Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A szerbiai cégek a tavalyi rekord mennyiség után is változatlan intenzitással vásárolják fel Bosznia- Hercegovina fekete aranyát, ami komoly ellátási problémákat okozhat A szerb államfő által meghirdetett szerbiai szénbeszerzés mostanra olyan méreteket öltött, ami a bosznia-hercegovinai piaci igények kielégítését veszélyezteti. A szerbiai cégek boszniai szénvásárlása ugyan nem tegnap kezdődött, az ukrajnai konfliktus kezdete óta azonban a folyamatosan növekvő kereslet kielégítése már a boszniai szénbányák termelési kapacitását is komoly próba elé állítja.

Vučić szenet akart

Az ukrajnai háború miatt több nyugat-balkáni ország vezetése tavaly komoly aggodalomnak adott hangot az országaik energiabiztonságával összefüggésben.

A zöldenergia előállításában a nyugat-európai államoktól jelentősen elmaradó országcsoport közül főként a szerbiai és a bosznia-hercegovinai politikusok kezdték nagy elánnal kongatni a vészharangot a 100%-os mértékű orosz gázfüggőségük miatt.

Az aggodalmakat tovább fokozta az Északi-Áramlat gázvezeték tavaly szeptemberi felrobbantása, aminek kapcsán Aleksandar Vučić szerb államfő kijelentette, hogy hazája minden lehetséges eszközzel megvédi a Szerbia gázellátása szempontjából kiemelten fontos Balkáni Áramlat vezetéket, amely a Török Áramlat Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig húzódó leágazása.

A bosnyák-horvát Föderáció területén működő Redex Banovići 23 éve értékesít és forgalmaz minden típusú szenet magánszemélyek és jogi személyek számára Bosznia- Hercegovinában, Szerbiában és Horvátországban (Forrás: Redex.ba)

Tűzre öntött olajként hatott a szerbiai aggodalmakra, amikor a szerb elnök az Ukrajnai elleni orosz támadás után alig három héttel arról beszélt a hozzá köthető orgánumnak számító Pink televíziónak adott interjúban, hogy Szerbiának 4 millió tonna szénre lesz szüksége az éves termelésen felül, ha zavartalanul át akarja a lakosság vészelni a telet.

Vučić kijelentette továbbá, hogy a hiányzó szén görögországi és bulgáriai beszerzése költséges. Így ki is jelöte a szerbiai vezetés által preferált új beszerzési irányt, illetve helyet, amikor a bosznia-hercegovinai Banovićiban lévő bányát említette, ahol ugyan szerényebb fűtőértékű nyersanyagot termelnek ki, azonban annak a tonnánkénti ára és a szállítási költsége is alacsonyabb.

Vučić akkor lényegében jól kalkulált, mert a barnaszén világpiaci átlagos ára alulról kerülgette a 400 eurót tonnánként, míg a boszniai kitermelők megelégedtek a 100 eurós eladási árral.

Veszik, mint a cukrot

A szerb elnök nyilatkozatát követően meredeken emelkedett a boszniai szén iránti szerbiai kereslet. A fekete arany kereskedelmében érintett szerbiai cégek felvásárlási étvágyat jól mutatja, hogy Bosznia- Hercegovinából 2022 első hat hónapjában 109 214 tonna barnakőszenet vásároltak meg. Ennek az akkori piaci ár alapján a kereskedelmi értéke 7,5 millió euró volt.

Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy az előző év ugyanezen periódusában a szerbiai piacra 46.000 tonna baranszenet exportáltak a nyugat-balkáni csodaországból, mindössze 3 millió euró értékben.

A kezdeti fellángolás kapcsán a boszniai széntermelők meg voltak győződve arról, hogy az ukrajnai helyzet nyugvópontra jutásával vagy a szerbiai raktárak megtöltésével megszűnik a fokozott kereslet a szén iránt. Ez azonban nem így történt, mert a szerbiai importőrök változatlan mennyiségben vitték ki a szenet Boszniából.

2022. május 1-je és július 30-a között már addig eszkalálódott a helyzet, hogy a szénnel fűtő boszniai lakosság igényeit kielégítő tüzéptelepeken sem volt készleten szén.

A Banovići szénbánya aknája (Forrás: YouTube)

Jellemző volt, hogy az előjegyzés után a megrendelt szénre egy hónapot kellett várni. A Banovići bányát vezető Asim Salkić az N1 csatornának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a folyamatos szerbiai megrendelések miatt volt olyan 20 napos periódus, amikor egyetlen boszniai kamiont sem töltöttek fel szénnel. Helyettük a szerbiai cégek járműveit töltötték fel.

A vevők kapcsán Salkić közölte, hogy lényegében ugyanazok a szerbiai cégek veszik meg a szenet, mint a korábbi években, azonban a megrendelések sokkal nagyobb tételekre vonatkoznak.

Salkić szerint ekkor a szerbiai piaci szereplők már a pánikvásárlásra emlékeztető módon jártak el, hiszen 200 konvertibilis márkát (mintegy 95 eurót) adtak egy tonna szénért 2022. augusztusában. A véget nem érő kereslet miatt az árat a boszniai kereskedők lépésenként emelték eddig a szintig a májusi 130 KM (62 euró) tonnánkénti összegről.

Megjegyzendő, hogy ez az ár még mindig a fele volt az akkori világpiaci árnak.

