Horvátország
PÁRBESZÉD: A horvát kormány tárgyal a szerbekkel, ám a választásokra fókuszál
Amint ezt a BALK szorgalmas koboldjai már kibányászták a világháló sötét bugyraiból, Ana Brnabić szerb miniszterelnök meglepetésszerűen feltűnt Zágrábban, hogy részvételével is emelje a fényét a Szerb Nemzeti Tanács (Srpsko Narodno Vijeće, SNV) negyedik közgyűlésének amelyet vasárnap tartottak meg a horvát fővárosban. A miniszterelnök asszony békülékeny húrokat pengetett, és mindenesetre elhozta Zágrábba saját “privát horvátját”, Tomislav Žigmanovot, aki emberi és kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszterként fungál Belgrádban. Andrej Plenković horvát miniszterelnök viszont saját “privát szerbje” társaságában találkozott velük, Anja Šimpraga a kormány alelnöke, tárca nélküli miniszter személyében. Miután így megvolt a reciprocitás, kellemesen elbeszélgettek, mintha fél évvel ezelőtt a belgrádi miniszterelnök nem is nevezte volna “ellenséges országnak” Horvátországot.
Mi változott, illetve változott-e bármi?
A válasz a fenti kérdésre egyértelmű nem, a hideg-melegnek tűnő horvát-szerb viszony lényegében nem változott semmit sem, mindkét országban belpolitikai célokra használják az időnkénti nagyotmondásokat, bár ez inkább Szerbiára jellemző.
A Plenković-kormány úgy általában ignorálja az időszakos keleti tűzijátékot, csak akkor reagál, ha már nagyon elkerülhetetlennek tűnik, különben a saját ügyeivel foglalkozik.
Ha már itt tartunk, Plenx ma, a munka ünnepén jelentette be, hogy jövő év január elsejétől, Horvátországban mindenkinek nagyobb lesz a fizetése. Mit lehet erre mondani, mint azt, hogy így aztán tényleg nem gond választásokat nyerni…
Szerb szempontból nézve a Brnabić-féle látogatás a keddi brüsszeli Vučić– Kurti találkozó előtt zajlott, talán azért, hogy kicsit elvonja a figyelmet a koszovói helyzetről, illetve, hogy jelezze a Nyugatnak, hogy a szerbek igazán nem is rossz fiúk, mert lám még a horvátokkal is hajlandók barátkozni.
Akárhogy is, Plenković Okučaniban, ahol Milanović köztársasági elnökkel és a képviselőház elnökével Gordan Jandrokovićtyal részt vett a Villanás-hadművelet 28. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, elmagyarázta, mit is mondott a szerb miniszterelnöknek.
Plenković hangsúlyozta, “nagyon világosan kijelentette, hogy minden felemelt hangnem, minden incidens, a retorika minden élesítése nem néhány napra, hanem néhány évre lelassítja a politikai párbeszédet”.
A horvát miniszterelnök elmondása szerint a találkozón az eltűnt személyekről, a háborús bűnök üldözéséről, a kulturális javak visszaszolgáltatásáról, a határkérdések szabályozásáról, a közlekedésről, a gazdasági együttműködésről és a kereskedelemről tárgyaltak.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Horvátországban jól szabályozott a kapcsolat a szerb kisebbséggel és az összes többi kisebbséggel.
– Minél jobban védi Horvátország a kisebbségeket itthon, annál jobb a horvát kisebbség helyzete a szomszédos országokban
– tette hozzá a horvát miniszterelnök.
Az esetleges szerbiai látogatására vonatkozó kérdésre Plenković azt mondta, hogy Horvátország finanszírozta a szabadkai Horvát Ház építését, júniusban tehát oda kell utaznia, és “ebben az összefüggésben megvizsgálják a szerbiai kormány képviselőivel folytatott kétoldalú találkozók lehetőségét”.
Ugyanakkor Gordan Jandroković házelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy lát-e őszinte szerb szándékot a kapcsolatok javítására, azt mondta, hogy Zágráb az elért stratégiai célok – az EU-tagság, a NATO és a schengeni övezet – körüli álláspontjáról tárgyal Belgráddal.
A horvát házelnök szerint az kevésbé fontos, hogy szerb részről őszinte-e a közeledés, vagy sem. Horvátország stratégiai céljait és érdekeit követi, és gondoskodik a Szerbiában élő horvátokról, a Zágráb és Belgrád közötti bármilyen párbeszéd pedig megkönnyíti a helyzetüket.
– Nem pazaroljuk az energiánkat arra, ami kevésbé fontos. Horvátország elsődleges érdeke, hogy stabil szomszédsága és Európa-irányultságú szomszédai legyenek
– mondta Jandroković az újságíróknak Okučaniban.
Megszólalt Zoki Bond is
Zoran Milanović horvát államfő – jó szokásához híven – megint keckedett egy kicsit, ismételten nemzetközi összefüggésben.
– Ha Szerbia csatlakozni akar az Európai Unióhoz, meg kell szakítania azt a fajta kapcsolatot Oroszországgal, amelyet fenntart, és szankciókat kell bevezetnie
– mondta a horvát elnök újságíróknak a munka nemzetközi ünnepe alkalmából, amelyet a Horvát Független Szakszervezetek Szövetsége (SSSH) szervezett.
Az enyhe felvezetés után Zoki Bond kezdett belelendülni, és azt üzente Belgrádnak, hogy az ukrajnai háború már több mint egy éve tart, anélkül, hogy ők közölték volna, “melyik oldalon is állnak.
Milanović hozzátette, hogy őt tartják oroszbarátnak, de vele szemben a miniszterelnök (Andrej Plenković) az, akit “általában azon kapnak hogy nagy, de meglehetősen homályos terveket sző azokkal az emberekkel, akik az orosz platform közelében állnak Európában”, neveket azonban nem említett.
Ha már mikrofonközelben volt, Milanović elmondta véleményét a szerb miniszterelnökről is.
– Brnabić inkább szóvivőként működik, Vučić úr fullajtára. Természetesen nem becsülöm alá, de tudni kell, hogy ki milyen szerepet játszik
– tette hozzá Milanović, sürgetve Szerbiát, hogy hagyjon fel “a horvátországi etnikai tisztogatásról szóló mesékkel”.
Zoki Bond ugyanakkor volt szíves emlékeztetni arra is, hogy a szerb miniszterelnök tavaly októberben azt mondta, hogy Horvátország ellenséges országnak bizonyult Szerbiával szemben, egy évvel ezelőtt pedig azt, hogy Horvátországot etnikailag megtisztították, mármint a szerbektől.
Tehát körülbelül így fungál a “nagy horvát-szerb összeborulás”. A lehetséges ménkűözön várhatólag augusztusban zúdul alá ismét az égből, amikor Kninben megemlékeznek a Vihar hadművelet 28. évfordulójáról.
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac22 óra telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is