Vučić tovább szerződne Orbánnal, hogy jövőre is tárolhasson gázt Magyarországon

Évértékelő beszédet mondott Aleksandar Vučić szerb elnök a Szerbia Palotában, amelyet Jugoszlávia széthullása előtt a Föderáció Palotájának neveztek. De történelmi visszatekintés helyett inkább azzal szeretnénk foglalkozni, hogy a szerb államfő miként látja hazája helyzetét a világban, bár az már most leszögezhetjük, hogy ezen a téren semmiféle “megrázó vagy felrázó” változás nem következett be, továbbra is meg van győződve ugyanis arról, hogy megmentette Szerbiát a háborútól, amire külső szemlélőként inkább azt mondhatnánk, hogy a hepciáskodó harcias retorika ellenére nem vezette háborúba az országot, remélhetőleg ezután sem teszi. Vučić arról is beszélt, hogy nem akar ismét elnök lenni, amihez alkotmányt kellene módosítani, és azt is megemlítette, hogy meghosszabbítaná a szerződést a magyar miniszterelnökkel, hogy Szerbia továbbra is tárolhasson gázt Magyarországon.

Vučić hálás Mohammednek és Orbánnak

Vučić elnöki beszédét taglalva rögtön ugorjunk előre ahhoz a részhez, amelyben az energiaválságról beszélt, ami bizonyára az egyik oka az utóbbi időben kiütköző gondterheltségének, a sok egyéb ok mellett.

Ennek kapcsán felidézte egy “csodálatos koszovói asszonnyal” folytatott beszélgetését, aki éppen azt kifogásolta, hogy mindig olyan mogorva, miközben mások szép dolgokról beszélnek.

– Azt válaszoltam neki, hogy nem bohócot választottak, aki megnevetteti őket. Azért vagyok itt, hogy nehéz helyzetekben az emberekkel legyek, mert az elnöknek az a dolga, hogy odatartsa a hátát, amikor senki más nem akarja

– fogalmazta meg az elnöki feladatokat Vučić, aki megint csak nem bohóckodott, merthogy komoly arccal figyelmeztette az ország lakosságát, hogy a 2023-as esztendő “sokkal nehezebb lesz”, mint az előző volt.

Itt felvázolta, hogy “Amerika bukik”, merthogy egyre inkább a recesszió felé halad, miközben Kínában csökken a növekedés, és Európát is egyre inkább a visszaesés fenyegeti, ami érinti Szerbiát is, persze, kevésbé, mint Görögországot, ahol az államadósság eléri a 230 százalékot.

A csapkodó gondolatmenetben a szerb elnök itt tért ki arra, hogy a baráti emírségektől kapott pénzen sikerült energiahordozókat vásárolni, vagyis “összetarhálta az energiabiztonságot”. Az összetarhálásra persze, lehet pozitív módon is tekinteni, ha abból a szemszögből vizsgáljuk meg a kérdést, hogy a ország lakossága ezen a télen annak ellenére nem fagy meg, hogy a szerbiai energiaipart sikeresen és mélységesen lezüllesztették.

A szerb elnök évértékelőjében arról is beszélt, hogy mekkora az ország földgáztartaléka. Elmondta, hogy 580 millió köbméter gázzal rendelkeznek Törzsudvarnokon (Banatski dvor) és Magyarországon. Eddig 87 millió köbmétert használtak el, ami szerinte azt jelenti, hogy a tél végén Törzsudvarnok tele marad, Magyarországon pedig további 100 millió köbméter gáz áll majd rendelkezésre.

– Orbánnal megnézzük, hogy megtudjuk-e hosszabbítani a szerződést, hogy már most bebiztosítsuk magunkat a következő télre, amely nehezebb lesz

– vázolta fel a gázzal kapcsolatos elképzeléseit, a szerb elnök, aki ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az ország 1.447.000 tonna szénnel rendelkezik, ami éppen annyi, mint amennyit importált.