Kapcsolódó cikk

HALÁLBÁNYA: Nyolcan meghaltak egy szerbiai bányaszerencsétlenségben

A rekordközeli ár ellenére tavaly július és december között 850 ezer tonna barnaszén került át a Drina jobb partjáról a szerbiai oldalra. Ez a mennyiség a nyolcszorosa az ugyanezen év első hat hónapjában Bosznia- Hercegovinából Szerbiába importált szén mennyiségének.

Annak ellenére, hogy sem a szerbiai áramellátás, sem a távhőrendszer nem került az ukrajnai események margóján végveszélybe, és a tél sem volt rekord hideg, a szerbiai kereskedők változatlanul viszik a szenet, mint a közmondásos cukrot Boszniából. Olyannyira, hogy 2023. januárja óta újabb 309 786 tonnát vittek ki, ami 26 millió euró bevételt jelentett a boszniai szénkitermelőknek.

A boszniai statisztikai hivatal számításai szerint, ha a tavalyi évhez hasonlóan kitart a vásárlási láz, és az idei év első negyedévében érzékelt mennyiségben kerül sor a fosszilis energiahordozó felvásárlására, akkor 2023. decemberének végére a Szerbiába kivitt szén mennyisége meghaladhatja az 1,2 millió tonnát.

Ez pedig már ellátási problémákat okozhat a boszniai piacon az ipari és a lakossági szénfelhasználók körében.

Meddig bírják?

Bár a boszniai kitermelők számára a szén iránti fokozott kereslet jó hír, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy mint minden ágazatban, ebben is van egy objektív kitermelési plafon, amit kapacitás korlátok miatt csak jelentős beruházás árán lehet kitolni.

A helyzet tisztázása érdekében indokolt szem előtt tartani, hogy a jelenleg működő hét boszniai szénbánya összes éves kapacitásának elméleti felső határa kb. 16 millió tonna körül mozoghat. A tavalyi évben az összes kitermelt szénszármazék együttes tömege 14 millió tonna volt. Ebből 7,5 millió tonna lignit, míg 6,5 millió tonna a barnakőszén mennyisége.

A probléma a nagy arányú külföldi kereslettel az, hogy a boszniai villamosszektor is fosszilis alapú tüzelőanyaggal, ergo szénnel állítja elő az áramot. A Bosznia- Hercegovinában működő három villamosenergia termelő vállalkozás összes szénigénye pedig lényegében lefedi a hazai termelés döntő hányadát.

A villamosművek összesített igénye mintegy 6 millió tonna barnaszén és 7 millió tonna lignit, vagyis a 14 millió tonnából csak egymillió tonna marad egyéb piaci igények kielégítésére, köztük az exportra.

Fontos megjegyezni, hogy a hét említett szénbánya a három villamosenergia termelő vállalkozás tulajdonában van, és a hatályos boszniai jogszabályok szerint elődlegesen a saját termelésük által megkövetelt igények kielégítését kell elvégezniük a bányákból kitermelt szénből. Csak az ezt követően fennmaradó mennyiséget értékesíthetik a kereskedelmi forgalomban.

Az egyéb igények kapcsán pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bosznia- Hercegovinában a lakosság jelentős hányada továbbra is használ szenet az otthona fűtéséhez a téli hónapokban. A háztartások éves szénszükséglete 162 ezer tonna lignit és 76 ezer tonna barnakőszén.

Ettől kevéssel marad el az ipari termelés igénye, ami 220 ezer tonna évenként. A kettő említett szegmens igényét összeadva, látható, hogy 458 ezer tonna szenet simán felhasznál egy átlagos télen a fennmaradó egymillió tonnából a boszniai belsőpiac, így kérdéses, hogy a folyamatosan növekvő export igény miatt nem érik-e el a bányák 2023 második felében a kitermelési plafont.

Korlátozások is jöhetnek

A boszniai bányászati szervezetek és a kereskedelmi kamara vizsgálni kezdte az exportkorlátozás bevezetésének indokoltságát, amennyiben a szerbiai szénvásárlási őrület nem hagy alább.

Emlékezetes, hogy 2022 júniusában az idei évre átnyúlóan a boszniai hatóságok exporttilalmat léptettek életbe a tűzifára, pelletre és brikettre. A tavalyi szénhiányból okulva több szakember azt javasolja a kereskedelmi kamarának, hogy tegyen lépéseket a helyzet megismétlődése ellen.

A hiány mellett a szerbiai felvásárlás komoly árfelhajtó hatással is bír a kevésbé fizetőképes boszniai piacon. A tavalyi évben a lakosság által preferált szénbrikett kiskereskedelmi ára megkétszereződött.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a magas ár miatt csökkent a szén iránti kereslet, viszont ezzel egyidejűleg azonban megnőtt a tűzifa iránti igény, aminek az ára így szintén kilőtt.

Egyes elemzések szerint a helyzet súlyosodhat is, különösen akkor, ha a szerbiai vezetés léptet életbe exporttilalmat a fosszilis energiahordozókra idén ősszel. Ez ugyanis dominó hatást generálhat a jelentős részben továbbra is széntüzeléssel működő villamos erőművekben „gazdag” nyugat-balkáni régióban.

Amennyiben az erőművek szénnel való ellátása Szerbiában, Bosznia- Hercegovinában és Koszovóban akadozna, az akár humanitárius katasztrófához is vezethetne egy keményebb balkáni tél esetén.

Mindezek után már csak azt nem sikerült megfejteni, miért vesznek irdatlan mennyiségű szenet a szerbek? Várjuk a megfejtéseket!