Connect with us

Bosznia

ÚJÉV: Ez már egy más Horvátország, ugyanaz a Szerbia és egy változó Bosznia

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Újév a balkánon
Balkáni újév 2023
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

A Balkán újévkor is rejteget meglepetéseket, viszont továbbra is megosztott maradt, még inkább megosztott, mint korábban volt. A volt Jugoszlávia kettévált egy nyugati és egy keleti részre, ha pedig az egész, földrajzi értelemben vett Balkánra tekintünk, akkor „három sávos változást” figyelhetünk meg. A nyugati sávba tartozik Szlovénia és Horvátország, amely igazából már nem is Balkán, hanem Kis- Európa, középen vannak azok az országok, amelyek ki tudja, hogy mikor integrálódnak Európához, keletre pedig azok, amelyek ugyan uniós tagállamok, de az integráció esetükben egyelőre nem sikertörténet. Ez persze, sommás megállapítás, de egy mondatban másmilyent nem is lehet adni.

Miután beköszöntött egy újabb év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint amilyen az előző volt, próbáljunk meg előre tekinteni, mert a múlt a Balkánon jóval inkább lehúzó, mint inspiráló erő, és nézzük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak az egyes kis-európai, valamint a közép-balkáni vezetők, a kelet-balkáni két országra most nem térnénk ki helyszűke miatt.

Újév Kis- Európában

Szlovénia teljes metamorfózison ment keresztül az 2022-es szuperválasztási évben, kicserélődött az ország teljes vezetése, ennek megfelelően egészen mások mondták az újévi köszöntőket, mint egy évvel ezelőtt. Szlovénia egyre inkább a Mag- Európához tartozik, bár a lakosság szláv származása és gazdasági érdekei okán bizonyos mértékben mindig kötődni fog a Balkánhoz.

Robert Golob szlovén miniszterelnök

A szlovén miniszterelnök újévi üzenetében, amelyet a szlovén hírügynökség tett közzé, különösen fontosnak tartotta, hogy az új kormány „visszaadta a normalitás érzését” a szlovén társadalomnak.

Robert Golob szavai szerint a Covid-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a drágaság ellenére az elmúlt esztendő sok pozitívumot hozott, amin bizonyára a kormányzatban bekövetkezett változásokat értette.

Szerinte 2023 a reformok éve lesz, amellyel azt új vezetés úrrá akar lenni mindazokon a kihívásokon, amelyek az elmúlt 30 évben felhalmozódtak. Kormánya szeretné teljes mértékben átalakítani a közegészségügyi rendszert, reformot tervez az igazságszolgáltatásban és az oktatásban.

Ennek megfelelően Golob „pozitív energiát és bátorságot” kívánt az ország lakosságának az új esztendőben.

Nataša Pirc Musar szlovén elnök

Nataša Pirc Musar, szlovén köztársasági elnök, aki karácsony táján vette át a hivatalát, újévi üzenetében kijelentette, hogy 2022 a szolidaritás éve, valamint az aktív állampolgárok, a bátorság és az igazságosságért való küzdelem éve volt.

Az államfő azt kívánta Szlovénia lakosságának, hogy 2023 a pozitivizmus, az egészség, az öröm és a kedvesség éve legyen.

Újév Horvát- Európában

Horvátországra 2023-tól kezdve egy egészen más világ köszönt, Horvátország valójában a Schengenhez és az euróövezethez történő csatlakozással válik igazán európai országgá, és lesz a Kis- Európa része, ám mivel a földrajzi fekvés módosítására nincs lehetőség, a balkáni kötődések sem szűnnek meg.

A horvátok az utóbbi időben nagyon sokat mindent kaptak az Európai Uniótól, főleg azt követően, hogy Ursula von der Leyen lett a bizottság elnöke, illetve ahogy ezt mi BALK-osan megfogalmaztuk, Andrej Plenković horvát miniszterelnök lett „anyuci kedvenc mikimausza”.

Andrej Plenković

A horvát miniszterelnök YouTube-os újévi üzenetét azzal kezdte, hogy a 2022-es esztendő nehéz és megpróbáltatásokkal teli év volt, hiszen kevesen számítottak háborúra Európán, amelyet az „Ukrajna elleni brutális orosz agresszió” váltott ki.

– Horvátország az első perctől kezdve kiállt a baráti ukrán nép mellett

– mondta Plenković, aki csak ezt követően tért át a hazai eseményekre, amelyeket értékelve azt emelte ki, hogy Horvátország 6%-os növekedéssel zárta az évet, és a 2022-es esztendőben „elérte azokat a stratégiai célokat, amelyekre nemzetként már régóta törekedett”. Ezek között említette a pelješaci híd megépítését, valamint az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást.

Plenković azt mondta, hogy 2023-ban megvédenek minden horvát állampolgárt, szilárd támaszt nyújtanak a gazdaságnak, és továbbra is a felvirágzás és a fejlődés felé tartanak, amihez mindenkinek tiszta szívből kívánt boldog és sikeres új évet.

A Közép- Balkán újévkor is billeg

A Közép- Balkán országai a „billegő térségbe” tartoznak, bár a billegés egyes országok esetében különböző mértékű és irányú, sőt még országon belül is változik. Így például létezik orosz, török és amerikai irányba történő billegés, viszont szinte közös az Európai Unió felé történő elbillenés, amelyet hol az orosz, hol a török vagy egyéb muszlim irányba történő elbillenés ellensúlyoz mintegy libikóka szerűen.

Ebben a billegő térségben az „univerzális újév mellett” saját újévek is vannak, azért kétszer is ünnepelnek, de miután az általános újévet szinte mindenhol tartják, így újévi üzenetek is vannak szép számmal.

Aleksandar Vučić újévi köszöntőjéhez csatolt kép

Aleksandar Vučić államfő az újév alkalmából az Instagramon köszöntötte Szerbia polgárait, akiknek jó egészséget és gyorsabb gazdasági fejlődést kívánt.

A szerb elnök egyúttal kifejezte azt az óhaját, hogy a következő évben még gyorsabban nőnek a fizetések és a nyugdíjak Szerbiában, és hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a békét.

Vučić újévi köszöntője azonban „egy harcos üdvözlete” volt, merthogy a következő szerepeltek benne a következő sorrendben:

– Szeretjük a mi Szerbiánkat, és harcolunk érte. Nem adjuk meg magunkat! Boldog új évet!

A „Nem adjuk meg magunkat! (Nema predaje!) mondat az utóbbi időben eposzi jellegű kijelentéssé vált a szerb elnök retorikai készletében, miután rendszeresen visszatér a beszédiben. A mondat a koronavírus-járvány idejéből származik, emlékeink szerint ezt a mondatott Vučić megbetegedett fia mondta az elnöki apának, azóta azonban már „általános értelemben” került be a köztudatba, mintegy közkinccsé válva.

Arról nem esett szó a mostani üzenetben, hogy Szerbia milyen irányba kíván haladni a következő esztendőben, erről Ivica Dačić szerb külügyminiszter rántotta le a leplet.

Ivica Dačić, Szerbia külügyminisztere

A külügyér arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić államfő kérésére „ki kell olvasztani Szerbia kapcsolatait Horvátországgal”, mindenféle félreértés elkerülése végett itt nem használjuk a „felmelegíteni” szót. Dačić erről a belgrádi kormánybarát Pink televízióban nyilatkozott, miután egy nappal korábban a szintén kormánybarát Happy televízió egyik kocsmai szintre süllyedt műsorában nótázgatott.

Dačić úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország a jövőben jobb kapcsolatokra törekszik, habár nem bíznak abban, hogy „megváltoztatják egymás tudatát és véleményét”.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke

Milorad Dodik boszniai szerb elnök egy „madárkás üzenetben” köszöntötte az entitás lakosságát megjegyezvén, hogy Boszniai Szerb Köztársaság a közös ház, amely a család és az élet mellett megadatott minden boszniai szerbnek.

– Mindenünk, amink van a családunkon és életünkön kívül, az a boszniai Szerb Köztársaság. Meg kell védenünk, és szeretnünk kell, ahogyan az életünket is szeretjük, mert a boszniai Szerb Köztársaság az életünk.

– mondta Dodik, akik harcolni kíván a boszniai Szerb Köztársaságért, amelyet nem kívánja elhagyni, ezért mindenkinek boldog újévet kívánt, hogy együtt élvezhessék mindazt, amit az élet nyújt.

Dragan Čović, a boszniai Horvát Demokratikus Közösség vezetője

Dragan Čovića boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) vezetője nem a boszniai horvátoknak gratulált a Twitteren, hanem a főnöknek, Andrej Plenkovićnak, mégpedig ahhoz, hogy Horvátország tagja lett a schengeni és az euróövezetnek.

– Ez úton is őszintén gratulálok az ország minden lakosának, de különösen a miniszterelnök úrnak, Andrej Plenkovićnak, akinek bátor vezetésével ezek a hosszú távú stratégiai célok megvalósultak!

– írta Čović, aki hosszútávú stratégiáját most éppen Plenkovićra építi.

Vjosa Osmani koszovói elnök

Vjosa Osmani koszovói elnök a Facebookon köszöntötte országa lakosságát, ahol szívből jövő jókívánságait fejezte ki mindenkinek, és azt kívánta, hogy a 2023-as esztendő szeretetben, boldogságban és jólétben teljen.

– Továbbra is dolgozzunk együtt hazánk szebb jövőjéért és egy békésebb világért!

– szólította fel népét a koszovói elnök, majd miután mindezt kikívánkozott belőle, azt is megkívánta, hogy a 2022-es esztendő utolsó napján kimenjen a brnjaki határátkelőhöz, amelyen a húsz napos szerb barikádosdi után újraindulhatott a forgalom.

Ezt követően felkereste a Kosovska Mitrovica déli, albánok lakta részében lévő rendőrbázist is, ahol kitüntetéseket osztogatott a öknek, akiknek az indoklás szerint hálával tartozik az ország szuverenitásának megőrzése és minden állampolgár biztonsága szempontjából, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on ’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava