SZIJJÁRTÓ: Magyarország egyelőre Koszovó ellen fog szavazni az uniós testületekben

A cikk meghallgatása

Szijjártó Péter szerint Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél az ukrajnai fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával, Ivica Dačićtyal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta. A találkozóról beszámolva a szerb sajtó arra fókuszált, hogy a magyar külügyminiszter álláspontja szerint Magyarország az európai testületekben egyelőre Koszovó tagsága ellen fog szavazni.

Dačić három vörös vonala

A szerb állami televízió (RTS) a magyar-szerb külügyminiszterei találkozóról beszámolva a magyar külgazdasági és külügyminiszternek azt a kijelentését emelte ki, amely szerint Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, amíg nem születik átfogó megállapodás Koszovó kérdésben.

A szerb állami csatorna idézte Szijártónak azokat a szavait, amelyek szerint a Szerbia és Koszovó közötti kompromisszum megkötését veszélyeztetné ha “bizonyos európai formációk” a megállapodás előtt felvennék Koszovót, ami miatt Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, konkrétan az Európai Tanácsban.

Ivica Dačić számára a fő kérdés Koszovó, és csak aztán jöhet bármi más (Forrás: Screenshot)

A szerbiai állami televízió kiemelt helyen idézte Szijártónak azt a nyilatkozatát is, miszerint Magyarország abban érdekelt, hogy minél előbb reális és tényleges párbeszéden alapuló megoldás szülessen, és például Magyarország az előző időszakban ezért vállalta a Kfor vezetését.

A szerb csatorna Ivica Dačićnak azokat a szavait emelte ki, amelyek szerint három vörös vonal van Szerbia számára, ha a Koszovót, illetve ahogy ő fogalmazott, a Koszovó és Metóhiát érintő helyzetről van szó.

Ezek között első helyen említette az eddig megkötött szerződések betartását, második helyen pedig azt, hogy nem ismerhetik el Koszovó függetlenségét, és nem érthetnek egyet azzal, hogy Koszovó csatlakozzon az ENSZ-hez, mert nem folytattak le semmilyen politikai párbeszédet a probléma lényegéről és a kölcsönös kapcsolatokról.

A harmadik vörös vonalnak Dačić a “koszovói és metóhiai” szerbek biztonságát nevezte.

– Ha a KFOR és a koszovói rendőrség nem védi meg őket, ne hozzanak bennünket olyan helyzetbe, hogy ezt a szerb rendőrségnek és hadseregnek kelljen megtennie Koszovóban

– nyilatkozta a szerb külügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy ezt ők nem akarják, mert inkább békét szeretnének a nemzetközi szerződések végrehajtása mellett.

– Kinek van erkölcsi joga arra kérni Szerbiát, hogy adja fel területi integritását anélkül, hogy minimális megértést mutatna a problémáink iránt?

– idézte a belgrádi televízió a szerb külügyminisztert, aki arra lenne kíváncsi, hogy más országok miként viselkednének hasonló helyzetben, és hozzátette, hogy a jelek szerint az elvek eltörpülnek a nagyhatalmi érdekek mellett.

Dačić egyúttal illegálisnak nevezte Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltását, és példaként a Vajdaságot hozta fel.

– Önöknek, magyaroknak egyértelmű, hogy mi az a Vajdaság, vagyis ugyanaz, mint Koszovó. Az alkotmányos jogok alapján hogyan mondhatta ki valaki Koszovó függetlenségét? Belgrád beleegyezése nélkül, ezt nem tehette meg. Ez illegális

– mondta a szerb külügyminiszter, aki arra emlékeztetett, hogy a világ 193 országa közül 106 állam nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Szijjártó és a háború felelősei

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintik mindkét országot, akárcsak a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás.

– Nem egyszerűen csak barátságról és stratégiai partnerségről van szó a két ország között, hanem sorsközösségben is vagyunk

– fogalmazott Szijjártó, aki szerint az európai kontinens számára két fontos kihívás – a háború és a migráció – nagyon kevés országot sújt egyszerre, ám Szerbia és Magyarország ezen kevés országok közé tartozik.

– Mi magyarok és szerbek, szerbek és magyarok a saját bőrünkön, a lehető legsúlyosabb módon érezzük a háború hatásait, sokkal súlyosabb és közvetlenebb módon, mint azok, akik száz vagy ezer kilométerekre vannak innen

– fogalmazott a magyar tárcavezető, de azt nem fejtette ki, hogy itt konkrétan kikre gondolt.

– Sem mi magyarok, sem a szerbek nem vagyunk felelősek ezért a háborúért, de az Ukrajnában zajló háborúnak az árát mindkét nemzet fizeti

– tette hozzá a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára, ezért minden olyan intézkedés és döntés, amely a háborúnak az eszkalációját okozza, ellentétes mind a szerb, mind a magyar nemzeti érdekekkel.

Az energiabiztonsági hatások

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország “energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, tekintettel arra, hogy a Török Áramlat az egyetlen olyan gázvezeték ma Európában, amely kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással, mindenfajta probléma nélkül működik.

Egyik rajongója szerint “Szijjártó úgy menedzseli a magyar külpolitikát, mint még eddig senki más”. Nyilván a “kevésbé rajongók” ezzel másképp vannak. (Forrás: Facebook)

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak.

Szijjártó emlékeztetett arra, hogy a Török Áramlat építése ellen “nagyon komoly nyomást fejtettek ki szövetségeseink és barátaink is” nyomás vagy baráti tanácsok formájában arra vonatkozóan, hogy miért ne kerüljön megépítésre ez a gázvezeték.

– Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk

– hangoztatta a magyar tárcavezető, aki szerint Magyarországot le akarták beszélni a Török Áramlat megépítéséről, ám ezt az útvonalat senki nem tudta volna pótolni.

Ezért köszönetet mondott a szerbeknek azért, hogy “közösen kitartottak” a vezeték megépítése mellett, és hogy megbízható tranzitországként viselkednek, ezért a “szerbeken soha nem múlt, és soha nem fog múlni Magyarország energiabiztonsága”.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a tározók töltöttsége jelenleg Magyarországon az éves felhasználás 42 százalékát fedezi, míg tudomása szerint az európai átlag mindössze 21 százalék.

Szijjártó közölte, Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, ami egy szárazföldi csővezeték megépítését jelenti Magyarországon keresztül, ezen keresztül Szerbia feltételezhetően olcsóbban szerezhetné be az orosz kőolajat, de ez így konkréten nem merült fel.

A két ország közötti energetikai kérdésekről szólva a magyar tárcavezető szerint megerősítették azt a megállapodást is, amelynek értelmében öt éven belül, vagyis 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

A sajtótájékoztatón Ivica Dačić megpróbálta sikersztoriként eladni a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút építését, de azért ő is tisztában lehet vele, hogy ez a realitások fényében erre nemigen van vevő, ezért meg is jegyezte, hogy ezen még dolgozni kell.