Connect with us

Koszovó

ÚJABB FESZÜLTSÉG: Szerbia nem egyszer, hanem kétszer is lábon lőtte magát

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

feszültség, híd, Ibar, Mitrovica
A mitrovicai híd az Ibar folyó felett, amely gyalogosan, vagy legfeljebb biciklivel járható (Forrás: Twitter)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Brüsszelben május másodikán, azaz holnap ismét találkozik Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök. Mindeközben magában Koszovóban fokozódik a feszültség, miután a legutóbbi helyhatósági választási kabaré során létrejött mitrovicai önkormányzat követeli az Ibar folyón átívelő híd megnyitását. A korábbi időkből erre vonatkozóan már létezik egy brüsszeli megállapodás, amelynek végrehajtását a változatosság kedvéért a szerbek akadályozzák.

Kurti hosszú interjúja

A koszovói miniszterelnök az újabb brüsszeli csúcsot megelőzően hosszú interjút adott a HINA horvát hírügynökségnek, amelyben foglalkozott a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) megalakításával, hiszen az előrejelzések szerint ez lesz az újabb csúcs egyik fő témája.

A koszovói miniszterelnök már számtalanszor elismételte, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan képződmény, mint a boszniai Szerb Köztársaság, ennek érdekében Kurti igyekszik megakadályozni, hogy az említett közösség “boszniai testvéréhez” hasonlóan végrehajtó hatalmat kapjon.

– Nem engedjük meg, hogy lényegében destruktív és félig-meddig állami jelleget öltő szatellit képződmény jöjjön létre, amely aláásná Koszovó államiságát

– mondta az interjúban Kurti, aki hasonlóságot lát Szerbia és Oroszország közöttn a tekintetben, ahogy Szerbia a szomszédos államokhoz viszonyul.

Az uniós közvetítők várhatóan holnap teszik le a Szerb Községek Közösségével kapcsolatos elképzeléseiket az asztalra, miközben az érintettek véleménye többé-kevésbé már ismert, és túl sok közös pontot nem mutat.

Koszovó nem szeretne olyan területi felosztást, amely etnikai hovatartozáson alapul, mert szerinte ez nincs összhangban a demokrácia szellemével és a köztársasági jelleggel.

Ami persze csak a Balkánon igaz, miután Kurti is biztosan hallott már a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svéd lakosság autonómiájáról, Pristina azonban olyan messze van Helsinkitől, mint Makó Jeruzsálemtől. No persze, a koszovói szerbek sem éppen svédek.

Albin Kurti a horvát hírügynökségnek adott interjúban felvázolta, hogy ő normális, európai és jószomszédi kapcsolatokat szeretne Szerbiával, Koszovó területi integritását azonban nem szabad megsérteni.

A saját integritásának sérthetetlenségét követeli a maga részéről Szerbia is az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozva, miközben hónapok, sőt évek óta fel sem merül, hogy mit kezdene Szerbia cirka kétmillió, lényegében ellenséges beállítottságú albánnal, és Európa egyik legszegényebb területével, megismételné a múlt évszázad végén produkált elnyomást?

A batajnicai albán áldozatok

Az újabb csúcstalálkozó másik központi témája az 1999-es háború során eltűnt személyek kérdése lesz, Kurti állítása szerint Koszovó még mindig 1617 eltűnt személyt tart nyilván a véres eseményeket követően, akiknek a sorsa máig ismeretlen.

feszültség, Ibar, Mitrovica, híd

A koszovói miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben öt nagy tömegsírt tártak fel Szerbiában, amelyekből 950 albánt exhumáltak, midenekelőtt Batajnicában, ahol nemrégiben azt a hadgyakorlatot tartották, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett.

Ezzel kapcsolatban Kurti a Twitteren meg is jegyezte, hogy a szerbek egy batajnicai tömegsírban 744 koszovói albán holttestét rejtették el, köztük a Berisha család 46 tagjának földi maradványait.

– Ahelyett, hogy Szerbia emlékművet emelne a háborús áldozatoknak, inkább hadgyakorlatot tart Batajnicában a fegyveres erők napja” alkalmából. A holttesteket el lehet rejteni, de az igazságot nem lehet földel eltemetni

– írta a koszovói miniszterelnök a Twitteren, amire minősíthetetlen hangnemben válaszolt Petar Petković a szerb kormány koszovói irodájának vezetője, aki “veszett kutyának” nevezte Kurtit, bár a szerb “džukela” kifejezés ennél sokkal durvább és sértőbb jelentéssel bír. Petković azt üzente a koszovói miniszterelnöknek, hogy szégyellje magát, az uniós közvetítőtől, Miroslav Lajčáktól pedig azt kérte, hogy fékezze meg Kurtit, vagyis a Džukelát.

A Belgrád és Pristina közötti üzengetés egyébként mára már szinte mindennapossá vált, a hangneme pedig egyre inkább emlékeztet a kilencvenes évekre, ami semmi jót nem sejtet.

