KICK-BOX: A szerb elnök szerint a béke és a háború között kell választani

Miután Szerbia csütörtökön letartóztatott vagy elrabolt három koszovói rendőrt, az Egyesült Államok felszólította Koszovót és Szerbiát a feszültség azonnali csillapítására, és követelte, hogy Belgrád feltétel nélkül engedje szabadon a koszovói rendőröket, akiket közben szerb részről vizsgálati fogságba helyeztek. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője ugyanakkor válságtanácskozásra hívta a két ország vezetőit Brüsszelbe. A szerb elnök körülbelül ezzel párhuzamosan azt üzente a hazai és nemzetközi közvéleménynek, hogy a béke és a háború között kell választani, ami egyáltalán nem hangzik jól.

Van ok aggodalomra

Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok felszólította mindkét országot, hogy azonnal csillapítsák a feszültséget, és kövessék az Európai Unió rendezési tervét.

A legutóbbi uniós javaslat – ki emlékezik már az előzőre? – három követelményt tartalmaz: a helyzet megnyugtatását, a helyhatósági választások sürgős megtartását a négy észak-koszovói szerb többségű településen, végül pedig a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd folytatását az EU égisze alatt.

Kapcsolódó cikk

VALAKI HAZUDIK: Egyetlen rendőr sem képes arra, hogy egyszerre két helyen legyen

Miller szerint Pristinának ki kell vonnia a rendőri egységeket az ország északi részéből, és biztosítania kell, hogy a négy észak-koszovói szerb többségű településen a megválasztott albán nemzetiségű polgármesterek ideiglenesen ne az önkormányzati épületekből végezzék feladataikat. Ez a BALK által 3%-os polgármestereknek nevezett “városvezetőkre” vonatkozik.

Az Egyesült Államok ugyanakkor elvárja, hogy Belgrád “feltétel nélkül engedje szabadon a Szerbia által őrizetbe vett három koszovói rendőrt”, akiket a szerbek a cikk írásával párhuzamosan hallgatnak ki a szerbiai Kraljevóban.

Az amerikai külügyminisztérium megismételte, hogy az Egyesült Államok elítéli a KFOR-erők, rendőrök és újságírók elleni erőszakot, amitől persze aligha érzik jobban magukat a sérült KFOR-katonák.

Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem kíván szankciók bevezetésével foglalkozni, hanem inkább a feszültségek enyhítésére összpontosít, vagyis az elgurult “politikai Xanaxot” igyekszik megtalálni, ami nem lesz könnyű.

– Azt kell mondanom, hogy a továbblépést illetően továbbra is közvetlenül együttműködünk mindkét féllel, valamint a térségbeli partnereinkkel

– olvasható a semmitmondó mantra az amerikai közleményben, amely inkább az eddig tett erőfeszítésekre emlékeztet, és nem vázol fel új elképzeléseket, holott megkezdődött a válság újabb szakasza, amikor a semmitmondó szólamok helyett konkrét lépésekre lenne szükség, hiszen ma már a “közeli találkozások”, vagyis a fizikai leszámolások sem zárhatók ki.

A kick-box edző, akinek Európa-bajnok tanítványa is van

Ebben a játszmában újabban már a KFOR sem jelent elrettentő erőt, amely képes lenne megakadályozni az összecsapásokat, az érintettek esetében ugyanis vagy igyekeznek megkerülni a KFOR-t, vagy arra törekszenek, hogy egy-egy konfliktusos szituációban a maguk oldalára állítsák a nemzetközi erőket, de már nem döntőbíróként, hanem harmadik félként.

Erre utal, hogy a három koszovói rendőr elrablását megelőző mitrovicai akcióról – amelynek során elvitték a koszovói szerb megmozdulások egyik állítólagos szervezőjét -, a pristinai hatóságok még csak nem is tájékoztatták a KFOR-t, ugyanakkor a szerbek attól sem riadtak vissza, hogy a magyar KFOR-katonák megsérülését is okozó zvečani “álságos tüntetés” alkalmával ráküldjék a szerb szélsőségeseket a nemzetközi erőkre.

Ez már nem egy balettelőadás, amely során Diótörő herceg legyőzi az Egér- vagy éppen Patkánykirályt, és Drosselmeyer bácsi integet a karácsonyfa ágai mögül.

A szerbiai szakértők úgy vélik, hogy egyelőre nem fenyeget a háború veszélye, ugyanakkor a szerb elnök legutóbbi tévéinterjújában már arra figyelmeztette a hazai és a nemzetközi közvéleményt, hogy “válaszúthoz érkeztek”, illetve érkeztünk annak tekintetében, hogy fennmarad-e a béke, vagy sem.

Ez annak ellenére nem hangzik jól, hogy Aleksandar Vučić szeret nagyokat mondani és handabandázni is, de ha nem tekintünk el attól, hogy milyen galerivel vette körül magát, akkor bőven van ok aggodalomra.

Mindig a másik kezdi

A szerbiai állami (közszolgálati) televíziónak nyilatkozva a szerb elnök azt mondta, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy a szerbek nem akarnak békét, hanem éppenséggel arról, hogy a Balkánon létezik egy ember, aki háborút szeretne előidézni, ez pedig nem más, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök.

– Tudja, én mindig vonakodtam attól, hogy a másik felet hibáztassam, és hogy a másik féllel foglalkozzam, és inkább arra törekedtem, hogy a magunk részéről megtaláljam a kompromisszumot, de attól tartok, hogy átléptük a Rubicont, és nagyon nehéz lesz már visszatérni a normális kerékvágásba

– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint Szerbia ezért mindig és mindent megtesz a béke megőrzéséért, bár ebben a történetben nem attól kell tartani, hogy valaki átlépi a Rubicont, hanem hogy átlépi az Ibart, az okoz majd igazi kalamajkát.

Vučić a következő pillanatban már meg is feledkezett az előző mondatáról, és kijelentette, hogy a koszovói miniszterelnök a “szerb áru” kitiltásával Koszovóból ki akarja éheztetni az ottani szerbeket, akik így gyógyszerekhez, és szerbiai újságokhoz sem juthatnak hozzá, bár ennek az utóbbinak a jelentősége a mostani internetes, hírportálos időkben igencsak lecsökkent.

-Újságok nélkül lehet élni, de alapvető élelmiszerek, kenyér és tej nélkül nem

– fejtette ki az álláspontját a szerb államfő, aki nem először említette meg a napokban, hogy a pékáru a koszovói szerb területekre eddig Raškából érkezett, ezzel kapcsolatban korábban 80%-ot emlegetett.

Vučić nem mellékesen szólva megjegyezte, hogy a szerb áru kitiltását Koszovóból egyetlen nemzetközi szerződés sem teszi lehetővé kezdve a CEFTA-előírásoktól a végtelenségig, vagyis minden más szabályozásig.

– Ez arra a szándékukra utal, hogy örökre elűzzék a szerb lakosságot Koszovó északi részéről

– mondta ki a szerb elnök a mantrák mantráját, vagyis az ős szerb szentenciát, amely köré minden szerb összeterelhető pártállástól függetlenül, amit azzal a kijelentéssel fejelt meg, hogy az év eleje óta a koszovói albánok hat szerbet sebesítettek meg, miközben a szerbek egyetlen albánnak sem okoztak lőtt sebet Szerbiában.

Nagy a pánik a koszovói szerb alvilágban

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a pristinai parlamentben közben kijelentette, hogy benyomása szerint még mindig nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mekkora és milyen jelentős szerepet játszott Milan Lune Milenković, akit szervezett bűnözés vádjával vettek őrizetbe kedden Mitrovicában, ahol állítólag egy fodrászatból rángatták ki.

Kurti ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a három koszovói rendőr elrablása valójában “Szerbia bosszúja” az említett Milenković letartóztatását követően.

Az említett személy kick-box edzőként is fungált, ennek kapcsán a tanítványai, vagyis szerb gyerekek vezették a kiszabadítása érdekében szervezett egyik mitrovicai tüntetést, hogy ezzel is nagyobb súlyt adjanak a szerb(iai) propagandának.

A koszovói miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Koszovó “nem hajlandó alávetni magát Vučić fasiszta milíciáinak”, és hogy a koszovói rendőrség “nem boszorkányokra vadászik”, hanem bizonyítékok alapján cselekszik.

Kurti arról is beszélt, hogy a Mitrovicában letartóztatott Milan Lune Milenković az úgynevezett Polgári Védelem szerb bűnözői csoport egyik vezetője, ami miatt most nagy pánik tört ki a szerb “bűnözői struktúrákban”.

Koszovóban három-négy vagy talán öt szerb csoportot tartanak számon, amelyek kiveszik a részüket a csempészetből és a nacionalista jellegű megmozdulások szervezéséből.

Ezeknek a csoportoknak az egyike-másika nem csak a szerbiai politikai és egyéb struktúrákkal van kapcsolatban, hanem orosz befolyás alatt is áll azáltal, hogy a Wagner Csoporthoz vagy az Éjszaka Farkasai oroszbarát motoros társasághoz is kötődik.

– Akkora a pánik a bűnözői struktúrák és csoportok között, hogy benyomásom szerint még nem vagyunk teljesen tisztában a letartóztatott személy fontosságának nagyságával és jelentőségével

– fogalmazott a koszovói miniszterelnök, amire jól rímel, hogy Belgrádban úgy tekintenek Milan Milenković Lunera, mint a koszovói szerbek jogainak kiemelkedő harcosára, ebben a kontextusban ‘vallott színt” a belgrádi kormány Koszovóval foglalkozó irodájának vezetője, Petar Petković is egyik nyilatkozatában.

Miután valamelyest felvillantottuk, hogy mi idézte elő a legújabb koszovói-szerbiai konfliktust, érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon adekvát intézkedés-e, hogy az Josep Borrell uniós főmegbízott Brüsszelbe szólította a koszovói miniszterelnököt és a szerb államfőt, illetve hogy valójában mi lehet az adekvát az intézkedés az örök békére törekvő Szerbia és a magát a demokrácia bajnokaként megélő Koszovó közötti konfliktusban.