuk ideje alatt hogyan jutnak géppisztolyhoz és töltényekhez.
Újabban a szerbiai ellenzék a kisebb városokban is tart a belgrádihoz hasonló sétákat, az egyik ilyen szabadkai tüntetésen megjelent transzparens arra szólította fel a hatóságokat, hogy fegyverezzék le a migránsokat!
A taxisoknak ez maga a Hawaii
Egy belgrádi taxis állítólag alig néhány hónapos, “izzadtságos munkával” annyit keresett, hogy lakást vett magának a pénzből, amit a migránsoktól kapott azért, hogy Szabadkáig szállítsa őket.
A belgrádi Telegrafnak nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó forrás szerint a szóban forgó taxis csak Belgrád külvárosáig vitte a migránsokat, és azt mondta nekik, hogy máris megérkeztek Szabadkára, és a határ már itt van a közelben.
Arra is volt példa, hogy a Belgrádtól erősen délre lévő Lazarevac település névtábláját átírták arra, hogy Subotica (Szabadka), hogy átverjék a szerencsétlen menekülteket/migránsokat, akik északra próbáltak eljutni. Tudjuk, a balkáni abszurd forrásai kiapadhatatlanok.
Hasonló esetek viszont Szabadkán, Zomborban is előfordultak. A migránsoktól a taxisok ötezer dinárt (40 euró) is elkértek fejenként egy-egy fuvarért az egymástól mintegy nyolc kilométerre lévő Szabadka és Palics között.
Mit tesz a szerb rendőrség?
A szerb rendőrség a Makkhetesen történt tavalyi lövöldözések alkalmával is óvatos volt, a helyszínen ugyan megjelent az akkori belügyminiszter, Aleksandar Vulin, aki a sajtónak azonban már akkor sem nyilatkozott, úgy távozott, hogy egyetlen szó sem hagyta el a száját.
Kapcsolódó cikk
A rendőrök általában nem avatkoztak közbe, lőjék a migránsok egymást, ahogy akarják, az incidensek végén előállították, akik az útjukba került.
Nagyobb rendőri fellépést Horgoson tanúsítottak, ahol a helyi lakosság komolyan fellázadt és összefogott. Akkor több mint hatszáz bevándorlót szállítottak el a faluból. Azóta ott folyamatos a rendőri jelenlét, habár migránsok is vannak, de nem akkora számban, mint korábban.
Szabadkán ugyanakkor szinte mindennapossá váltak a fegyveres összetűzések.
A hétvégi lövöldözést követően kiadott rendőrségi közleményből az derült ki, hogy az erdő átfésülését követően azokat a személyeket nem találták meg, akiknél a fegyverek voltak.
A taxisok előállítása sem volt következetes, egyeseket bevittek ugyan, de alig néhányukat vonták felelősségre az illegális bevándorlók segítése miatt.
A makkhetesiek azóta is panaszkodnak, hogy a taxisok napi rendszerességgel szállítják a migránsokat az erdő mélye felé, főként Zomborból: mindenki tétlenül nézi, de senki nem tesz semmit.
Ahogy az ország nem tud mit kezdeni az iskolai erőszakkal, nem képes felszámolni a korrupciót, a szervezett bűnözést, úgy nem lépett időben fel az illegális bevándorlással szemben sem: hagyta, hogy az alvilág és nemcsak az alvilág, kihasználjon minden kínálkozó lehetőséget és állami tétlenséget.
- Horvátország7 nap telt el azóta
Kis ország, nagy cirkusz
- Szerbia2 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Szerbia3 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte
- Szerbia4 nap telt el azóta
Húsz embert hallgatnak meg, köztük egy minisztert is az újvidéki tragédiával kapcsolatban