A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el

Az ellenzéki balközép Szabadság és Igazságosság Pártja (Stranka slobode i pravde, SSP) nyilatkozatot fogadott el, amely szerint a 2030-ig bevinnék Szerbiát az Európai Unióba. A párt vezetője, Dragan Đilas, a párt főbizottságának ülésén kijelentette, hogy ezt kötelezettségüknek érzik a jövő generációival szemben, és hozzátette, hogy ezt egyedül ők tudják garantálni Szerbia számára. Az N1 televíziónak nyilatkozva ugyanakkor közölte, hogy ők sem ismerik el Koszovó függetlenségét, és nem támogatják annak ENSZ-tagságát.

Politikai missziót teljesítenek(?)

Đilas a Szabadság és Igazságosság Pártjának főbizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy nem csak célnak, hanem „politikai küldetésnek” is tekintik Szerbia bevezetését az Európai Unióba.

– Mi képesek vagyunk rá! Szerbia 2030-ra az EU-ban! Ezt a célt Szerbia állampolgáraival együtt valósítjuk meg

– jelentette ki a szerbiai ellenzéki párt vezetője, aki szerint hazája az elmúlt 20 évben soha nem volt távolabb Európától, mint ma, és ezért „vissza kell fordítani az európai pályára”.

Đilas jelezte, hogy pártja szeretné teljes mértékben összehangolni a szerb külpolitikai célkitűzéseket az Európai Unió külpolitikájával, ami egyúttal a szankciók bevezetését is jelentené Oroszországgal szemben.

– A Szabadság és Igazságosság Pártja továbbra is találkozási pont marad az ország összes demokratikus, haladó és felelős politikai szereplője számára

– mondta Đilas, aki azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy nyomorba taszította az ország lakosságát.

– A rossz kormányzat nem olyan népet akar, amely jómódban él, hanem olyan népet szeret, amely abban reménykedik, hogy egyszer jómódú lesz, mert a remény az egyetlen, amit egy rossz kormány nyújtani tud a jól működő társadalom hiányában

– jelentette ki Đilas, aki szerint Szerbiában az igazságtalanság mára már intézményesített kategóriává vált.

Koszovót vagy elismerik, vagy nem

Az Európai Unióba történő belépés előtt Szerbiának le kellene zárnia az összes csatlakozási fejezetet az Európai Unióval, amely a 35. fejezet elfogadását is jelentené.

Ez a fejezet tartalmazza a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezését, és mint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai biztosa jelezte, ebbe építik be a szerb elnök által szóban elfogadott európai (francia-német) javaslatot, és annak végrehajtási mellékletét.

Dragan nyilatkozik az N1 televíziónak (Forrás: Screenshot, N1)

Szerbia szempontjából az uniós javaslat negyedik pontja a legkritikusabb, amely szerint Szerbia ígéretet tesz arra, hogy nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, beleértve ebbe az ENSZ-t is.

Ez a kérdés megosztja a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetőit is.

Dragan Đilas ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a maguk részéről elutasították a Koszovóval kapcsolatos, általuk rossznak tartott uniós (francia-német) javaslatot, de bebizonyosodott, hogy annak elfogadása már megtörtént.

Az ellenzéki vezető ezzel a szerb elnök szóbeli beleegyezésére utalt. Szerinte ezekután olyan végrehajtási módot kell (ki)találni, ami nem sérti a szerb érdekeket.

– Úgy vélem, Szerbiából senki sem teheti meg, senkinek sem szabad megtennie, hogy független államként elismeri el Koszovót, és az ENSZ-ben Szerbiából senki sem emelheti fel a kezét Koszovó felvétele mellett történő szavazáson

– mondta a CNN közeli N1 televíziónak nyilatkozva a szerb ellenzéki vezető, akinek a helyettese ezzel kapcsolatban azonban másképp foglalt állást.

– Az európai javaslat szerves része a 35. csatlakozási fejezetnek, és ezáltal a csatlakozási tárgyalásoknak, ezáltal bárki legyen is kormányon, annak ezt be kell tartania, efelől nincs semmiféle kétség

– jelentette ki Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke, aki harcias ellenzéki kiállásáról ismert a szerbiai ellenzéki színtéren.

Marinika Tepić nyilatkozik az N1 televíziónak (Forrás: Screenshot, N1)

Az eltérő álláspont abból is fakadhat, hogy Tepić pancsovai román családból származik, így nehezebben tudja átélni a szerb nép Koszovóval kapcsolatos „ősi fájdalmát”.

Ugyanakkor Đilas sem „tőzsgyökeres” szerbiai szerb, apja ugyanis Bosznia- Hercegovinából, anyja pedig Horvátországból érkezett Szerbiába. Anyja a második világháborút követő telepítések során került a vajdasági Szilberekre (Bački Brestovac).

Nehéz idők a balközép számára

A főbizottsági ülésen Đilas úgy fogalmazott, hogy pártja „nagyon nehéz időszakon” megy keresztül a tavalyi választások óta, és rámutatott, hogy a rossz időkben tovább kell menni, mert ha leállnak, akkor az a csődöt jelentené.

Két évvel ezelőtt számolt be a szerbiai baráti sajtó ≈ propagandagépezet arról, hogy Đilas külföldi bankszámlákkal rendelkezik, mindenekelőtt Mauritiuson.

A hírt a nagyon baráti Večernje Novosti hírportál közölte, amely szerint az ellenzéki vezető 6,4 millió eurót tárol különböző mauritiusi és svájci számlákon.

A Đilas elleni kampány legnagyobb „élharcosa” Siniša Mali, szerbiai pénzügyminiszter volt, aki több baráti tévécsatornán dokumentumokat mutogatott, és vizsgálatot sürgetett az általa pénzmosással meggyanúsított Đilas ellen.

A szerb pénzügyminiszter akkor azzal vádolta meg az ellenzéki vezetőt, hogy az említett összeget az államtól lopta, amivel magukat az embereket károsította meg.

Az ügy azóta elült, viszont a szerb elnök még ma is gyakran hivatkozik arra, hogy neki nincsenek külföldi bankszámlái, mint egyeseknek az ellenzéki térfélen.

A szerbiai KRIK oknyomozó hírportál most feltárta, hogy a külföldi bankszámlákról szóló történetet az izraeli Tal Hanan találta ki, aki megrendelésre álhíreket készít, amivel a választási kampányok során lejáratja ügyfeleinek a vetélytársait.

Szerbia esetében ez Dragan Đilas volt, aki büntetőfeljelentést tett Aleksandar Vučić államfő, Siniša Mali pénzügyminiszter, valamint a Večernje Novosti ellen, de a belgrádi kormány megakadályozta az eljárás megindítását, az ügyészség ugyanis elutasította a feljelentést, mert az indoklás szerint nem történt bűncselekmény.

Ugyanakkor a Đilas ellen felhozott vádakban sem indult eljárás, így csak a média számolt be a titkos számlákról, ami viszont éppen elég volt ahhoz, hogy a választók szemében diszkreditálják az ellenzéki vezetőt, és lejárassák a pártját is.