Horvátország
ÖKÖLRÁZÁS UTÁN KÉZFOGÁS: A horvát és a szerb miniszterelnök találkozott Zágrábban
Andrej Plenković horvát miniszterelnök fogadta a szerb kormányfőt, aki a Szerb Nemzeti Tanács (Srpsko Narodno Vijeće, SNV) negyedik közgyűlésén vesz részt a horvát fővárosban. Ana Brnabić a találkozó kezdete előtt a horvát kormány vendégkönyvébe tett bejegyzésében annak a reményében köszönte meg a vendéglátást, hogy a kölcsönös látogatások rendszeresebbé és gyakoribbá válnak. A Brnabić miniszterelnököt elkísérő delegáció tagja a horvát származású vajdasági Tomislav Žigmanov is, aki az emberi és kisebbségi jogokért, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter a belgrádi kormányban.
Ökölrázás után következik az összeborulás
A találkozó kapcsán a horvát miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy folytatni kell a párbeszédet a két ország között a nyitott kérdések megoldása, valamint a gazdasági, közlekedési és energiaügyi együttműködés javítása érdekében.
Plenković hozzátette, hogy gondoskodnak a szerbiai horvát, valamint a horvátországi szerb kisebbség védelméről.
A szerb miniszterelnök Aleksandar Vučić alteregójaként részt vett minden eddigi kollektív ökölrázásban, amelyet a szerb elnök korábban Horvátország ellen indított.
Láthatóan jó hangulatban találkozott a horvát és a szerb miniszterelnök (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Brnabić szinte transzba esett, amikor Horvátország nem engedélyezte Vučić számára a második világháborúban meggyilkolt horvátországi szerbek jasenováci emlékművének felkeresését, amit a legnagyobb botránynak, és még annál is többnek nevezett a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok modern történelmében.
A szerb miniszterelnök ezt ahhoz hasonlította, mintha megtiltanák Izrael elnökének, hogy Auschwitzba látogasson.
Nagy közgyűlés, nagy összeborulás
Kapcsolódó cikk
KÖZELEG A VIHAR ÉVFORDULÓJA: Ennek örömére beköszöntött a horvát-szerb diplomáciai monszun időszak
A Szerb nemzeti és egyházi közös gyűlések hagyományára támaszkodva a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács 2008 májusában megújította a szerb nemzeti gyűlés megszervezését, amelyet 2008-at követően ötévente tartottak meg 2013-ban, 2018-ban és most, 2023-ban.
A nagygyűléseken megerősítették a horvátországi szerbek elkötelezettségét a háborúból fakadó kérdések megoldása, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a többségi néppel való együttélés, valamint a Horvátország és Szerbia közötti államközi kapcsolatok javítása mellett.
A mostani nagygyűlésen több mint 150 település, város és megye választott tanácsosai és a szerb nemzeti kisebbség képviselői jelentek meg, több mint másfél ezren, de meghívót kaptak a horvátországi szerb közösség és az emberi jogok védelmével foglalkozó kisebbségi szervezetek és intézmények képviselői is.
Az ülésen Ana Brnabić mellett részt vesz Andrej Plenković, így a nagy közgyűlést a két miniszterelnök “felügyeli”.
Horvátország
A miniszter úr szerint Horvátország 400 millió eurót költ geotermikus létesítményekre
Bár a választások még elég messze vannak, ez a kormányt, illetve az illusztris kormánytagokat egyáltalán nem zavarja abban, hogy saját, ti. a kormány nagyszerűségét dicsőítsék. Így Mario Banožić védelmi miniszter Franciaországban nagy pompával “átvette” az első horvát Rafale vadászbombázókat. Az idézőjelek ebben az esetben igencsak indokoltak, a gépek ugyanis nem Horvátország felé indultak, hanem az egyik francia támaszpontról a másikra, hogy a földi személyzettel egyetemben, az alapkiképzés után, elvégezzék a haladó fokot is. Banožić véleménye szerint “történelmi nap” a mai, szerintünk meg hétfő van, és ez ugyanolyan nap mint bármely másik (hétfő). Amíg még el nem felejtem, a repülők jövőre érkeznek meg, nyilván még a választások előtt, lesz még fotózkodás, interjú, harci lobogó…
Geotermikus miniszter
Banožićtyal párhuzamosan Davor Filipović gazdasági miniszter azzal bűvölte a sajtó munkásait, hogy Horvátország 400 millió eurót szándékozik befektetni geotermikus létesítményekbe.
