A cikk meghallgatása

Lassan ismét “bekúszik” a szerb köztudatba, hogy új választásokra lenne szükség. Ennek előkészítését szolgálhatja a szerb elnök országjárása, és a balközép ellenzék mozgolódása is. Most a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) vezetője, Dragan Đilas hozakodott elő a témával, aki a saját győzelmük mellett fontosnak tartaná a nacionalista ellenzék visszaszorítását, ezt is szolgálhatná az új választások kiírása. Mindeközben kormányzati körökben felmerült, hogy három százalékról vissza kellene emelni öt százalékra a parlamenti küszöböt.

Logikus alternatíva

Dragan Đilas kijelentette, hogy a Szabadság és Igazságosság Pártjának az célja, hogy a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt kibukjon a hatalomból, és olyan szélsőségesek, mint Dveri és a Zavetnici, akiknek a politikáját veszélyesnek tartja Szerbia számára, véletlenül se kerüljenek kormányra.

Đilas a belgrádi Politikának nyilatkozva elmondta, hogy az élelmiszerárak emelkedése, a nagyobb eladósodás, a Pristinával kötött kedvezőtlen megállapodás, valamint az egészségügyben, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozók rossz helyzete is szükségessé teszi az új választások kiírását.

Megzenésítik a politikát, balról az első Dragan Đilas (Forrás: a szerb Szabadság és Igazságosság honlapja)

Az ellenzéki vezető itt megemlítette a szerbiai parlament, amely Szerbia tükre a világban, egy valóságshow szintjére süllyedt, ami szerinte jól jelzi a szerbiai kormányválság mélységét, és ebben a helyzetben logikus alternatíva lenne a választások kiírása.

Arra a kérdésre, hogy felelősséget érez-e azért, hogy idén tavasszal nem lesznek választások a szerb fővárosban, Đilas azt mondta, hogy a belgrádi választásokat nem ő, hanem Aleksandar Vučić szerbiai elnök ígérte.

– Sajnos, nem váltotta be a polgároknak tett ígéretét, és emiatt folytatódik Belgrád tönkretétele. El tudja képzelni, hogy ma Belgrádban nem épül általános iskola, óvoda, egészségügyi központ, és nem épül tornaterem

– mondta Đilas, aki 2008 ás 2013 között maga is volt Belgrád polgármestere, így igencsak “közel áll a szívéhez” ez a kérdés.

A szerb ellenzéki vezető arról is beszélt, hogy szerinte az oktatásba, és nem a fegyverkezésbe kellene pénzt fektetni, és megjegyezte, hogy az ország fejlődését nem lehet csak a külföldi befektetésekre alapozni, fejleszteni kellene a hazai gazdaságot is.

Részleges szankciók Oroszország ellen

Đilas sürgette Szerbia uniós tagságát, mert véleménye szerint hazája mindenképpen Európához tartozik, és megismételte a pártja főbizottságának ülésen tett ígéretét, hogy 2030-ra beviszi Szerbiát az EU-ba.

Ennek szellemében úgy nyilatkozott, hogy Szerbiának ezért részleges szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, amivel némileg “felpuhította” az említett főbizottsági ülésen tett kijelentését, miszerint “pártja szeretné teljes mértékben összehangolni a szerb külpolitikai célkitűzéseket az Európai Unió külpolitikájával”.

– Tudom, hogy az emberek többsége ellenzi az Oroszország elleni szankciók részleges bevezetését, de azt is tudom, hogy mekkora árat fizetünk emiatt, és mekkora árat fogunk fizetni továbbra is, ha ezt nem tesszük meg

– mondta Đilas, aki arról beszélt, hogy nem módosította korábbi álláspontját a lítium bányászatával kapcsolatban.

Az ellenzéki vezető szerint addig nem szabad bányászni, amíg Szerbia nem jut el arra a “technológiai szintre”, hogy maga használja fel a lítiumot anélkül, hogy “tönkretenné az állampolgárok életét”.

Emelnék a parlamenti küszöböt

Milenko Jovanov, a kormányzó Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka, SNS) frakcióvezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy “a választópolgárok nagy része kéri a parlamenti küszöb emelését, mert sok ellenzéki párt méltatlannak tartja, hogy beüljön a parlamentbe”.

A vajdasági kádernek számító Jovanov egy alkalommal azt mondta, hogy egyes politikusok értenek a politikához, mások viszont csak politikai zenegépek (jukebox), bármelyik dalt eléneklik, ha valaki bedobja a pénzt.

Jovanov nem árulta el, hogy mire alapozta a fenti megállapítását, és azt sem mondta meg, hogy “ki a dal szerzője”, viszont indoklásként lazán dilettánsoknak nevezte a parlamenti ellenzéket.

– A háromszázalékos küszöb lehetővé tette az emberek számára, hogy lássák, milyen dilettánsokkal van dolgunk. Ha nem kerültek volna be a parlamentbe, akkor talán egyesek azt hihették volna, hogy komolynak pártokról van szó, de így kiderült az igazság

– énekelte Jovanov a fent már említett Politikának.

Milenko Jovanov, az énekes politikus (Forrás: Facebook, Milenko Jovanov)

Arról, hogy az ötlet nem tőle származik, Jovanov honlapja tanúskodik leginkább, amelyen egyebek között az olvasható az egyik lapszemlében, hogy a küszöb megemelését a Dačić-féle Szerbiai Szocialista Párttal társutas Egységes Szerbia vezetője, Dragan Marković Palma javasolta még tavaly novembereben.

Az öt százalékos cenzushoz történő visszatérés azt jelentené, hogy a következő választásokon 3 millió szavazó esetén nem 90 ezer, hanem 150 ezer szavazatra lenne szükség a parlamentbe történő bejutáshoz.

Ez azért felelne meg a legnagyobb kormánypártnak, mert nem jutnának be a parlamentbe a Szerb Haladó Pártot szélsőjobbos pozícióból bíráló politikai erők, és a parlamenti helyek leosztása esetén több mandátumot kapnának a nagyobb pártok, amivel csökkenne a kormányalakítás körüli bizonytalanság is.

Az elmondottakból kiderül, hogy van olyan kérdés, amelyben a szerb ellenzéki és kormánypártok ugyanazt dudolásszák, még ha más kottára is, a végeredmény azonban ugyanaz: sem a szerb kormány, sem az ellenzék nem szeretné a parlamentben látni a szélsőjobbot, vagy netalán annak nacionalista utcai megfelelőjét, a Népi Járőrséget, amely, ha nem is saját jogon, de a fent említett Dveri és Zavetnici által lehetne továbbra is befolyással a szerbiai “politikai realityre”.