Szerinte az embereknek nem kell aggódniuk, mert európai viszonylatban annak ellenére a második legolcsóbb marad az áram ára Szerbiában, hogy import szénből állítják elő, és így sem biztos, hogy nem lesz szükség további áram importálására, de ezt már csak mi tesszük hozzá.

A büszkeség forrása

A szerb elnök a január 7-i ortodox karácsony előtt tartott évértékelő beszédének elején – mert most oda ugrottunk vissza – köszönetet mondott azzal a megértéssel kapcsolatban, amit a tavalyi évben nem is iránta, hanem az ország iránt tanúsítottak az ország lakói.

– Vannak, akik tudják, hogy az ország fontosabb, mint a vezetők és a pártok

– jelentette ki a szerb elnök, aki azzal folytatta, hogy “nem lehetnek nem elégedettek” az elmúlt esztendővel, mivel sikerült megőrizni a pénzügyi stabilitást, szinten tartani a gazdaságot, amely 2,3-2,5 százalék közötti növekedést ért el.

Arról is beszélt, hogy Szerbia első Európában azon a téren, hogy a legnagyobb mértékben sikerült megemelni a fizetéseket és a nyugdíjakat, miközben az államadósság nem haladja meg az 55 százalékot, amire az ország minden állampolgára büszke lehet.

A szerb elnök egyeseket bizonyára elszomorított, másokat viszont megnyugtatott a következő kijelentésével, miszerint nem kíván ismét elnök lenni.

– Ez az utolsó mandátumom, nem akarom módosítani az alkotmányt. Az a dolgom, hogy kiálljak a polgárok és az ország minden lakójának az oldalán, és ezt a legjobb módon fogom tenni, a nehéz körülmények ellenére is

---

Ezerszer elmondta

2016: Vučić ezredik alkalommal elismételte, hogy nem akar elnök lenni (Forrás: RTS)

Vučić az ellenzék macerálására reagálva 2016 július 23-án arról tájékoztatta az ország népét, hogy “ezredik alkalommal” megismétli: esze ágában sincs jelöltetni magát az elnökválasztástásokon, és semmiképpen sem lesz Szerbia elnöke. Ezt akkor a szerbiai állami televízió jelentette a szerb állami hírügynökségre hivatkozva. Most viszont ott vagyunk, ahol vagyunk.

---

– mondta, miután felütötte a közhelyszótárt, de a továbbiakban erre külön nem figyelmeztetünk. Azt viszont a búslakodók számára elmondjuk, hogy ne essenek kétségbe, mert Vučić 2016 nyarán még arról beszélt, hogy semmiképpen sem akar elnök lenni, 2017 májusában viszont beült az államfői székbe. Ennek a kijelentésnek kapcsán éppen ezért örömtüzeket sem érdemes gyújtani az ellenzéki táborban, vagyis nem kell előre inni a “farkas bőrére”.

Azért fogalmaztunk így, mert a szerb államfő folytatta zoológiai okoskodásait, miután legutóbb arról beszélt, hogy a nyulakból miként lesznek farkasok, most egy újabb megfigyeléssel örvendeztette meg Szerbia lakosságát, amellyel Németországnak üzent, miután Berlin az utóbbi időben igencsak aktivizálta magát a Balkánon, de nem a szerbek oldalán, merthogy véleménye szerint felróják neki azt a “szabadságszerető politikát”, amelyet folytat. Ezért Vučić vissza is sírta Merkel Muttit, de egy pillanatra maradjunk még a zoológiai megfigyelésnél:

– Elvittem a gyerekeket a cirkuszba. Elefántokat és tigriseket is láttam ott, mindet megszelídítették. De megszelídített farkast vagy farkaskölyköt (szerbül: vučić) még soha nem láttam. Ez az üzenetem nekik

– mondta a szerb államfő, aki valószínűleg “jól oda akart dörgölni a németeknek”, de a kutya és a farkas közötti “esetleges összefüggéseken” nem merengett el. Békülékenyen viszont megjegyezte, hogy Németország nagy ország, Szerbia pedig kis ország.