A szerbek lábon lőtték magukat

Szerbiában közben egyre többen vélik úgy, hogy a belgrádi vezetés lábon lőtte magát azzal, hogy tavaly a koszovói szerbek kivonultak a koszovói közintézményekből, és hogy nem vettek részt a legutóbbi koszovói helyhatósági választásokon, amivel kiengedték a kezükből a lehetőséget, hogy bármilyen hatásuk legyen az eseményekre.

A szerb elnök kijelentette, hogy a koszovói miniszterelnök azért szervezte meg az önkormányzati választásokat, hogy május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben, azt mondhassa, hogy nincsenek szerb önkormányzatok, amelyek létrehozhatnák a Koszovói Szerb Községek Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.

És ez most valóban így van, mert párszáz albán szavazattal a szerbek által lakott területeken lévő négy koszovói község albán önkormányzatot kapott, albán polgármesterekkel az élén, amit valóban az tett lehetővé, hogy a korábban megválasztott szerb önkormányzati vezetők kivonultak az intézményekből, a megüresedett posztok betöltésére szervezett választásokon pedig a helyi szerbek nem vettek részt.

Szerbia tehát nem is egyszer, hanem kétszer lőtte lábon magát, ami miatt a szerbiai ellenzék egyre inkább háborog, miközben a szerb elnök nagygyűléseket tart, amint azt az általa egyre gyakrabban emlegetett Slobodan Milošević jugoszláv, majd szerb diktátortól látta a kilencvenes években, amihez a kamarilla és a kormánypárti média nagyban hozsannázik.

feszültség, Mitrovica, híd, Ibar

A legújabb feszültséget az okozza, hogy a szerbek által bojkottált önkormányzati választások által létrejött észak-mitrovicai albán többségű önkormányzat képviselői úgy döntöttek, hogy kérik az Ibar folyón átívelő híd megnyitását, amit a koszovói kormány is támogat.

Ez a híd választja el a kettéosztott város szerb többségű északi felét az albánok által lakott déli részétől, egyik is, másik is külön önkormányzatnak számít.

Aleksandar Vučić “pártépítő körútja” során pénteken a sokobanjai nagygyűlésen éltetésére összecsődített tömeg előtt kitért az újabb koszovói követelésre, amelynek szerinte egyetlen célja a szerb nép elüldözése Koszovóból.

– Albin Kurti, Koszovó északi részének megszálló Gauleitere csak néhány nappal a szégyenteljes és hamis választásokat követően úgy döntött, hogy megnyitja a hidat, amely népünk érdekeinek őre volt északon, hogy a dél-mitrovicai albánok bevehessék Észak- Mitrovicát is

– mondta a szerb elnök, aki a Gauleiter szó használatával gyakorlatilag a náci Németország regionális vezetőihez hasonlította a koszovói miniszterelnököt, vagyis burkolt “nácizásba fogott”.

Vučić mindehhez hozzátette, hogy a koszovói albánok egy régi ötlettel hozakodtak elő, amit a koszovói szerbek évek óta elutasítanak, minden brüsszeli megállapodástól függetlenül.

Tartós feszültség

Az Ibar felett átívelő híd megnyitása valóban nem először kerül szóba, a brüsszeli tárgyalásokon már 2016 augusztusában megállapodás született a híd “revitalizációjáról”, ami a szerb ellenkezés miatt mindeddig nem valósult meg.

Vagyis nem csak az albánok nem tartják be a brüsszeli megállapodásokat a mára már kiiktatott koszovói szerb önkormányzatok egyesítéséről, hanem a szerbek is megszegik azokat, és az egész brüsszeli folyamatot mindkét oldal svédasztalnak tekinti.

Az Európai Unió nem örül annak, hogy a május másodikára tervezett megbeszélések előtt ismét felmerült a híd kérdése, ez tűnik ki az uniós főközvetítő, Miroslav Lajčák nyilatkozatából is, akit a “veszetkutyázó” Petar Petković arra kért, hogy fékezze meg Kurtit.

Az éppen egy nemzetközi tanácskozáson Delphiben tartózkodó Lajčák még aznap válaszolt a kérésre, és azt írta a Twitteren, hogy a május másodiki találkozó döntő eredményeket hozhat, és ezért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kerülni kell minden olyan cselekedetet, ami ronthatja a légkört.

Lajčák a bejegyzéshez egy fotót is csatolt, amelyen éppen a Delphi Fórumon szintén résztvevő Albin Kurti társaságában látható, akivel így bizonyára volt alkalma megbeszélni a hidas témát is.

Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia5 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország1 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország1 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

A Talentis Group erősíteni akarja a lukavaci üzem régiós szerepét a Balkánon A Talentis Group erősíteni akarja a lukavaci üzem régiós szerepét a Balkánon
Bosznia1 hét telt el azóta

A Mészáros Lőrinc-féle Talentis Group tovább terjeszkedne a nyugat-balkáni régióban

A Lukavaci Cementgyár magyar tulajdonosai támogatni akarják a helyi egészségügyi és oktatási intézményeket, valamint a sportegyesületeket. Így nem zárható ki...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava