A cikk meghallgatása

Megint és újfent és ismét háborús témákkal hozakodott elő szerb elnök a Prva televíziónak adott interjújában. Ennek során kijelentette, hogy soha életében nem megy a horvát tengerpartra nyaralni. Egyúttal arról is beszélt, hogy Szerbiának nincs szüksége külföldi katonai bázisokra, így orosz bázis sem létesül az ország területén.

Már megint a háborús múlt

A szerbiai mindennapok szinte folyamatosan a háborús múlt felemlegetésének jegyében telnek, ennél még a koronavírusos idők is jobbak voltak, mert járványból csak egy volt. Azóta azonban kitört egy újabb háború, ami némileg indokolja a téma “melegen tartását”, bár nem éppen történelmi távlatokban.

Aleksandar Vučić a Prva televíziónak adott pénteki interjújában úgy fogalmazott, hogy évente több mint tízezren nyaralnak Horvátországban, de ő soha életében nem megy a horvát tengerpartra.

Ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy közeli párttársai, előbb Miloš Vučević újvidéki polgármester, majd a nemrégiben Koszovóval kapcsolatban “nácimentesítést” javasló Vladimir Đukanović megrótta azokat, akik a Vihar hadművelet évfordulóján nem általlottak a horvát tengerparton nyaralni, ahelyett hogy otthon tört volna elő belőlük a nemzeti öntudat.

Vučić a szóban forgó televíziós interjúban hozzátette, hogy legutóbb sem a tengerhez akart menni, hanem Jasenovacba, hogy kinyilvánítsa kegyeletét a második világháborús áldozatok iránt. A szerb elnök apai nagyapját a horvát usztasák ölték meg, amiről eddig már többször is beszélt.

Vučić most egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy Horvátországban megkezdődött a “történelem revíziója”, ugyanakkor “egyenesen sokkolta”, hogy Belgrádban eddig még nem neveztek el sem utcát, sem templomot a jasenováci áldozatokról, és hogy a szerb fővárosban egyetlen emlékművet sem emeltek a tiszteletükre.

A szerb államfő a péntek esti televíziós interjúban beszámolt arról is, hogy ismételten engedélyét kért a horvát hatóságoktól Jasenovac felkeresésére, ahol a második világháború idején haláltábort működtetett a horvát usztasa kormányzat, de azóta sem történt semmi.

Itt jegyzendő meg, hogy Andrej Plenković horvát miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szerb államfő felkeresheti Jasenovácot, “amikor annak eljön az ideje”.

A zágrábi Jutarnji list ezzel kapcsolatban egy meg nem nevezett horvát diplomatára hivatkozva azt írta, hogy Horvátország jóváhagyja Vučić jasenovaci látogatását, de erre ősz előtt nem kerül sor. Ezt az értesülést azóta nem erősítették meg, az idő viszont múlik.

A szerb elnök valóban nem a legkedvezőbb időpontot választotta legutóbb, amikor közvetlenül a Vihar hadművelet évfordulója előtt tett kísérletet Jasenovac felkeresésére, de azóta már a lezajlottak a megemlékezések/ünnepségek itt is, ott is, ezért most már érthetetlen a halogató horvát magatartás, a horvátok ugyanis leghatékonyabban azzal csökkenthetnék a feszültséget a Szerbiával fenntartott, illetve a lassan már fenn nem tartott kapcsolatokban, ha lehetővé tennék Vučić számára Jasenovac felkeresését, ami nem csak egy gesztus volna, hanem egy támadási felület megszüntetése is.

Minden késlekedés csak növeli a feszültséget, és tovább rontja a horvát-szerb kapcsolatokat, ami nem csak a szerbeknek és a horvátoknak nem jó, hanem a térségnek sem.

Katonai függetlenség

A szerb elnök a Prva TV-nek nyilatkozva reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint az oroszok saját katonai bázist szeretnének létrehozni Szerbiában, erről Oroszország belgrádi nagykövete beszélt egy orosz hírportálnak.

– Szerbiának nincs szüksége mások katonai bázisára, Szerbia fenntartja katonai függetlenségét, és önerőből fejleszti saját hadseregét annak érdekében, hogy eléggé erős legyen az önállóságra

– fogalmazott a szerb elnök, aki szerint a szerb hadseregnek az a célja, hogy politikai szövetségeket létesítsen, és ne szégyellje a jó kapcsolatokat Oroszországgal, vagy Amerikával, illetve a Kínai Népköztársasággal, és ehhez még hozzátette, hogy a szerbiai hadsereg önmaga kíván gondoskodni magáról, habár az európai úton van.

– Én vagyok a katonai főparancsnok, és három dolog történhet, vagy öt év múlva lejár a mandátumom, vagy leváltanak, amihez kétharmadra lenne szükség a parlamentben, plusz egyszerű többség a népszavazáson. Egyiknek és a másiknak sincs realitása. Az utolsó opció, hogy vagy megölnek, vagy meghalok

– mondta Vučić, aki más utat nem lát annak elérése, hogy Szerbia elveszítse katonai önállóságát.

A szerb elnök a műsorban bejelentette, hogy a hadsereg tagjai – a tisztek és a szerződéses katonák – január elsejétől 25%-os béremelést kapnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy év alatt plusz három fizetést vihetnek haza, amit természetesen nominális értelemben kell felfogni.

Ez az altisztek esetében majdnem 650 eurónak, illetve 250 ezer forintnak megfelelő havi bérnek számít, amit a szerb elnök “óriási ugrásnak” nevezett. Arra is kitért, hogy a fizetésemelés nem titkolt célja, hogy feltöltsék az első és a második szerb hadosztályt, tehát Belgrádot és a Vajdaságot.

– Kitűnő fegyvereink vannak, de nagyon alacsony a feltöltöttség, Belgrád és a Vajdaság ebben az értelemben szinte nem létezik, a hadsereget gyakorlatilag Szerbia déli része jelenti Vranjétól Kraljevóig, a fővárosban is az ország déli részéből származó katonák vannak

– jelentette ki a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a katonáknak láthatóvá kell válniuk Belgrád és Újvidék utcáin, mert “ha az ember rendőrt vagy katonát lát, akkor rögtön nagyobb biztonságban érzi magát”.

A kötelező katonai szolgálatról szólva Vučić elmondta, hogy a kérdés a parlament előtt van, de ha őt kérdezik, akkor ő azt mondja, hogy támogatja úgy is, mint a hadsereg főparancsnoka. A szerb elnök az egy éves időtartamot azonban sokallta, szerinte a 3-4 hónapos szolgálati idő elegendő lenne.