PÁRBESZÉD: A horvát kormány tárgyal a szerbekkel, ám a választásokra fókuszál

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Amint ezt a BALK szorgalmas koboldjai már kibányászták a világháló sötét bugyraiból, Ana Brnabić szerb miniszterelnök meglepetésszerűen feltűnt Zágrábban, hogy részvételével is emelje a fényét a Szerb Nemzeti Tanács (Srpsko Narodno Vijeće, SNV) negyedik közgyűlésének amelyet vasárnap tartottak meg a horvát fővárosban. A miniszterelnök asszony békülékeny húrokat pengetett, és mindenesetre elhozta Zágrábba saját „privát horvátját”, Tomislav Žigmanovot, aki emberi és kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszterként fungál Belgrádban. Andrej Plenković horvát miniszterelnök viszont saját „privát szerbje” társaságában találkozott velük, Anja Šimpraga a kormány alelnöke, tárca nélküli miniszter személyében. Miután így megvolt a reciprocitás, kellemesen elbeszélgettek, mintha fél évvel ezelőtt a belgrádi miniszterelnök nem is nevezte volna „ellenséges országnak” Horvátországot.

Mi változott, illetve változott-e bármi?

A válasz a fenti kérdésre egyértelmű nem, a hideg-melegnek tűnő horvát-szerb viszony lényegében nem változott semmit sem, mindkét országban belpolitikai célokra használják az időnkénti nagyotmondásokat, bár ez inkább Szerbiára jellemző.
A Plenković-kormány úgy általában ignorálja az időszakos keleti tűzijátékot, csak akkor reagál, ha már nagyon elkerülhetetlennek tűnik, különben a saját ügyeivel foglalkozik.

Ha már itt tartunk, Plenx ma, a munka ünnepén jelentette be, hogy jövő év január elsejétől, Horvátországban mindenkinek nagyobb lesz a fizetése. Mit lehet erre mondani, mint azt, hogy így aztán tényleg nem gond választásokat nyerni…

Kapcsolódó cikk

ÖKÖLRÁZÁS UTÁN KÉZFOGÁS: A horvát és a szerb miniszterelnök találkozott Zágrábban

Szerb szempontból nézve a Brnabić-féle látogatás a keddi brüsszeli Vučić- Kurti találkozó előtt zajlott, talán azért, hogy kicsit elvonja a figyelmet a koszovói helyzetről, illetve, hogy jelezze a Nyugatnak, hogy a szerbek igazán nem is rossz fiúk, mert lám még a horvátokkal is hajlandók barátkozni.

Akárhogy is, Plenković Okučaniban, ahol Milanović köztársasági elnökkel és a képviselőház elnökével Gordan Jandrokovićtyal részt vett a Villanás-hadművelet 28. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, elmagyarázta, mit is mondott a szerb miniszterelnöknek.

Plenković hangsúlyozta, „nagyon világosan kijelentette, hogy minden felemelt hangnem, minden incidens, a retorika minden élesítése nem néhány napra, hanem néhány évre lelassítja a politikai párbeszédet”.

A horvát miniszterelnök elmondása szerint a találkozón az eltűnt személyekről, a háborús bűnök üldözéséről, a kulturális javak visszaszolgáltatásáról, a határkérdések szabályozásáról, a közlekedésről, a gazdasági együttműködésről és a kereskedelemről tárgyaltak.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Horvátországban jól szabályozott a kapcsolat a szerb kisebbséggel és az összes többi kisebbséggel.

– Minél jobban védi Horvátország a kisebbségeket itthon, annál jobb a horvát kisebbség helyzete a szomszédos országokban

– tette hozzá a horvát miniszterelnök.

Az esetleges szerbiai látogatására vonatkozó kérdésre Plenković azt mondta, hogy Horvátország finanszírozta a szabadkai Horvát Ház építését, júniusban tehát oda kell utaznia, és „ebben az összefüggésben megvizsgálják a szerbiai kormány képviselőivel folytatott kétoldalú találkozók lehetőségét”.

Ugyanakkor Gordan Jandroković házelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy lát-e őszinte szerb szándékot a kapcsolatok javítására, azt mondta, hogy Zágráb az elért stratégiai célok – az EU-tagság, a NATO és a schengeni övezet – körüli álláspontjáról tárgyal Belgráddal.

A horvát házelnök szerint az kevésbé fontos, hogy szerb részről őszinte-e a közeledés, vagy sem. Horvátország stratégiai céljait és érdekeit követi, és gondoskodik a Szerbiában élő horvátokról, a Zágráb és Belgrád közötti bármilyen párbeszéd pedig megkönnyíti a helyzetüket.

– Nem pazaroljuk az energiánkat arra, ami kevésbé fontos. Horvátország elsődleges érdeke, hogy stabil szomszédsága és Európa-irányultságú szomszédai legyenek

– mondta Jandroković az újságíróknak Okučaniban.

Megszólalt Zoki Bond is

Zoran Milanović horvát államfő – jó szokásához híven – megint keckedett egy kicsit, ismételten nemzetközi összefüggésben.

– Ha Szerbia csatlakozni akar az Európai Unióhoz, meg kell szakítania azt a fajta kapcsolatot Oroszországgal, amelyet fenntart, és szankciókat kell bevezetnie

– mondta a horvát elnök újságíróknak a munka nemzetközi ünnepe alkalmából, amelyet a Horvát Független Szakszervezetek Szövetsége (SSSH) szervezett.

Az enyhe felvezetés után Zoki Bond kezdett belelendülni, és azt üzente Belgrádnak, hogy az ukrajnai háború már több mint egy éve tart, anélkül, hogy ők közölték volna, „melyik oldalon is állnak.

Milanović hozzátette, hogy őt tartják oroszbarátnak, de vele szemben a miniszterelnök (Andrej Plenković) az, akit „általában azon kapnak hogy nagy, de meglehetősen homályos terveket sző azokkal az emberekkel, akik az orosz platform közelében állnak Európában”, neveket azonban nem említett.

Ha már mikrofonközelben volt, Milanović elmondta véleményét a szerb miniszterelnökről is.

– Brnabić inkább szóvivőként működik, Vučić úr fullajtára. Természetesen nem becsülöm alá, de tudni kell, hogy ki milyen szerepet játszik

– tette hozzá Milanović, sürgetve Szerbiát, hogy hagyjon fel „a horvátországi etnikai tisztogatásról szóló mesékkel”.

Zoki Bond ugyanakkor volt szíves emlékeztetni arra is, hogy a szerb miniszterelnök tavaly októberben azt mondta, hogy Horvátország ellenséges országnak bizonyult Szerbiával szemben, egy évvel ezelőtt pedig azt, hogy Horvátországot etnikailag megtisztították, mármint a szerbektől.

Tehát körülbelül így fungál a „nagy horvát-szerb összeborulás”. A lehetséges ménkűözön várhatólag augusztusban zúdul alá ismét az égből, amikor Kninben megemlékeznek a Vihar hadművelet 28. évfordulójáról.