Szerbia
ÚJABB FESZÜLTSÉG: Szerbia nem egyszer, hanem kétszer is lábon lőtte magát
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Brüsszelben május másodikán, azaz holnap ismét találkozik Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök. Mindeközben magában Koszovóban fokozódik a feszültség, miután a legutóbbi helyhatósági választási kabaré során létrejött mitrovicai önkormányzat követeli az Ibar folyón átívelő híd megnyitását. A korábbi időkből erre vonatkozóan már létezik egy brüsszeli megállapodás, amelynek végrehajtását a változatosság kedvéért a szerbek akadályozzák.
Kurti hosszú interjúja
A koszovói miniszterelnök az újabb brüsszeli csúcsot megelőzően hosszú interjút adott a HINA horvát hírügynökségnek, amelyben foglalkozott a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) megalakításával, hiszen az előrejelzések szerint ez lesz az újabb csúcs egyik fő témája.
A koszovói miniszterelnök már számtalanszor elismételte, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan képződmény, mint a boszniai Szerb Köztársaság, ennek érdekében Kurti igyekszik megakadályozni, hogy az említett közösség „boszniai testvéréhez” hasonlóan végrehajtó hatalmat kapjon.
– Nem engedjük meg, hogy lényegében destruktív és félig-meddig állami jelleget öltő szatellit képződmény jöjjön létre, amely aláásná Koszovó államiságát
– mondta az interjúban Kurti, aki hasonlóságot lát Szerbia és Oroszország közöttn a tekintetben, ahogy Szerbia a szomszédos államokhoz viszonyul.
Az uniós közvetítők várhatóan holnap teszik le a Szerb Községek Közösségével kapcsolatos elképzeléseiket az asztalra, miközben az érintettek véleménye többé-kevésbé már ismert, és túl sok közös pontot nem mutat.
Koszovó nem szeretne olyan területi felosztást, amely etnikai hovatartozáson alapul, mert szerinte ez nincs összhangban a demokrácia szellemével és a köztársasági jelleggel.
Ami persze csak a Balkánon igaz, miután Kurti is biztosan hallott már a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svéd lakosság autonómiájáról, Pristina azonban olyan messze van Helsinkitől, mint Makó Jeruzsálemtől. No persze, a koszovói szerbek sem éppen svédek.
Albin Kurti a horvát hírügynökségnek adott interjúban felvázolta, hogy ő normális, európai és jószomszédi kapcsolatokat szeretne Szerbiával, Koszovó területi integritását azonban nem szabad megsérteni.
A saját integritásának sérthetetlenségét követeli a maga részéről Szerbia is az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozva, miközben hónapok, sőt évek óta fel sem merül, hogy mit kezdene Szerbia cirka kétmillió, lényegében ellenséges beállítottságú albánnal, és Európa egyik legszegényebb területével, megismételné a múlt évszázad végén produkált elnyomást?
A batajnicai albán áldozatok
Az újabb csúcstalálkozó másik központi témája az 1999-es háború során eltűnt személyek kérdése lesz, Kurti állítása szerint Koszovó még mindig 1617 eltűnt személyt tart nyilván a véres eseményeket követően, akiknek a sorsa máig ismeretlen.
A koszovói miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben öt nagy tömegsírt tártak fel Szerbiában, amelyekből 950 albánt exhumáltak, midenekelőtt Batajnicában, ahol nemrégiben azt a hadgyakorlatot tartották, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.
Ezzel kapcsolatban Kurti a Twitteren meg is jegyezte, hogy a szerbek egy batajnicai tömegsírban 744 koszovói albán holttestét rejtették el, köztük a Berisha család 46 tagjának földi maradványait.
– Ahelyett, hogy Szerbia emlékművet emelne a háborús áldozatoknak, inkább hadgyakorlatot tart Batajnicában a fegyveres erők napja” alkalmából. A holttesteket el lehet rejteni, de az igazságot nem lehet földel eltemetni
– írta a koszovói miniszterelnök a Twitteren, amire minősíthetetlen hangnemben válaszolt Petar Petković a szerb kormány koszovói irodájának vezetője, aki „veszett kutyának” nevezte Kurtit, bár a szerb „džukela” kifejezés ennél sokkal durvább és sértőbb jelentéssel bír. Petković azt üzente a koszovói miniszterelnöknek, hogy szégyellje magát, az uniós közvetítőtől, Miroslav Lajčáktól pedig azt kérte, hogy fékezze meg Kurtit, vagyis a Džukelát.