– Azt akartam, hogy partnerek legyünk. Amíg Merkel volt, ez lehetségesnek is tűnt. De együtt kell működnünk Németországgal, mert a legnagyobb gazdasági partnerünk

– jelentette ki a szerb államfő, aki ezzel fel is vázolta a “farkaskölyök” megszelídítésének módját, amit a jelek szerint a németek alkalmaznak is.

Visszalépő országok

Vučić arról is beszélt, hogy Szerbiát megmentették a háborútól, a konfliktusoktól és az instabilitástól, ami nyilvánvalóan kitűnő felvezetés az örök témához, amit számára Koszovó jelent, még így királyi többesben is.

Hozzátette, hogy Koszovóval (Koszovó és Metóhiával) kapcsolatban is nehéz kihívásokkal néznek szembe, és hogy alig tudták megőrizni a békét és a stabilitást.

– Senkit nem provokáltunk, hacsak valaki azt nem tartja provokációnak, hogy tiszteletben tartjuk alkotmányunkat és megvédjük az állampolgárainkat

– jegyezte meg a szerb államfő, amivel magyarázatot is adott a Koszovóval kapcsolatos szerb viselkedésre, amit az indokol, hogy a szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia részére, amiből az is következik, hogy az ott élők Szerbia állampolgárai.

Vučić megjegyezte, hogy Szerbia kis ország – ezt egyre gyakrabban emlegeti – és nem tud szembeszállni Németországgal, az Egyesült Államokkal és Európával, vigasztalásként azonban elmondta, hogy 106 ország nem ismerte el Koszovó függetlenségét, 9 ország pedig visszavonta az elismerést.

A RIA Novosztyi így továbbította Vučić “bejelentését”

A szerb elnök fel is sorolta ezeket az országokat, a lista szerint ezt Szomália, Burkina Faso, Gabon, Szváziföld, Líbia, Guinea, Antigua és Barbuda, Saint Lucia és a Maldív-szigetek vonta vissza Koszovó elismerését, és várják a tizedik országot, amely meglépi ugyanezt.

A szerb, de főleg az orosz sajtó igyekezett úgy beállítani a kijelentését, mintha az említett kilenc ország ezt nemrégiben lépett volna vissza, a RIA Novosztyi ezt szó szerint így is továbbította.

Így keletkezik a “fake news”, mivel hogy nem friss eseményről van szó, mert Szomália, Líbia és a többi említett ország szinte mindegyike, ha nem éppen mind, már 2020-ban is azok közé az országok közé tartozott, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, vagyis a visszavonás évekkel ezelőtt történt.

Tehát egyértelműen nem arról van szó, hogy a felsorolt kilenc “félelmetes világhatalom” mostanság vonta volna vissza az elismerést, a nevek felsorolásában ugyan lehetett sanda elnöki szándék – de ne feltételezzük ezt – amire viszont az orosz média lecsapott.

A hosszúra nyúlt szerb elnöki beszéd számos részlete kimaradt ebből az ismertetőből, az viszont világos, hogy mi a Koszovóval kapcsolat álláspont:

– Folytatjuk a harcunkat. Mindig törekedni fogunk a békére az albánokkal, tiszteletben tartva mind a hat aláírt megállapodást

– jelentette ki Vučić évértékelő beszédében, és miután jól kibeszélte magát, visszavonul a görögországi Athos-hegyen lévő Hilandar-kolostorba, ahol a szerb karácsonyt tölti, néhány napig tehát nélkülöznünk kell őt, bár ez soha sem biztos, mert a legváratlanabb pillanatban is be tud jelentkezni, és elő tud kerülni még a hűtőszekrényből is.