Szerbia
ÚJABB FESZÜLTSÉG: Szerbia nem egyszer, hanem kétszer is lábon lőtte magát
Brüsszelben május másodikán, azaz holnap ismét találkozik Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök. Mindeközben magában Koszovóban fokozódik a feszültség, miután a legutóbbi helyhatósági választási kabaré során létrejött mitrovicai önkormányzat követeli az Ibar folyón átívelő híd megnyitását. A korábbi időkből erre vonatkozóan már létezik egy brüsszeli megállapodás, amelynek végrehajtását a változatosság kedvéért a szerbek akadályozzák.
Kurti hosszú interjúja
A koszovói miniszterelnök az újabb brüsszeli csúcsot megelőzően hosszú interjút adott a HINA horvát hírügynökségnek, amelyben foglalkozott a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) megalakításával, hiszen az előrejelzések szerint ez lesz az újabb csúcs egyik fő témája.
A koszovói miniszterelnök már számtalanszor elismételte, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan képződmény, mint a boszniai Szerb Köztársaság, ennek érdekében Kurti igyekszik megakadályozni, hogy az említett közösség “boszniai testvéréhez” hasonlóan végrehajtó hatalmat kapjon.
– Nem engedjük meg, hogy lényegében destruktív és félig-meddig állami jelleget öltő szatellit képződmény jöjjön létre, amely aláásná Koszovó államiságát
– mondta az interjúban Kurti, aki hasonlóságot lát Szerbia és Oroszország közöttn a tekintetben, ahogy Szerbia a szomszédos államokhoz viszonyul.
Az uniós közvetítők várhatóan holnap teszik le a Szerb Községek Közösségével kapcsolatos elképzeléseiket az asztalra, miközben az érintettek véleménye többé-kevésbé már ismert, és túl sok közös pontot nem mutat.
Koszovó nem szeretne olyan területi felosztást, amely etnikai hovatartozáson alapul, mert szerinte ez nincs összhangban a demokrácia szellemével és a köztársasági jelleggel.
Ami persze csak a Balkánon igaz, miután Kurti is biztosan hallott már a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svéd lakosság autonómiájáról, Pristina azonban olyan messze van Helsinkitől, mint Makó Jeruzsálemtől. No persze, a koszovói szerbek sem éppen svédek.
Albin Kurti a horvát hírügynökségnek adott interjúban felvázolta, hogy ő normális, európai és jószomszédi kapcsolatokat szeretne Szerbiával, Koszovó területi integritását azonban nem szabad megsérteni.
A saját integritásának sérthetetlenségét követeli a maga részéről Szerbia is az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozva, miközben hónapok, sőt évek óta fel sem merül, hogy mit kezdene Szerbia cirka kétmillió, lényegében ellenséges beállítottságú albánnal, és Európa egyik legszegényebb területével, megismételné a múlt évszázad végén produkált elnyomást?
A batajnicai albán áldozatok
Az újabb csúcstalálkozó másik központi témája az 1999-es háború során eltűnt személyek kérdése lesz, Kurti állítása szerint Koszovó még mindig 1617 eltűnt személyt tart nyilván a véres eseményeket követően, akiknek a sorsa máig ismeretlen.
A koszovói miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben öt nagy tömegsírt tártak fel Szerbiában, amelyekből 950 albánt exhumáltak, midenekelőtt Batajnicában, ahol nemrégiben azt a hadgyakorlatot tartották, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.
Ezzel kapcsolatban Kurti a Twitteren meg is jegyezte, hogy a szerbek egy batajnicai tömegsírban 744 koszovói albán holttestét rejtették el, köztük a Berisha család 46 tagjának földi maradványait.
– Ahelyett, hogy Szerbia emlékművet emelne a háborús áldozatoknak, inkább hadgyakorlatot tart Batajnicában a fegyveres erők napja” alkalmából. A holttesteket el lehet rejteni, de az igazságot nem lehet földel eltemetni
– írta a koszovói miniszterelnök a Twitteren, amire minősíthetetlen hangnemben válaszolt Petar Petković a szerb kormány koszovói irodájának vezetője, aki “veszett kutyának” nevezte Kurtit, bár a szerb “džukela” kifejezés ennél sokkal durvább és sértőbb jelentéssel bír. Petković azt üzente a koszovói miniszterelnöknek, hogy szégyellje magát, az uniós közvetítőtől, Miroslav Lajčáktól pedig azt kérte, hogy fékezze meg Kurtit, vagyis a Džukelát.
