A cikk meghallgatása

Brüsszelben május másodikán, azaz holnap ismét találkozik Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök. Mindeközben magában Koszovóban fokozódik a feszültség, miután a legutóbbi helyhatósági választási kabaré során létrejött mitrovicai önkormányzat követeli az Ibar folyón átívelő híd megnyitását. A korábbi időkből erre vonatkozóan már létezik egy brüsszeli megállapodás, amelynek végrehajtását a változatosság kedvéért a szerbek akadályozzák.

Kurti hosszú interjúja

A koszovói miniszterelnök az újabb brüsszeli csúcsot megelőzően hosszú interjút adott a HINA horvát hírügynökségnek, amelyben foglalkozott a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) megalakításával, hiszen az előrejelzések szerint ez lesz az újabb csúcs egyik fő témája.

A koszovói miniszterelnök már számtalanszor elismételte, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan képződmény, mint a boszniai Szerb Köztársaság, ennek érdekében Kurti igyekszik megakadályozni, hogy az említett közösség “boszniai testvéréhez” hasonlóan végrehajtó hatalmat kapjon.

– Nem engedjük meg, hogy lényegében destruktív és félig-meddig állami jelleget öltő szatellit képződmény jöjjön létre, amely aláásná Koszovó államiságát

– mondta az interjúban Kurti, aki hasonlóságot lát Szerbia és Oroszország közöttn a tekintetben, ahogy Szerbia a szomszédos államokhoz viszonyul.

Az uniós közvetítők várhatóan holnap teszik le a Szerb Községek Közösségével kapcsolatos elképzeléseiket az asztalra, miközben az érintettek véleménye többé-kevésbé már ismert, és túl sok közös pontot nem mutat.

Koszovó nem szeretne olyan területi felosztást, amely etnikai hovatartozáson alapul, mert szerinte ez nincs összhangban a demokrácia szellemével és a köztársasági jelleggel.

Ami persze csak a Balkánon igaz, miután Kurti is biztosan hallott már a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svéd lakosság autonómiájáról, Pristina azonban olyan messze van Helsinkitől, mint Makó Jeruzsálemtől. No persze, a koszovói szerbek sem éppen svédek.

Albin Kurti a horvát hírügynökségnek adott interjúban felvázolta, hogy ő normális, európai és jószomszédi kapcsolatokat szeretne Szerbiával, Koszovó területi integritását azonban nem szabad megsérteni.

A saját integritásának sérthetetlenségét követeli a maga részéről Szerbia is az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozva, miközben hónapok, sőt évek óta fel sem merül, hogy mit kezdene Szerbia cirka kétmillió, lényegében ellenséges beállítottságú albánnal, és Európa egyik legszegényebb területével, megismételné a múlt évszázad végén produkált elnyomást?

A batajnicai albán áldozatok

Az újabb csúcstalálkozó másik központi témája az 1999-es háború során eltűnt személyek kérdése lesz, Kurti állítása szerint Koszovó még mindig 1617 eltűnt személyt tart nyilván a véres eseményeket követően, akiknek a sorsa máig ismeretlen.

A koszovói miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben öt nagy tömegsírt tártak fel Szerbiában, amelyekből 950 albánt exhumáltak, midenekelőtt Batajnicában, ahol nemrégiben azt a hadgyakorlatot tartották, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.

Ezzel kapcsolatban Kurti a Twitteren meg is jegyezte, hogy a szerbek egy batajnicai tömegsírban 744 koszovói albán holttestét rejtették el, köztük a Berisha család 46 tagjának földi maradványait.

– Ahelyett, hogy Szerbia emlékművet emelne a háborús áldozatoknak, inkább hadgyakorlatot tart Batajnicában a fegyveres erők napja” alkalmából. A holttesteket el lehet rejteni, de az igazságot nem lehet földel eltemetni

– írta a koszovói miniszterelnök a Twitteren, amire minősíthetetlen hangnemben válaszolt Petar Petković a szerb kormány koszovói irodájának vezetője, aki “veszett kutyának” nevezte Kurtit, bár a szerb “džukela” kifejezés ennél sokkal durvább és sértőbb jelentéssel bír. Petković azt üzente a koszovói miniszterelnöknek, hogy szégyellje magát, az uniós közvetítőtől, Miroslav Lajčáktól pedig azt kérte, hogy fékezze meg Kurtit, vagyis a Džukelát.

A Belgrád és Pristina közötti üzengetés egyébként mára már szinte mindennapossá vált, a hangneme pedig egyre inkább emlékeztet a kilencvenes évekre, ami semmi jót nem sejtet.