A Belgrád és Pristina közötti üzengetés egyébként mára már szinte mindennapossá vált, a hangneme pedig egyre inkább emlékeztet a kilencvenes évekre, ami semmi jót nem sejtet.
A szerbek lábon lőtték magukat
Szerbiában közben egyre többen vélik úgy, hogy a belgrádi vezetés lábon lőtte magát azzal, hogy tavaly a koszovói szerbek kivonultak a koszovói közintézményekből, és hogy nem vettek részt a legutóbbi koszovói helyhatósági választásokon, amivel kiengedték a kezükből a lehetőséget, hogy bármilyen hatásuk legyen az eseményekre.
A szerb elnök kijelentette, hogy a koszovói miniszterelnök azért szervezte meg az önkormányzati választásokat, hogy május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben, azt mondhassa, hogy nincsenek szerb önkormányzatok, amelyek létrehozhatnák a Koszovói Szerb Községek Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.
És ez most valóban így van, mert párszáz albán szavazattal a szerbek által lakott területeken lévő négy koszovói község albán önkormányzatot kapott, albán polgármesterekkel az élén, amit valóban az tett lehetővé, hogy a korábban megválasztott szerb önkormányzati vezetők kivonultak az intézményekből, a megüresedett posztok betöltésére szervezett választásokon pedig a helyi szerbek nem vettek részt.
Szerbia tehát nem is egyszer, hanem kétszer lőtte lábon magát, ami miatt a szerbiai ellenzék egyre inkább háborog, miközben a szerb elnök nagygyűléseket tart, amint azt az általa egyre gyakrabban emlegetett Slobodan Milošević jugoszláv, majd szerb diktátortól látta a kilencvenes években, amihez a kamarilla és a kormánypárti média nagyban hozsannázik.
A legújabb feszültséget az okozza, hogy a szerbek által bojkottált önkormányzati választások által létrejött észak-mitrovicai albán többségű önkormányzat képviselői úgy döntöttek, hogy kérik az Ibar folyón átívelő híd megnyitását, amit a koszovói kormány is támogat.
Ez a híd választja el a kettéosztott város szerb többségű északi felét az albánok által lakott déli részétől, egyik is, másik is külön önkormányzatnak számít.
Aleksandar Vučić „pártépítő körútja” során pénteken a sokobanjai nagygyűlésen éltetésére összecsődített tömeg előtt kitért az újabb koszovói követelésre, amelynek szerinte egyetlen célja a szerb nép elüldözése Koszovóból.
– Albin Kurti, Koszovó északi részének megszálló Gauleitere csak néhány nappal a szégyenteljes és hamis választásokat követően úgy döntött, hogy megnyitja a hidat, amely népünk érdekeinek őre volt északon, hogy a dél-mitrovicai albánok bevehessék Észak- Mitrovicát is
– mondta a szerb elnök, aki a Gauleiter szó használatával gyakorlatilag a náci Németország regionális vezetőihez hasonlította a koszovói miniszterelnököt, vagyis burkolt „nácizásba fogott”.
Vučić mindehhez hozzátette, hogy a koszovói albánok egy régi ötlettel hozakodtak elő, amit a koszovói szerbek évek óta elutasítanak, minden brüsszeli megállapodástól függetlenül.
Tartós feszültség
Az Ibar felett átívelő híd megnyitása valóban nem először kerül szóba, a brüsszeli tárgyalásokon már 2016 augusztusában megállapodás született a híd „revitalizációjáról”, ami a szerb ellenkezés miatt mindeddig nem valósult meg.
Vagyis nem csak az albánok nem tartják be a brüsszeli megállapodásokat a mára már kiiktatott koszovói szerb önkormányzatok egyesítéséről, hanem a szerbek is megszegik azokat, és az egész brüsszeli folyamatot mindkét oldal svédasztalnak tekinti.
Az Európai Unió nem örül annak, hogy a május másodikára tervezett megbeszélések előtt ismét felmerült a híd kérdése, ez tűnik ki az uniós főközvetítő, Miroslav Lajčák nyilatkozatából is, akit a „veszetkutyázó” Petar Petković arra kért, hogy fékezze meg Kurtit.
Az éppen egy nemzetközi tanácskozáson Delphiben tartózkodó Lajčák még aznap válaszolt a kérésre, és azt írta a Twitteren, hogy a május másodiki találkozó döntő eredményeket hozhat, és ezért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kerülni kell minden olyan cselekedetet, ami ronthatja a légkört.
Lajčák a bejegyzéshez egy fotót is csatolt, amelyen éppen a Delphi Fórumon szintén résztvevő Albin Kurti társaságában látható, akivel így bizonyára volt alkalma megbeszélni a hidas témát is.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A szerb elnök szerint most már világos, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, Aleksandar Vučić pontos időpontot azonban nem mondott, csak annyit árult el, hogy ez mindössze hónapok kérdése. Ana Brnabić miniszterelnök, akivel Vučić közösen tartott „nemzeti sajtótájékoztatót”, bejelentette, hogy bármely pillanatban hajlandó benyújtani a lemondását, és hozzátette, hogy a választásokat az év végéig mindenképpen megtartják.
Megint egy „nemzeti sajtótájékoztató”
Szerbiában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szerb elnök meghívja az elnöki palotába az újságírókat, ahol sajtótájékoztatót tart valami nagy bejelentést ígérve, amire kicsődül az összes tévécsatorna, hogy élőben közvetítse az elnöki mondókát.
Ez történt szerdán este is, amikor legalább hat csatorna közvetítette a sajtótájékoztatónak nevezett szeánszot, ezek közül több is országos frekvenciával rendelkezik, vagyis egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy Vučić „nemzeti sajtótájékoztatót” tartott.
A napokban előfordult, hogy a szerb államfő 24 óra leforgása alatt két-három televízióban vendégeskedett, a „nemzeti sajtótájékoztató” azonban sokkal jobb módszer arra, hogy Vučić megsokszorozza magát, és megsokszorozza Ana Brnabićot, merthogy szerdán este őt is kiültette maga mellé.
A „nemzeti sajtótájékoztatót” legalább hat csatorna közvetítette, a Pink, a Prva, a Happy, a Studio B, a közszolgálati RTS, valamint az ellenzéki N1, de itt valószínűleg nem fejeződik be a sor.
Elnöki szempontból ez nagyon jó, mert Vučićnak nem egy nap alatt kell hat, vagy annál is több stúdióba befáradnia ahhoz, hogy üzenjen a mindenféle nézőknek, ráadásul a tévécsatornák házhoz jönnek, hogy lessék a szavait.
A „nemzeti sajtótájékoztatók” további haszna, hogy a néző nem tud elugrani elölük, mert bármelyik csatornára kapcsol, mindegyiken Vučićot látja, a szerb elnök egyszere folyik a csapból, lép ki a hűtőszekrényből, ugrik elő a mosógépből és bújik elő a lerniből, ennél tökéletesebb médiadiktatúrát kitalálni sem nagyon lehet.
Jönnek a választások
A szerb elnök az utóbbi napokban többször is tárgyalásokra hívta az ellenzéket, de eddig senki sem akadt, aki hajlandó lett volna szóba állni vele, ami miatt Aleksandar Vučić nagyon egyedül érezhette magát.
Ezért a szerda esti „nemzeti sajtótájékoztatón” a szerb államfő nagy szomorúságában arra fanyalodott, hogy meglebegtette az új választások kiírását, mert szerinte kormányt csakis választásokkal lehet váltani, ezt az utca nem teheti meg.
Lehet, hogy felderengett előtte a nagy előd, Slobodan Milošević esete, de azért ott még nem tartunk, ha abba az irányba is haladunk, merthogy egyre többen és többen elégelik meg a káoszt.
– Várunk még egy kicsit, hogy valaki jöjjön tárgyalni, de mivel tisztában vagyunk azzal, hogy ők olyasmiben bíznak, ami nem fog bekövetkezni, merthogy soha nem fog megtörténni, hogy az utca vegye át a hatalmat… bár remélem hogy lesznek olyanok, akik érzik a maguk felelősségét, és bejönnek tárgyalni, de ha nem, akkor megyünk a választásokra
– mondta a szerb államfő, aki általában a választásokat arra használja , hogy elmeneküljön a tornyosuló problémák elől, a választási időszakban az ország a „béna kacsa” állapotban leledzik, nincs parlament, a kormány ügyvivő üzemmódban működik, így államfőként ő az egyetlen választott közjogi méltóság, aki az ország nevében dönthet, mondjuk Koszovó esetében, vagy éppen nem dönt, mert netalán nem akar dönteni a kormány és a parlament hiányában.
A választások arra is jók, hogy lerázza magáról az egyre inkább hangoskodó ellenzéket, Szerbiában ugyanis régi gyakorlat, hogy az ellenzéki pártok egymás torkát is szorongatják, és amíg egymás fojtogatásával vannak elfoglalva, addig sem az ő lemondását követelik.
– Ez azt jelenti, hogy hamarosan feloszlatjuk a parlamentet, mert vannak törvényes határidők. Ha Ana Brnabić benyújtja a lemondását, akkor nekem harminc napom van arra, hogy valakit kormányalakítással bízzak meg, aki biztosítani tudja a többséget a parlamentben
– mondta a szerb elnök, aki ugyanakkor biztos abban, hogy a Szerb Haladó Párt nem akar új kormányfőt jelölni, mert elégedett Ana Brnabić tevékenységével.
Ne feledjük, hogy Vučić a múlt hónap végén lemondott az említett párt éléről, ami persze nem jelent semmit, merthogy továbbra is a párt nevében beszél, arra viszont ne is számítsunk, hogy a Szerb Haladó Párt névleges elnöke, Miloš Vučević, akit mi csak Kisfarkasnak nevezünk, megrója emiatt a Nagyfarkast, vagyis Aleksandar Vučićot.
A Kisfarkas (Forrás: Szerb Haladó Párt)
Átmeneti kormány nem lesz
A szerb elnök elmagyarázta, hogy miután Ana Brnabić helyett nincs, aki kormányt alakítson, ezért nem marad más hátra, minthogy legfeljebb hatvan napon belül új választásokat tartsanak, így jön ki a három hónap, vagyis Szerbiában legkorábban szeptemberben, esetleg októberben választások lehetnek, ami attól függ, hogy a szerb elnök mikor fogadja el a miniszterelnök lemondását.
– Most már világos, hogy előrehozott választások lesznek Szerbiában, már csak az a kérdés, hogy melyik hónapban, mert – ahogy Ana is mondta – a társadalomban uralkodó feszültségeket mindig választásokkal kell megoldani
– állapította meg a szerb államfő, aki úgy fogalmazott, hogy az iskolai erőszak okán tüntető ellenzéknek egyetlen olyan követelése sincs, ami a gyerekekkel vagy a tanárokkal lenne kapcsolatos, mert minden ellenzéki követelés hátterében egy szerb oligarcha, illetve médiamágnás, Dragan Šolak áll, akit nyugodtan nevezhetünk a szerb Soros Györgynek, vele riogatják a jóravaló és kevésbé jóravaló embereket.
Vučić egyúttal elutasította az átmeneti kormány megalakítására vonatkozó ellenzéki követeléseket, szó szerint azt mondta ugyanis, hogy átmeneti kormány nem lesz, mert ahhoz az ő beleegyezésére volna szükség, ő pedig ilyen döntést nem hoz, mert az Szerbia lerombolásához és megsemmisítéséhez vezetne.
A szerb elnök ezt részletezve annak a véleményének adott hangot, hogy az átmeneti kormány engedélyezése azt jelentené, hogy Szerbia felett egy oligarcha és több külföldi hatalmi központ venné át az irányítást a nép választott képviselőitől.
Az előre hozott választások kiírása, illetve mindaz, amit fent leírtunk, arra enged következtetni, hogy az új szerb kormány jó esetben valamikor jövő tavaszra alakul meg, természetesen csak akkor, ha addig minden simán megy.
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó6 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