A Belgrád és Pristina közötti üzengetés egyébként mára már szinte mindennapossá vált, a hangneme pedig egyre inkább emlékeztet a kilencvenes évekre, ami semmi jót nem sejtet.
A szerbek lábon lőtték magukat
Szerbiában közben egyre többen vélik úgy, hogy a belgrádi vezetés lábon lőtte magát azzal, hogy tavaly a koszovói szerbek kivonultak a koszovói közintézményekből, és hogy nem vettek részt a legutóbbi koszovói helyhatósági választásokon, amivel kiengedték a kezükből a lehetőséget, hogy bármilyen hatásuk legyen az eseményekre.
A szerb elnök kijelentette, hogy a koszovói miniszterelnök azért szervezte meg az önkormányzati választásokat, hogy május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben, azt mondhassa, hogy nincsenek szerb önkormányzatok, amelyek létrehozhatnák a Koszovói Szerb Községek Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.
És ez most valóban így van, mert párszáz albán szavazattal a szerbek által lakott területeken lévő négy koszovói község albán önkormányzatot kapott, albán polgármesterekkel az élén, amit valóban az tett lehetővé, hogy a korábban megválasztott szerb önkormányzati vezetők kivonultak az intézményekből, a megüresedett posztok betöltésére szervezett választásokon pedig a helyi szerbek nem vettek részt.
Szerbia tehát nem is egyszer, hanem kétszer lőtte lábon magát, ami miatt a szerbiai ellenzék egyre inkább háborog, miközben a szerb elnök nagygyűléseket tart, amint azt az általa egyre gyakrabban emlegetett Slobodan Milošević jugoszláv, majd szerb diktátortól látta a kilencvenes években, amihez a kamarilla és a kormánypárti média nagyban hozsannázik.
A legújabb feszültséget az okozza, hogy a szerbek által bojkottált önkormányzati választások által létrejött észak-mitrovicai albán többségű önkormányzat képviselői úgy döntöttek, hogy kérik az Ibar folyón átívelő híd megnyitását, amit a koszovói kormány is támogat.
Ez a híd választja el a kettéosztott város szerb többségű északi felét az albánok által lakott déli részétől, egyik is, másik is külön önkormányzatnak számít.
Aleksandar Vučić “pártépítő körútja” során pénteken a sokobanjai nagygyűlésen éltetésére összecsődített tömeg előtt kitért az újabb koszovói követelésre, amelynek szerinte egyetlen célja a szerb nép elüldözése Koszovóból.
– Albin Kurti, Koszovó északi részének megszálló Gauleitere csak néhány nappal a szégyenteljes és hamis választásokat követően úgy döntött, hogy megnyitja a hidat, amely népünk érdekeinek őre volt északon, hogy a dél-mitrovicai albánok bevehessék Észak- Mitrovicát is
– mondta a szerb elnök, aki a Gauleiter szó használatával gyakorlatilag a náci Németország regionális vezetőihez hasonlította a koszovói miniszterelnököt, vagyis burkolt “nácizásba fogott”.
Vučić mindehhez hozzátette, hogy a koszovói albánok egy régi ötlettel hozakodtak elő, amit a koszovói szerbek évek óta elutasítanak, minden brüsszeli megállapodástól függetlenül.
Tartós feszültség
Az Ibar felett átívelő híd megnyitása valóban nem először kerül szóba, a brüsszeli tárgyalásokon már 2016 augusztusában megállapodás született a híd “revitalizációjáról”, ami a szerb ellenkezés miatt mindeddig nem valósult meg.
Vagyis nem csak az albánok nem tartják be a brüsszeli megállapodásokat a mára már kiiktatott koszovói szerb önkormányzatok egyesítéséről, hanem a szerbek is megszegik azokat, és az egész brüsszeli folyamatot mindkét oldal svédasztalnak tekinti.
Az Európai Unió nem örül annak, hogy a május másodikára tervezett megbeszélések előtt ismét felmerült a híd kérdése, ez tűnik ki az uniós főközvetítő, Miroslav Lajčák nyilatkozatából is, akit a “veszetkutyázó” Petar Petković arra kért, hogy fékezze meg Kurtit.
Az éppen egy nemzetközi tanácskozáson Delphiben tartózkodó Lajčák még aznap válaszolt a kérésre, és azt írta a Twitteren, hogy a május másodiki találkozó döntő eredményeket hozhat, és ezért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kerülni kell minden olyan cselekedetet, ami ronthatja a légkört.
Lajčák a bejegyzéshez egy fotót is csatolt, amelyen éppen a Delphi Fórumon szintén résztvevő Albin Kurti társaságában látható, akivel így bizonyára volt alkalma megbeszélni a hidas témát is.
