Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az EU Horvátország bevonásával készül egy esetleges atomtámadásra, és ez a cikkecske is rávilágít arra, hogy milyen világban élünk. Nem mintha nagy kedvvel álltam volna neki a körmölésnek, mondjuk sokkal jobban szeretnék a szlavón fekete disznóról értekezni, de hát ez van, választani kellett: disznó vagy atomháború! Szóval, az Európai Bizottság nemrégiben tett bejelentése értelmében Horvátország egyike lesz annak a négy országnak, ahova vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések esetére az Európai Unió stratégiai anyag- és felszereléstartalékait telepítik. Az embert kissé kileli a hideg az ilyesfajta atomtámadásos hírektől, de aztán megnyugszik egy kicsit, mert az egésznek inkább bizniszszaga van, meg különben is, ráérős brüsszeli tempóban folyik a stratégiai tartalékok telepítése: Horvátország esetében a határidő négy év, azaz 48 hónap, hogy akkurátusabbnak hangozzék.

Hogyan készülünk az atomtámadásra?

Horvátország mellett az uniós lakosok biztonságát és egészségét szolgáló rendkívül fontos tartalékokat Franciaországban, Lengyelországban és Finnországban is őrizni fogják, de mi itt most csak a horvátok bevonásáról szólunk.

Egyébként ezek olyan tartalékok, amelyek ellenmérgeket, detektorokat, védőfelszereléseket, dekontaminációs készleteket, antibiotikumokat, vakcinákat, nyugtatókat, profilaktikus (betegség megelőzésére szolgáló) kezeléseket és speciális berendezéseket tartalmaznak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre való reagáláshoz.

A kép illusztráció (Screenshot)

A stratégiai tartalékok összértéke 545,6 millió euró, a horvátországi készletek pénzben kifejezve mintegy 50 millió euróra tehetők.

A belügyminisztériumból származó információk szerint Horvátország a rescEU program részeként kérelmezte, hogy a stratégiai tartalékok egy részét a területén tarthassa.

Egy nagyobbacska raktárról van szó, ahol védőöltözeteket, maszkokat és egyéb védőfelszerelést tárolnának. A projektet 48 hónapon belül kell meg valósítani, ezzel a feladattal a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Igazgatóságát bízzák meg.

Mi ebben a biznisz?

A projekt jelentős lehetőséget kínál a horvát vállalatok számára is, a stratégiai készletek beszerzésére kiírt pályázatokat ugyanis a horvát belügyminisztérium hirdeti meg, ami lehetőséget ad a horvát cégeknek (is) új üzletek kötésére.

A stratégiai tartalékok beszerzését teljes mértékben az Európai Bizottság finanszírozza, amely egyben kezelni is fogja azokat.

Ettől függetlenül további előny Horvátország számára, hogy szükség esetén, mondjuk egy atomtámadás alkalmával, ezek a védőeszközök a saját területén lesznek: ezáltal gyorsan és könnyen hozzáférhetővé válnak az ország lakossága számára.

Máskülönben meg akar a fene gyorsan és könnyen hozzáférni ezekhez az izékhez, mert ez azt jelentené, hogy nagy mennyiségű égéstermék vágódott a ventilátorba, és záporozik alá, vastagon. A leginkább kedvező fejlemény az lenne, ha az egész hóbelevanc elrohad szépen a raktárban, vagy szétrágják az egerek.

Akárhogy is, jelenleg még nem ismert, hogy új raktárakat építenek-e a tartalékok tárolására, vagy a polgári védelem meglévő raktárait használják-e fel erre a célra.

Věra Jourová nyilván elégedett

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke nyilván roppant elégedett lehet Horvátország eredményeivel, amelyeket az általa ellenőrzött területen – tehát az értékek és átláthatóság vonatkozásában produkált, mert ez nem az egyetlen olyan raktár az EU stratégiai tartalékaival összefüggésben, amelyeket Horvátországba telepítenek.

Tavaly április 6-án az Európai Bizottság tájékoztatást tett közzé az emberek, az infrastruktúra, a járművek és a kritikus berendezések fertőtlenítésére szolgáló berendezések raktárának létrehozásáról.

Ezeket Németországban, Spanyolországban és „természetesen” Horvátországban helyezik el az egész EU számára. Ezt a projektet is teljes mértékben az EU finanszírozza 66,7 millió euróval.

De ez még nem minden!

Amellett, hogy Horvátország a vegyi és nukleáris fenyegetések esetére stratégiai tartalékokat és felszereléseket halmoz fel az unió számára, részt vesz a tűzvédelmi készenlét megerősítését célzó mechanizmusokban is.

Tavaly az Európai Bizottság finanszírozta a rescEU közös tűzoltóflottájának létrehozását, amely nagyobb tüzek esetén állna a tagországok rendelkezésre.

Az EU nem csak atomtámadás esetén segít (Forrás: rescEU)

Talán mondani sem kell, a tervek szerint idén Franciaországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Svédországgal együtt, Horvátország új légiflottát állít fel, amely valamennyi tagállam rendelkezésére áll majd tűzoltásra és erdővédelemre.

A közös flottában összesen 12 tűzoltó repülőgép és egy helikopter lesz. Ezeknek a kapacitásoknak a bevetésére vonatkozó döntést az Európai Bizottság és a tagállamok közösen hozzák meg, remélhetőleg az Európai Parlament észkombájnjainak beavatkozása nélkül.

Az Európai Bizottság ezzel az uniós polgári védelmi mechanizmust korszerűsítést célozta meg. Az elképzelések szerint szükség esetén a rescEU programon keresztül az Európai Unió így képes lesz arra, hogy segítséget nyújtson az uniós polgároknak.

A megosztott készletekkel az EU el akarja kerülni azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint a felszerelések és gyógyszerek egyesek számára rendelkezésre álljanak rendelkezésre, miközben mások nem tudnak hozzájutni.

A koronavírus megjelenése óta az EU számos erőfeszítést tett annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek első- és másodrangú polgárok az EU-ban, amikor a sürgősen szükséges gyógyszerekhez, oltóanyagokhoz vagy felszerelésekhez való hozzáférésről van szó.

Magyarország számára mindez azért előnyös, mert Horvátország a szomszédja, és ez így rendjén is lenne, ám továbbra is az a kérdés motoszkál a fejemben, hogy akkor is jogállamisági kérdéseket fogunk-e felvetni, ha kigyullad a Bakony?