A szerbek lábon lőtték magukat

Szerbiában közben egyre többen vélik úgy, hogy a belgrádi vezetés lábon lőtte magát azzal, hogy tavaly a koszovói szerbek kivonultak a koszovói közintézményekből, és hogy nem vettek részt a legutóbbi koszovói helyhatósági választásokon, amivel kiengedték a kezükből a lehetőséget, hogy bármilyen hatásuk legyen az eseményekre.

Kapcsolódó cikk

Konténerekben szavaztak, illetve nem szavaztak a koszovói szerb területeken

A szerb elnök kijelentette, hogy a koszovói miniszterelnök azért szervezte meg az önkormányzati választásokat, hogy május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben, azt mondhassa, hogy nincsenek szerb önkormányzatok, amelyek létrehozhatnák a Koszovói Szerb Községek Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.

És ez most valóban így van, mert párszáz albán szavazattal a szerbek által lakott területeken lévő négy koszovói község albán önkormányzatot kapott, albán polgármesterekkel az élén, amit valóban az tett lehetővé, hogy a korábban megválasztott szerb önkormányzati vezetők kivonultak az intézményekből, a megüresedett posztok betöltésére szervezett választásokon pedig a helyi szerbek nem vettek részt.

Szerbia tehát nem is egyszer, hanem kétszer lőtte lábon magát, ami miatt a szerbiai ellenzék egyre inkább háborog, miközben a szerb elnök nagygyűléseket tart, amint azt az általa egyre gyakrabban emlegetett Slobodan Milošević jugoszláv, majd szerb diktátortól látta a kilencvenes években, amihez a kamarilla és a kormánypárti média nagyban hozsannázik.

A legújabb feszültséget az okozza, hogy a szerbek által bojkottált önkormányzati választások által létrejött észak-mitrovicai albán többségű önkormányzat képviselői úgy döntöttek, hogy kérik az Ibar folyón átívelő híd megnyitását, amit a koszovói kormány is támogat.

Ez a híd választja el a kettéosztott város szerb többségű északi felét az albánok által lakott déli részétől, egyik is, másik is külön önkormányzatnak számít.

Aleksandar Vučić “pártépítő körútja” során pénteken a sokobanjai nagygyűlésen éltetésére összecsődített tömeg előtt kitért az újabb koszovói követelésre, amelynek szerinte egyetlen célja a szerb nép elüldözése Koszovóból.

– Albin Kurti, Koszovó északi részének megszálló Gauleitere csak néhány nappal a szégyenteljes és hamis választásokat követően úgy döntött, hogy megnyitja a hidat, amely népünk érdekeinek őre volt északon, hogy a dél-mitrovicai albánok bevehessék Észak- Mitrovicát is

– mondta a szerb elnök, aki a Gauleiter szó használatával gyakorlatilag a náci Németország regionális vezetőihez hasonlította a koszovói miniszterelnököt, vagyis burkolt “nácizásba fogott”.

Vučić mindehhez hozzátette, hogy a koszovói albánok egy régi ötlettel hozakodtak elő, amit a koszovói szerbek évek óta elutasítanak, minden brüsszeli megállapodástól függetlenül.

Tartós feszültség

Az Ibar felett átívelő híd megnyitása valóban nem először kerül szóba, a brüsszeli tárgyalásokon már 2016 augusztusában megállapodás született a híd “revitalizációjáról”, ami a szerb ellenkezés miatt mindeddig nem valósult meg.

Vagyis nem csak az albánok nem tartják be a brüsszeli megállapodásokat a mára már kiiktatott koszovói szerb önkormányzatok egyesítéséről, hanem a szerbek is megszegik azokat, és az egész brüsszeli folyamatot mindkét oldal svédasztalnak tekinti.

Az Európai Unió nem örül annak, hogy a május másodikára tervezett megbeszélések előtt ismét felmerült a híd kérdése, ez tűnik ki az uniós főközvetítő, Miroslav Lajčák nyilatkozatából is, akit a “veszetkutyázó” Petar Petković arra kért, hogy fékezze meg Kurtit.

Az éppen egy nemzetközi tanácskozáson Delphiben tartózkodó Lajčák még aznap válaszolt a kérésre, és azt írta a Twitteren, hogy a május másodiki találkozó döntő eredményeket hozhat, és ezért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kerülni kell minden olyan cselekedetet, ami ronthatja a légkört.

Lajčák a bejegyzéshez egy fotót is csatolt, amelyen éppen a Delphi Fórumon szintén résztvevő Albin Kurti társaságában látható, akivel így bizonyára volt alkalma megbeszélni a hidas témát is.