Koszovó
Koszovói albán politikai marketing és a koszovói szerb szabadságharcos fényűző élete
A koszovói hatóságok behatoltak Milan Radoičić lakásába és villájába, miután a koszovói szerb politikus és “üzletember” tudatta a nagyérdeművel, hogy ő szervezte meg a Banjska közelében végrehajtott fegyveres akciót, amellyel ellenállásra akarta bátorítani a koszovói szerb népet. Ha a rendőrök bementek Radoičić lakásába és “kicsinyke villájába”, akkor már videót is készítettek, nyilvánvalóan a politikai marketing szempontját szem előtt tartva, hogy bemutassák, milyen körülmények között élt a “meztelen kezű nép” (goloruki narod) önjelölt szabadságharcosa.
Szabadságharcos vagy a régió Pablo Escobarja
A felvételeket már megszokott módon Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter tette közzé, a jelek szerint ő szereti a bizonyítékokat, vagy a bizonyítékoknak tűnő filmecskéket megosztani a közösségi csatornákon.
Sveçla a videót a Facebookon és az X-platformon is közzétette, így a koszovói és a szerbiai internet népe kedvére gyönyörködhetett vagy szörnyűködhetett, hogy milyen körülmények között él egy elnyomott koszovói szerb szabadságharcos.
A koszovói belügyminiszter populista filozófiát is belevitt a bejegyzésébe, albánul a nagy népi Facebookon, angolul pedig a félértelmiségi X-platformon.
Sveçla az X-en azt írta, hogy Radoičić ingatlanjai megerősítik a tényt: hogy ő nem szabadságharcos, mert a szabadságharcosok mindenki jogaiért küzdenek, nem pedig néhány ember gazdagodásáért.
Kapcsolódó cikk
A koszovói belügyminiszter a Facebookon megerősítette, hogy a bírósági végzésnek eleget téve a koszovói rendőrség rajtaütött Milan Radoičić Ujman-tavi villáján is, amit szabadságharcos nyelven Gazivoda-tóként szokás emlegetni.
Sveçla a rövid X-platformos bejegyzését a Facebookon egy kicsit cifrázta is, megjegyezte ugyanis, hogy Radoičić nem egy “szabadságharcos”, hanem a régió Pablo Escobarja, aki társaival együtt a Civilna zaštita (Polgári védelem) álarca alatt az állam és más állampolgárok rovására lett multimilliomos.
A Civilna zaštita egy észak-koszovói szerb szervezet, amelyet a pristinai kormány már korábban terrorista csoportként nevezett meg.
Politikai marketing
A videóból nem csak az derül ki, hogy a pálmafák nem szeretik a viszonylag hűvös koszovói időjárást, hanem az is, hogy a “filmecskét” az elejétől végéig rendőrök készítették, nem pedig szakemberek.
Megboldogult televíziós előéletem alapján feltételezem, hogy az operatőrök és a vágók biztosan hányják a keresztet, ha megnézik az összeeszkábált videót, amelyben siralmasan amatőrök a felvételek, hogy a vágásról ne is beszéljünk.
Kapcsolódó cikk
Viszont a célját így is elérte, mert még a szerb internetezők is szörnyülködtek azon, hogy milyen fényűző házacskája van/volt a magát szabadságharcosnak tartó Milan Radoičićnak.
De nem csak a koszovói albán belügyminiszter foglalkozik politikai marketinggel, hanem a külügyminiszter, Donika Gërvalla-Schwarz, vagyis a “drága Donika” is, ahogy a horvát külügyminiszter szokta emlegetni a külügyminiszter asszonyt, de az egy más kávéház.
Nos, a drága Donika most egy fotót tett közzé, azzal a céllal, hogy a szerb vezetést is bemártsa, Pristina mindenképpen ezt szeretné elérni, ez a nem titkolt, és a nem is minden alapot nélkülöző cél.
Vlagyimir Putyin és a Jevgenyij Prigozsin balkáni kettőseként emlegetik őket (Forrás: X-platform,
Donika Gërvalla-Schwarz)
Gërvalla-Schwarz egyelőre csak az X-platformon osztotta meg a fotót, a hozzáfűzött Vučić szerb elnök közeli munkatársának nevezte Radoičićot.
A pristinai vezetés ezt olyan hasonlatokkal igyekszik alátámasztani, miszerint a Vučić-Radoičić páros a Slobodan Milošević és Željko Ražnatović Arkan mostani megfelelője, de emlegetik úgy is őket, ami talán a ma emberének többet mond, mint Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin balkáni kettősét.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?