Szerbia

NÉPPÁRT: Az Európai Unióban nincs konszenzus Szerbia megbüntetését illetően

Közzétéve:

2 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2023.02.06.

Írta

BALK Hírek

A szerbiai Néppárt alelnöke szerint az Európa Unió képtelen megbüntetni Szerbiát, ha nem járul hozzá Koszovó felvételéhez az ENSZ-be (Forrás: Screenshot: Nova)

Olvasási idő: 2 perc

Miroslav Aleksić a szerbiai Néppárt (Narodna stranka, NS) alelnöke és parlamenti csoportjának a vezetője – aki nem keverendő össze a pedofíliával megvádolt azonos nevű filmrendezővel – azt mondta, hogy Szerbiának „el kell utasítania” a francia-német javaslatot, mert az ország azzal semmit nem nyer, viszont az elfogadásával területet veszít, miután a dokumentum kilátásba helyezi Pristina (értsd: Koszovó) ENSZ-tagságát”. A Néppártot az erősen nacionalista érzelmű Vuk Jeremić alakította 2017-ben, és azóta is ő vezeti. Jeremić 2012 ás 2013 szeptembere között az ENSZ Közgyűlés elnöke volt.

Ha Koszovó az ENSZ tagja lesz, jön a Nagy-Albánia

A Néppárt frakcióvezetője szerint Szerbia semmit sem veszít azzal, ha elutasítja a francia-német tervet, mert az Európai Unió nem képes szankciókat bevezetni ellene.

Az Európai Unióban nincs konszenzus a Szerbia elleni szankciók bevezetését illetően, a külföldi cégek pedig a profit miatt és a saját érdekük szolgálatában vannak itt, nem politikai okokból

– nyilatkozta Aleksić a Nova S televíziónak, és mindezzel kapcsolatban a spanyol miniszterelnöknek egyik nyilatkozatára emlékeztetett.

A spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy Koszovó Szerbia része, és ő nem tekinti független országnak, de ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor ő is azt teszi, és az uniós elképzelések szerint Görögország, Románia, Ciprus és Szlovákia is elfogadja Koszovót független államként

– ment bele a helyzet elemzésébe a néppárti alelnök, aki szerint minden Szerbiától függ, mert az öt „rendetlenkedő” uniós állam közül egyik sem mondta azt, hogy elismeri Koszovó függetlenségét, ha Szerbia azt nem teszi meg.

Néppárti határozati javaslat

A szerbiai Néppárt alelnöke felfedte azt is, hogy a múltheti parlamenti vita során pártja olyan határozat elfogadását javasolta, amely szerint „Szerbia soha nem ismeri el Koszovót, és ellenzi Pristina ENSZ tagságát”, a „haladó többség” azonban elutasította, hogy napirendre tűzze a javaslatot, ezért a néppárti képviselők elhagyták az üléstermet, mert nem látták semmi értelmét a további jelenlétnek.

Ha Koszovót felveszik az ENSZ-be, akkor egy vagy két éven belül egyesülhet Albániával, tehát Koszovó elismerése a Nagy-Albánia létrehozásának az alapja

A Néppárt alelnöke és frakcióvezetője parlamenti felszólalása idején (Forrás: Screenshot, RTS)

– hangoztatta a szerbiai ellenzéki párt frakcióvezetője, aki megismételte, hogy a labda most a szerb térfélen pattog.

Aleksić szerint „a szerb elutasítás esetén az Európai Unióban nincs konszenzus”, ezáltal nincsenek szankciók sem, mert azok bevezetéséhez konszenzusra lenne szükség, így Szerbiát valójában semmi sem fenyegeti.

Ráadásul Szerbia uniós csatlakozása már gyakorlatilag leállt, és nem a francia-német javaslat, hanem éppen Aleksandar Vučić és az általa képviselt politika miatt.

Vučić meztelen

Aleksić szerint a Koszovó és Metohiáról (értsd: Koszovóról) folytatott parlamenti ülés azt bizonyította, hogy „a király meztelen”, mert Aleksandar Vučić szerb elnök semmi olyat nem tudott mondani, amit Szerbia kapott az általa folytatott tárgyalásokkal az elmúlt tíz esztendőben Koszovót illetően”.

Szerbia mindent elveszített a szerbek lakta északi területeken, az albánok viszont megszerezték az irányítást a tartománynak azon a részén, így ma már minden az övéké, amivel 1999-et követően még nem rendelkeztek

– nyilatkozta az ellenzéki politikus, aki úgy vélte, hogy Vučić kormányra kerülése óta Koszovó megszilárdította a határait, és kezébe ragadta a végrehajtó hatalmat az északi területeken, amelyet szerb szokás szerint Aleksić is „tartománynak” nevezett az interjú során nem is egyszer.

Az albánok rájöttek, hogy Vučić gyenge tárgyalópartner, mert bűnözés, botrányok és korrupció kíséri a kormányzását, ezért ma már nem egyeznek bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába sem, hanem új követelésekkel hozakodnak elő

– nyilatkozta a belgrádi Nova csatornának Aleksić, aki megjegyezte, hogy a szerb elnök semmiféle tervvel nem hozakodott elő a múltheti parlamenti ülés során, viselkedésével pedig ismételten azt bizonyította, hogy az ülésre egyáltalán semmi szükség nem volt.

?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

Felcímkéztük:1999 akció albán Albánia Aleksandar Vučić Aleksandar Vučić szerb elnök Belgrád BIA botrány bűnözés Ciprus csatlakozás ellenzék elnök ENSZ eszik EU Európa Európai Unió film francia függetlenség görög Görögország határ INA interjú Irán kormány korrupció Koszovó külföldi lista miniszterelnök Most Nacional NBA német Nova parlament párt politika Pristina román Románia spanyol szankció szankciók szén szerb Szerb elnök szerbek Szerbia Szerbia Uniós Csatlakozása szlovák Szlovákia televízió tűz twitter uniós uniós csatlakozás vannak Vučić Vuk Jeremić

Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.03.23.

Írta

BALK Hírek

Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Kapcsolódó cikk

KURTI AMERIKÁBAN: Az amerikaiak állandósítsák a Bondsteelt, az oroszok viszont számolják fel a niši humanitárius központot

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

A cikket ennyien látták: 29