VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM: Plenx a Varázshegyen

A nem formális Világkormány szerepében tetszelgő davosi Világgazdasági Fórum (WEF) idei ülésszakára elsősorban két dolog jellemző: az egyik, hogy valahogy elmaradtak a legbefolyásosabb országok vezetői, továbbá, hogy az orosz oligarchák hiánya érezhetően szegényesebbé tette a rendezvényt kísérő bulikat. Számomra azonban továbbra is az a legérdekesebb, hogy Jens Stoltenberg NATO főtitkár az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését kezdte pedzegetni, illetve, hogy Ursula von der Leyen az EB elnöke Európa “újraiparosítását” lengette be, de maradok a kaptafánál, és Andrej Plenković horvát miniszterelnök szereplésére összpontosítok.

Plenković és Vučić a Világgazdasági Fórumon

Miután még nem tartunk ott, hogy telefonunk a mesterséges intelligencia segítségével az égvilágon mindent megmagyaráz, röviden csak annyit bocsátok előre, hogy Thomas Mann monumentális fejlődésregényének, a Varázshegynek éppen a nevezetes davosi szanatórium ad otthont.

A példálódzás szerintem azért is helytálló, mert a Varázshegy is egy hasonló válsághelyzetben íródott, mint a mai, és könnyen előfordulhat, hogy az aktuális Hans Castorp végül nem a flandriai, hanem az ukrán lövészárokban találhatja magát.

ÚTJELZŐ: Világgazdasági Fórum

Erre a Varázshegy-ügyre még visszatérek a végén, hogy frappáns befejést adjak a tudósításnak.

Szóval, Andrej Plenković, alias Plenx is elkerülhetetlen fontosságúnak tartotta, hogy megjelenjen a Világgazdasági Fórumon, ahol néhány panelen vett részt, ám futotta az idejéből arra is, hogy újságírókkal beszélgessen, valamint hogy Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Borjana Krištóval, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökével találkozzon.

Ugyancsak a Világgazdasági Fórum margóján találkozott Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjével, Albin Kurti koszovói, valamint Dritan Abazović montenegrói miniszterelnökkel.

A nagy nyüzsgést Eliyahu Cohen izraeli külügyminiszterrel, Iskra Reićtyel, az AstraZeneca globális vakcina- és immunológiai terápiákért felelős ügyvezető alelnökével és Edwin Paalvasttal, a Royal Philips nemzetközi piacokért felelős igazgatójával történt találkozó tette teljessé.

Plenx a rivaldafényt arra használta ki, hogy fényezze egy kicsit a horvát kormány munkáját, ami ez idáig meglehetősen eredményes volt. Nyilatkozatainak középpontjában az energetika, illetve Krk, mint európai csomópont, valamint a nemrég lezajlott schengeni és eurózónás csatlakozás volt.

Ez utóbbi kapcsán nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Horvátországnak tavaly sikerült 10,8 százalékon tartania az inflációt, “ami alacsonyabb, mint más közép-kelet-európai EU-tagállamokban, amelyek még nem akarnak csatlakozni az euróövezethez”.

Plenković és Vučić a Világgazdasági Fórumon (Twitter: Andrej Plenković)

Ezzel nyilván Lengyelországra utalt, amelynek miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki azt találta mondani, hogy a horvátországi tapasztalatok miatt Lengyelország egyhamar nem fog csatlakozni az euróövezethez.

Plenković Borjana Krištóval, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökével folytatott találkozóról a Twitteren adott hírt, és meg is hívta őt hivatalos látogatásra Horvátországba.

– Együtt dolgozunk a jószomszédi kapcsolatok megerősítésén és Bosznia- Hercegovina európai útjának támogatásán

– írta Plenković a madárkás csatornán.

Ugyanitt értesülhettünk a szerb elnökkel való találkozóról is.

– A párbeszéd politikája és a feszültségek enyhítése mellett további erőfeszítéseket kell tenni a lezáratlan kérdések megoldására

– fejtegette Plenković az interneten.

Horvátországot és Szerbiát számos lezáratlan kérdés terheli, a háború folyamán eltűnt 1832 személy sorsának feltárásán kezdve a fogvatartottak kártalanításán át a háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonásáig.

Vučić a kedvenc Instagram-profilján válaszolt.

– Nagyon korrekt beszélgetés Andrej Plenkovićtyal a szerb-horvát kapcsolatokról. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló időszakban képesek leszünk előrelépni, mind a gazdaság, mind a politikai kapcsolatok tekintetében

– írta Vučić, aki néhány hónappal ezelőtt még telesírta a médiát a horvátok “gaztettei” miatt, az igazi előrelépés azonban mindenképpen az lenne, ha a szerb elnök rábírná magát, hogy Horvátországban nyaraljon, esetleg együtt csónakázzon a magyar miniszterelnökkel az Adrián.

A Világgazdasági Fórum “Európa új növekedésének lehetőségei” című paneljének a végén egy magát Svetoslavként azonosító ukrán férfi szólalt fel a közönségből. Véleménye szerint nehéz elképzelni az európai növekedést, ha Ukrajna elveszíti a háborút. Megismételte, hogy Ukrajnának pénzügyi támogatásra, tankokra és fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát.

Plenković erre némileg ingerülten válaszolt, és felvázolta hogy mi a különbség a kilencvenes évek, és a mostani háború között.

– Horvátország is agresszió áldozata volt 30 évvel ezelőtt. Ha összehasonlítom az Európai Unió akkori és mai külpolitikáját, az nem 30 év, hanem 30 ezer év a különbség. Mi az ENSZ fegyverembargója alatt álltunk, ezzel szemben Önök rendelkeznek szolidaritással, a szankciók kilenc fordulójával, a hihetetlen politikai egységgel, valamint a fegyverek szállításának és a katonai segítségnyújtás folyamatos és megnövekedett dinamikájával. Horvátország, amennyire csak tudja, továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, ahogyan eddig is tettük

– mondta Plenković, aki tényleg odatette magát, amikor Ukrajnáról volt szó.

Vissza a Varázshegyhez

Ígéretemhez híven, a Varázsheggyel fejezem be a jelentést. Bár szörnyen szeretek okoskodni, most inkább József Attilának adom át a szót, aki 1937-ben(!) Thomas Mann üdvözlése című versében a következőket írta:

–
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol –
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

Valakinek újra meg kellene írni a Varázshegy korszerű változatát.