Oroszország
A szerb alkotmánybíróság betilthatja a szerdai tüntetést szervező csoportokat

A szerbiai alkotmánybíróság betilthatja azokat a szervezeteket, amelyek a szélsőjobb belgrádi tobzódása mögött állnak. Milan Antonijević, ismert belgrádi jogász úgy nyilatkozott a Tanjug szerb állami hírügynökségnek, hogy erre akkor kerülhet sor, ha bebizonyosodik, hogy a szerb elnöki hivatal környékén szerdán demonstráló szervezetek az alkotmányos rend felforgatására törekszenek, fegyverkeznek, vagy terrorizmushoz hasonló cselekményeket akarnak elkövetni.
Alcímek
A média megágyaz az alkotmánybírósági döntésnek
Antonijević véleménye szerint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága biztosított Szerbiában, viszont az állam kötelessége reagálni, ha valaki átlépi ezeknek a szabadságjogoknak a határát.
– Az Alkotmánybíróságnak ezt figyelembe kell vennie, amikor azt ítéli meg, hogy melyik szervezeteket kell betiltani. Miután emberi jogokkal foglalkozom, nekem nem tetszik a tiltásnak ez a módja, de egyes esetekben indokolt lehet
– jelentette ki Antonijević, aki arra emlékeztetett, hogy nem ez lenne az első eset, hogy szélsőséges politikai szervezeteket tiltanak be, merthogy 2011-ben erre a sorsra jutott profasiszta Nacionalni stroj (Nemzeti arcvonal) , 2012-ben pedig a szintén jobboldali Obraz (Becsület, átvitt értelemben).
– Ez egy olyan küzdelem, amelyben az államnak folyamatosan ébernek kell lennie. A terrorszervezetekhez hasonló csoportokat nem szabad finanszírozni vagy támogatni, és nem szabad teret adni nekik, hogy nyilvánosan terjesszék az eszméiket, amelyek nem állják ki az alkotmányosság és a törvényesség próbáját, és amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal

A Népi Járőrség szabadságot követel szerdán éjszaka letartóztatott vezetőjének, Damjan Kneževićnek, természetesen nem az alkotmánybíróságtól, hanem az „internet népétől” (Forrás: Narodna Patrola)
– nyilatkozta a Tanjugnak Antonijević, aki szerint tíz éves szünet után ismét fel-feltűnnek azok a személyek is, akik az akkor betiltott Obrazt vezették.
Miután ez a téma felmerült a szerbiai médiában, nem zárható ki, hogy a hatóságok előbb, vagy utóbb betiltják a Népi Járőrség (Narodna Patrola) elnevezésű szervezetet, és ez a Tanjug-interjú bizonyos értelemben ennek az előkészítése a médiában, vagyis megkezdődött a „közvélemény ráhangolása” a gondolathoz.
A Népi Járőrség törvényen kívül helyezésére valószínűleg csak második körben kerül sor, első körben minden bizonnyal a szerb rendőrség betiltja az ukrajnai háború „első évfordulójára” – félő, hogy sok lesz még – bejelent oroszbarát, szélsőjobboldali megmozdulást Belgrádban.
A közvélemény ráhangolása
A közvéleményt tehát először az „évfordulós tobzódás” betiltására készítik fel, bár egy ilyen lépésnek megvan a maga kockázata még akkor is, hogy szerdán maga a szerb elnök is – talán először – negatív kontextusban emlegette az orosz félkatonai alakulatot, a Wagner Csoportot.
A szerb állami hírügynökség által idézett Antonijević mindenesetre úgy véli, hogy „indokolt” a február 24-re meghirdetett tüntetés betiltása.
– Szerintem van elég ok a nagygyűlés betiltására, ha tekintettel vagyunk az ilyen jellegű tiltakozások agresszivitására. A belügyminisztérium foglalhat úgy állást, hogy egy ilyen összejövetel erőszakot szül
– nyilatkozta az emberi jogi kérdésekben jártás szerb ügyvéd, aki szerint február 24-én Szerbiának szolidaritást kellene inkább mutatnia az áldozatokkal. Nem kizárt, hogy ilyen megmozdulások is lesznek, ezért az ukrajnai háborús évforduló nagy kockázatú napnak fog számítani Szerbiában, ha csak nem tiltanak be minden tömeges rendezvényt „egy kalap alatt”.

Rendőrkordon Damjan Knežević és a szerb elnöki palota bejárata között (Forrás: Narodna Patrola, amelyet akár be is tilthatnak)
Viszont a szerdai belgrádi demonstrációi résztvevői – akik várhatóan megadják a február 24-re tervezett tüntetés alaphangját is – egyáltalán nem úgy gondolják, hogy az áldozatokkal illene szolidaritást vállalni.
Ők szerdán is azt skandálták, hogy „Idén Kijevben, jövőre Prizrenben”, és a következő egy hétben ez az álláspontjuk aligha változik meg.
Antonijević a szóban forgó interjúban arra is utalt, hogy az alkotmányos rend megdöntésére irányuló bűncselekmény egyik súlyosabb formája, hogy ha ez a tevékenységet külföldről finanszírozzák.
A sorok között ebben az is benne van, hogy a szerbiai szélsőjobbot külföldről (értsd: Oroszországból) látják el pénzzel, vagy a Wagneren, vagy más csatornákon keresztül, a lényeg ugyanaz.
– Az alkotmányos berendezkedés erőszakos megdöntésére irányuló felszólítás alapvetően fennáll, de hogy ennek milyen súlyosabb formái vannak, azt a nyomozásnak kell feltárnia
– jelentette ki a szerb ügyvéd, aki úgy vélte, hogy a nyomozás eredménye jelzésértékű lehet a szerbiai közvélemény számára abban a tekintetben, hogy Szerbiában ki szolgálja az ország érdekeit, és ki akarja lerombolni azokat, és erre a célra milyen eszközöket használna fel.
Akiben most felmerül a gyanú, hogy a szerb elnök mindezt a saját nimbuszának suvickolására, értsd fényesítésére fogja felhasználni, az jó irányba tapogat.
A valóság és a propaganda határa
Antonijević a Tanjug szerb állami hírügynökség szerint úgy fogalmazott, hogy Szerbiának párbeszédre van szüksége, mert az a legfontosabb az ország fejlődése és a lakosság biztonsága szempontjából.
Ezzel gyakorlatilag a kincstári álláspontot „tette magáévá”, persze az sem zárható ki, hogy ha a hivatalostól eltérő véleményen lett volna, akkor a szavait az állami hírügynökség nem hozza le.
A Tanjug szerint az ismert szerb ügyvéd azt is mondta, hogy nem az a patriotizmus, ha bárki is az alkotmányos rend megdöntésére szólít fel, hanem inkább az, hogy ha az emberek az alkotmány és a törvények szellemében cselekszenek.
Itt már abba is hagynánk, mert lassan a valóság és a propaganda közötti mezsgyére tévedünk, ám Antonijević felvetett egy olyan gondolatot is, amelyen egy pillanatig még érdemes eltöprengeni:
– Azt hiszem, hogy az elmúlt 30 évben inverzió történt, mert ma azokat nyilvánítják árulónak, akik a mindannyiunk számára fontos emberi jogokat és értékeket képviselik, a hősök pedig oda kerülnek, ahol azoknak lenne a helyük, akiket a társadalomnak szégyellnie kell.
A cenzor (értsd: szerkesztő) valószínűleg elaludt, vagy unta már a sok okoskodást, és véletlenül kiengedte ezt az elgondolkodtató mondatot.

- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását