A szerb és a koszovói vezető külön-külön panaszkodott Borrellnek, egyikük a pápának is

A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök minden korábbi összevissza ígéretek ellenére elment Brüsszelbe, hogy „kisírja magát Borrell vállán”. A szerb elnök több koszovói szerb letartóztatását panaszolta fel, a koszovói miniszterelnök pedig a három koszovói rendőr elrablásával kapcsolatban nyújtott át bizonyítékokat az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. A koszovói miniszterelnök ezt megelőzően a pápánál járt, ami a szerb elnökkel még nem fordult elő. Borrell a két renitenssel folytatott megbeszélésről szóló jelentését hétfőn terjeszti az EU miniszteri tanácsa elé.

Diplomáciai miatyánk

Vallási hovatartozástól függetlenül folynak a diplomáciai erőfeszítések Koszovó ügyében, amibe Isten, illetve Jézus Krisztus földi helytartója is bekapcsolódott.

Albin Kurti Brüsszelbe történt utazása előtt ugyanis a Vatikánban járt, ahol az a megtiszteltetés érte, hogy találkozhatott Őszentségével, Ferenc pápával, ehhez bizonyos értelemben a vízumot még az albán származású Teréz anya állította ki Istennek tetsző tevékenységével.

A koszovói miniszterelnök szerint a találkozón Teréz anya szerepén és örökségén kívül szóba került a koszovói ifjúság sorsa, mások szolgálatának fontossága és a „virágzó többvallású társadalom” megteremtése.

Mindkét felet őszinte örömmel töltötte el a találkozó (Kép forrása: koszovói kormányiroda)

Albin Kurti a Twitteren meggyónta, „hogy ezekben a nyugtalanító időkben hazájának szüksége van a Vatikán segítségére a béke előmozdításához”.

A koszovói miniszterelnök kezet fogott a pápával, arról nincs hír, hogy kezet is csókolt volna neki, vagy hogy ez netelán fordítva történt volna meg.

A koszovói kormányközlemény szerint Kurti szimbolikus jelentőséget tanúsított annak, hogy a pápa az év leghosszabb napjának délelőttjén fogadta őt, és nagyon örült a kedves vendéglátásnak.

A közlemény szerint a pápa és a koszovói miniszterelnök egyetértett abban, hogy mindig azokkal az emberekkel kell lenni, akiknek szeretetre és igazságosságra van szükségük.

Albin Kurti koszovói látogatásra hívta meg a katolikus egyházfőt, akinek Koszovóban kevesebb követője van, mint Aleksandar Vučić szerb elnöknek, a modern kor bibliájának tekinthető Wikipédia szerint ugyanis hatvanötezer katolikus él Koszovóban.

Isten áldásával indult Brüsszelbe

Kurti így tiszta lélekkel és Isten, vagy legalábbis a földi helytartó áldásával indulhatott Brüsszelbe, hogy találkozzon Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai helytartójával.

Kapcsolódó cikk

ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18

Ezzel kapcsolatban a hivatalos koszovói kormányportál is a koszovói miniszterelnök Twitter-bejegyzésére hivatkozik, amely szerint Kurti jelentést terjesztett elő a letartóztatott, és a szerbek által már egy hete fogva tartott koszovói rendőrök sanyarú sorsáról, akikkel kapcsolatban szerb részről jóformán csak annyit tudnak Vučić elnök egyik korábbi kijelentéséből, hogy „kólát isznak és tortát esznek”.

A Vatikánban valószínűleg megtisztult Kurti, valamint Josep Borrell brüsszeli főképviselő és helytartó találkozóján részt vett Miroslav Lajčák uniós főtárgyaló, vallási terminológiával élve brüsszeli apostol is.

Kurti a Twitteren azt írta, hogy két vendéglátójával megvitatta a deeszkaláció, az új (helyhatósági) választások és az alapmegállapodás teljes körű végrehajtásának lehetőségét.

A koszovói miniszterelnök és társai, vagyis a koszovói albán fél a brüsszeli találkozó eredményességén, illetve eredménytelenségén felbátorodva újabb koszovói szerbet tartóztattak le pénteken (június 23-án) Mitrovicában.

A koszovói különleges rendőrség által elvitt férfi már a nyolcadik szerb, akit a BALK által álságos tüntetésként emlegetett zvečani eseményeket követően vettek őrizetbe, ami miatt egyre nagyobb a feszültség a koszovói szerbek körében, és szinte napi programmá váltak a kisebb-nagyobb demonstrációk.

Majd meglátjuk, hogy mi lesz

Borrell és Lajčák ugyanazon a helyszínen ugyanazon székben ülve tárgyalt Aleksandar Vučić szerb elnökkel is, aki Belgrádból és nem Rómából érkezett Brüsszelbe, és aki röviden úgy foglalta össze a találkozó kimenetelét, hogy „majd meglátjuk”, amit persze bővebben is kifejtett.

Kapcsolódó cikk

Orbán Szerbiába látogat, Vučić „érzelemdús” sajtótájékoztatót tartott Koszovóról

Szerinte nem lehet azt állítani, hogy előrelépés történt a deeszkaláció felé, azt sem lehet mondani, hogy létezik megoldási ütemterv (road map), egyúttal viszont annak a félelmének adott hangot, hogy túl messze mentek el az események, és a helyzet megoldása már inkább Pristinától és nem Belgrádtól függ.

A szerb elnök a találkozót követően konkrétumokról nemigen akart beszélni, viszont megjegyezte, hogy Albin Kurti rezsimje már két-három éve azon dolgozik, hogy elűzze, letartóztassa, megfélemlítse és eltüntesse a szerbeket a szülőföldjükről.

Vučić annyit közölt, hogy átadta a brüsszeli illetékeseknek (Borrell helytrartónak és Lajčák apostolnak) azt a jelentést, amely részletezi, hogy milyen sérüléseket szenvedtek el a Koszovó északi részén letartóztatott szerbek, ezekből akkor még csak hét volt, a cikk írásának időpontjáig a számuk azonban már nyolcra emelkedett.

A szerb elnök szerint a szóban forgó szerbek semmiben sem vétkesek, miközben huliganizmus és terrorizmus miatt emeltek vádat ellenük, és egyesek esetében az általa múlt vasárnap „hazudozók bandájának” nevezett EULEX és a NATO is azt mondta, hogy indokolatlan a letartóztatásuk.

A szerb államfő ikszedik alkalommal elmantrázta, hogy bármikor hajlandó tárgyalni az Európai Unióval, annak viszont nem látja értelmét, hogy Albin Kurtival találkozzon.

Mindebből az következik, hogy most már ott sem tartunk, mint egy-két, esetleg fél évvel ezelőtt, vagyis annyira sikeres volt az amerikai és európai közvetítés, hogy a két fél már ugyanazon asztalhoz sem akar leülni.

Újabb feladvány a rajtvényfejtőknek, mi a különbség a két kép között? (A forrás ismét Josep Borrell, Twitter)

A sokadik terv

Mindeközben Brüsszel gyártja a sokadik tervet a helyzet rendezésére, amely közül egyik-másik szájhagyomány útján terjed, és a sikerre éhes közvetítők már a szóbeli aláírással is megelégszenek.

Josep Borrell főképviselő ennek szellemében újabb három pontos tervet terjesztett elő, amivel lényegében cáfolta a szerb elnöknek azt a kijelentését, hogy nincs útiterv, valójában van, de csak a következő utcáig szól: valószínűleg azért ilyen rövid szakaszra, mert a két érintett ezt a távot sem képes legyűrni.

A tizenkét csillagos főképviselő arról írt a Twitteren, hogy egyetértettek az új választássok szükségességében, és megvitatták a modalitásokat és az előrelépés lehetőségét.

Borrell második pontja szerint elfogadhatatlanok az önkényes letartóztatások és a fogva tartott személyekkel szembeni rossz bánásmód. Ehhez a ponthoz tartozóan megjegyezte, hogy a koszovói EULEX erőteljesebb szerepet fog játszani a monitoringban.

A harmadik pont szerint a Szerbiában fogva tartott három koszovói rendőrt sürgősen és feltétel nélkül szabadon kell engedni.

Ez egy rövid útiterv, amelyről állítólag egyetértés született, viszont az események azt mutatják, hogy Szerbia és Koszovó is a sötétben botorkál, és lehet, hogy némi holdvilágra lenne szükség, hogy legalább körvonalakban lássák, merre is van az előre.

Lehet, hogy ebben már nem elegendő a brüsszeli és vatikáni közbenjárás, és inkább valami isteni sugallatra lenne szükség.