– A horvátországi geotermikus erőforrásokban rejlő lehetőségekről évtizedek óta beszélnek, de ez a kormány most megvalósítja ezt a potenciált
– mondta Filipović, akiről nem tudom miért, mindig azok a kis krapekok jutnak az eszembe, akik jelentkezés közben majd kiesnek a padból, és fejhangon rikoltoznak, hogy “Tan´tó néni, tan´tó néni!”
Vajon a fonákolósban (Reversi, Othello) hogyan lesz az összes sárgából kék tökfedő? (Forrás: (Forrás: X-platform, Davor Filipović)
Mindazonáltal komoly dologról van szó, még ha egy miniszter mondja is: a júniusban lezáruló tendert három cég nyerte meg: az INA, az IGeoPen d.o.o., amely angol, és a Viola Energy Generation d.o.o., amely török háttérrel és természetesen tőkével rendelkezik – vagy legalábbis így mondják.
Amennyiben a tervbe vett kutatások is megerősítik, hogy a Dráva-depresszió térségének geotermikus potenciálja alkalmas villamosenergia-termelésre, Horvátország évente több mint 600 000 MWh megújuló villamos energiát kaphat.
Ez nem sok, de nem is elhanyagolható, annál is inkább, hogy a kezdeti befektetések után az erőművek minimális költséggel üzemeltethetők.
A megújuló energia bajnokai?
A fentiek apropóján, úgy tetszik, hogy horvát testvéreink több mint jól állnak a megújuló energia felhasználásával. Amint azt a Horvát Megújuló Energiaforrások Szövetsége (Obnovljivi izvori energije Hrvatske, OIEH) elemzése megállapítja, Horvátországban augusztus 1-jén 353 MW erejű naperőmű volt telepítve, így az új termelési kapacitások augusztusi belépésének köszönhetően jelentős növekedést jegyeztek a naperőművek termelésében.
Kapcsolódó cikk
Ugyancsak augusztusban a szélerőműparkok is jó termelést értek el. Az augusztusi villamosenergia-forgalomban a napi fogyasztás és a csúcsterhelés nagy ingadozása volt megfigyelhető a hónap időjárási viszonyai és az idegenforgalmi idény hatása miatt.
Az elemzésben rámutattak arra, hogy a jelen szerint a megújuló energia az idén az éves villamosenergia-termelés több mint 70%-át teszi ki, ami Horvátországot az Európai Unió öt legjobb országa közé helyezI a zöld átállás szempontjából.
Ha a növekedés folytatódik, 2024-re a naperőművekből származó energia éves szinten elérheti 500 MW-ot. Miután a OIEH szakértőket tömörít, az elemzés arra is rávilágított, hogy mindentől függetlenül az idei év rendhagyónak tekinthető.
A jó hidrológiának köszönhetően a vízerőművek augusztusban nagy termelést értek el, és a tározók kedvező vízállása többnyire elegendő forrást jelentett a rendszerszolgáltatásokra.
A kevésbé zöldek
Ugyanakkor a hőerőművek is intenzíven működtek. A (széntüzelésű) Plomin hőerőmű augusztusban 145 GWh, míg a gáz hőerőművek 282 GWh termelést jegyeztek. Augusztusban ezen felül a magas fogyasztás miatt még sok villamos energiát kellett importálni, nevezetesen 160 Gwh-t. A maximális import 1371 MWh/h volt, a legtöbbet a hőhullám idején, augusztus 21. és 27. között hozott be az ország.
A horvát gazdasági miniszter szlovén kollégájával együtt kereste fel a krškói atomerőművet, amely szerinte a horvátországi áramellátás biztonságának egyik pillére (Forrás: X-platform, Davor Filipović)
Ezt az OIEH nem mondta, de nagyon egyértelmű: a nem megújuló, hagyományos források nélkül mindenki csehül állna, és azok járnak a legjobban, akik ragaszkodtak az atomerőművek üzemeltetéséhez.
A megújuló energia lassan fejlődik és meglehetősen megbízhatatlan – kivéve a geotermikus hőerőműveket, amelyek más részről annyiba kerülnek, mint a túrós-vajas szaggatott.
És most következzék a találós kérdés: vajon az atomerőmű-e a környezetbarátabb megoldás, vagy a széntüzelésű hőerőművek, amelyeket kényszerűségből most már Németországban is visszaállítanak? Én az atomerőművekre szavazok.
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot