Connect with us

Horvátország

VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM: Plenx a Varázshegyen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Vajon mire derül fény a Világgazdasági Fórumon?
Vajon mire derül fény a Világgazdasági Fórumon? (Forrás: Twitter)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A nem formális Világkormány szerepében tetszelgő davosi Világgazdasági Fórum (WEF) idei ülésszakára elsősorban két dolog jellemző: az egyik, hogy valahogy elmaradtak a legbefolyásosabb országok vezetői, továbbá, hogy az orosz oligarchák hiánya érezhetően szegényesebbé tette a rendezvényt kísérő bulikat. Számomra azonban továbbra is az a legérdekesebb, hogy Jens Stoltenberg NATO főtitkár az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését kezdte pedzegetni, illetve, hogy Ursula von der Leyen az EB elnöke Európa „újraiparosítását” lengette be, de maradok a kaptafánál, és Andrej Plenković horvát miniszterelnök szereplésére összpontosítok.

Plenković és Vučić a Világgazdasági Fórumon

Miután még nem tartunk ott, hogy telefonunk a mesterséges intelligencia segítségével az égvilágon mindent megmagyaráz, röviden csak annyit bocsátok előre, hogy Thomas Mann monumentális fejlődésregényének, a Varázshegynek éppen a nevezetes davosi szanatórium ad otthont.

A példálódzás szerintem azért is helytálló, mert a Varázshegy is egy hasonló válsághelyzetben íródott, mint a mai, és könnyen előfordulhat, hogy az aktuális Hans Castorp végül nem a flandriai, hanem az ukrán lövészárokban találhatja magát.

ÚTJELZŐ: Világgazdasági Fórum

ÚTJELZŐ: Világgazdasági Fórum

Erre a Varázshegy-ügyre még visszatérek a végén, hogy frappáns befejést adjak a tudósításnak.

Szóval, Andrej Plenković, alias Plenx is elkerülhetetlen fontosságúnak tartotta, hogy megjelenjen a Világgazdasági Fórumon, ahol néhány panelen vett részt, ám futotta az idejéből arra is, hogy újságírókkal beszélgessen, valamint hogy Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Borjana Krištóval, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökével találkozzon.

Ugyancsak a Világgazdasági Fórum margóján találkozott Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjével, Albin Kurti koszovói, valamint Dritan Abazović montenegrói miniszterelnökkel.

A nagy nyüzsgést Eliyahu Cohen izraeli külügyminiszterrel, Iskra Reićtyel, az AstraZeneca globális vakcina- és immunológiai terápiákért felelős ügyvezető alelnökével és Edwin Paalvasttal, a Royal Philips nemzetközi piacokért felelős igazgatójával történt találkozó tette teljessé.

Plenx a rivaldafényt arra használta ki, hogy fényezze egy kicsit a horvát kormány munkáját, ami ez idáig meglehetősen eredményes volt. Nyilatkozatainak középpontjában az energetika, illetve Krk, mint európai csomópont, valamint a nemrég lezajlott schengeni és eurózónás csatlakozás volt.

Ez utóbbi kapcsán nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Horvátországnak tavaly sikerült 10,8 százalékon tartania az inflációt, „ami alacsonyabb, mint más közép-kelet-európai EU-tagállamokban, amelyek még nem akarnak csatlakozni az euróövezethez”.

Plenković és Vučić a Világgazdasági Fórumon

Plenković és Vučić a Világgazdasági Fórumon (Twitter: Andrej Plenković)

Ezzel nyilván Lengyelországra utalt, amelynek miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki azt találta mondani, hogy a horvátországi tapasztalatok miatt Lengyelország egyhamar nem fog csatlakozni az euróövezethez.

Plenković Borjana Krištóval, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnökével folytatott találkozóról a Twitteren adott hírt, és meg is hívta őt hivatalos látogatásra Horvátországba.

– Együtt dolgozunk a jószomszédi kapcsolatok megerősítésén és Bosznia- Hercegovina európai útjának támogatásán

– írta Plenković a madárkás csatornán.

Ugyanitt értesülhettünk a szerb elnökkel való találkozóról is.

– A párbeszéd politikája és a feszültségek enyhítése mellett további erőfeszítéseket kell tenni a lezáratlan kérdések megoldására

– fejtegette Plenković az interneten.

Horvátországot és Szerbiát számos lezáratlan kérdés terheli, a háború folyamán eltűnt 1832 személy sorsának feltárásán kezdve a fogvatartottak kártalanításán át a háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonásáig.

Vučić a kedvenc -profilján válaszolt.

– Nagyon korrekt beszélgetés Andrej Plenkovićtyal a szerb-horvát kapcsolatokról. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló időszakban képesek leszünk előrelépni, mind a gazdaság, mind a politikai kapcsolatok tekintetében

– írta Vučić, aki néhány hónappal ezelőtt még telesírta a médiát a horvátok „gaztettei” miatt, az igazi előrelépés azonban mindenképpen az lenne, ha a szerb elnök rábírná magát, hogy Horvátországban nyaraljon, esetleg együtt csónakázzon a magyar miniszterelnökkel az Adrián.

Davosi Világgazdasági Fórum

A Világgazdasági Fórum „Európa új növekedésének lehetőségei” című paneljének a végén egy magát Svetoslavként azonosító ukrán férfi szólalt fel a közönségből. Véleménye szerint nehéz elképzelni az európai növekedést, ha Ukrajna elveszíti a háborút. Megismételte, hogy Ukrajnának pénzügyi támogatásra, tankokra és fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát.

Plenković erre némileg ingerülten válaszolt, és felvázolta hogy mi a különbség a kilencvenes évek, és a mostani háború között.

– Horvátország is agresszió áldozata volt 30 évvel ezelőtt. Ha összehasonlítom az Európai Unió akkori és mai külpolitikáját, az nem 30 év, hanem 30 ezer év a különbség. Mi az ENSZ fegyverembargója alatt álltunk, ezzel szemben Önök rendelkeznek szolidaritással, a szankciók kilenc fordulójával, a hihetetlen politikai egységgel, valamint a fegyverek szállításának és a katonai segítségnyújtás folyamatos és megnövekedett dinamikájával. Horvátország, amennyire csak tudja, továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, ahogyan eddig is tettük

– mondta Plenković, aki tényleg odatette magát, amikor Ukrajnáról volt szó.

Vissza a Varázshegyhez

Ígéretemhez híven, a Varázsheggyel fejezem be a jelentést. Bár szörnyen szeretek okoskodni, most inkább József Attilának adom át a szót, aki 1937-ben(!) Thomas Mann üdvözlése című versében a következőket írta:


Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol –
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

Valakinek újra meg kellene írni a Varázshegy korszerű változatát.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és ) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava