GÁZ-OLAJ: A horvátok bővítik az LNG-t, és 2,5-tel szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját

Nem csak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is érdeklődik a horvátországi LNG-terminál bővítése, illetve a terminálhoz kapcsolódó gázvezeték kapacitásának növelése iránt. Erről a horvát miniszterelnök nyilatkozott, amikor a labdarúgó világbajnokságra látogatva interjút adott a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter szerint a horvátok jócskán megemelnék az olaj tranzitdíját, ami leginkább a MOL-t sújtja, de ennek hatását a közeljövőben minden minden magyar állampolgár megérezheti.

Majdnem dupla kapacitás

Plenković elmondta, amiről a BALK már augusztusban, az erre vonatkozó horvát döntés meghozásakor beszámolt, hogy Horvátország az éves 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növeli a krki LNG-terminál kapacitását, ami új lehetőségeket nyit Bosznia- Hercegovina, Szlovénia, Magyarország és Ausztria számára.

A dohai kormány által finanszírozott Al Jazeerának nyilatkozva a horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Ausztria és Németország is érdeklődik a krki terminál felé haladó új gázvezetékek megépítése iránt.

Ez a kérdés azért fontos a közel-keleti ország számára, mert Katar a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Horvátország pedig az általa elhasznált gáz egy részét éppen Katarból szerzi be.

A horvát miniszterelnök szerint hazája gázszükségleteinek mintegy 70 százalékát jelenleg az LNG-terminálon keresztül elégíti ki különböző forrásokból – Norvégiából, Algériából, Katarból, az Egyesült Államokból és Azerbajdzsánból.

Szavai szerint a beszerzés piaci alapon történik és „meglehetősen sokrétű”, vagyis az egyik gázforrástól való függőséget (Oroszország) nem váltotta fel egy másiktól forrásra való utaltság.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország néhány éven belül szintén növelheti a Katarból származó gáz beszerzését, ha Horvátországban bővülnek a szállítási kapacitások, a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség arra, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elegendő gázt tudjon beszerezni a horvátországi vezetéken keresztül.

Szijjártó Péter éppen a napokban jelentette be, hogy létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások kezdődhetnek a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

– Ha Horvátország az ígéreteinek megfelelően bővíteni fogja LNG-termináljának kapacitását, ahol már most is Magyarország az első számú felhasználó, akkor reális lehetőség lesz arra körülbelül hároméves időtávon belül, hogy a katari gáz a magyar földgázellátásban szerepet kapjon

– közölte Szijjártó, aki egy másik interjúban arról beszélt, hogy a horvátok ugyanakkor 2,5 szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját.

A kőolaj trantzitdíja

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére tervezi emelni az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.

Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, és ha az Ukrajnán áthaladó vezeték kiiktatásra kerül, akkor Magyarországnak egyetlen importútvonala marad, ez az Adria-kőolajvezeték.

A magyar külügyér szerint „komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben. 

A külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az energetikai kérdésekért felelős uniós miniszterek hétfői ülésén, amelyen a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak, felveti ezt a kérdést, amelynek napirendre vételét kérte is, mert szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell.

Szijjártó úgy gondolja, hogy „rá kell szorítani” a horvátokat arra, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten „el kell utasítani”, hogy a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel.

Szerbia és Oroszország

Visszatérve a cikk elején említett interjúhoz, az Al Jazeera műsorvezetője megkérdezte a meginterjúvolt horvát miniszterelnököt azokról az európai félelmekről, amelyek szerint Szerbia az „orosz érdekek trójai falova” lehet a kontinensen, amire Plenković azt a „szokásos rigmust” fújta, hogy „Szerbia nem ülhet két széken.

– Megértjük a történelmi kapcsolatokat Moszkvával, ez nem titok, és ezt tiszteletben is tartjuk, de ha őszinte az ambíció, és valóban elkötelezettek az EU-csatlakozás mellett, akkor ennek során össze kell hangolni a külpolitikát a szövetséggel

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Szerbia a jelenlegi úton halad tovább, akkor lelassul a bővítési folyamat.

Plenković szerint ez nem csak Horvátország álláspontja, hanem általános vélemény az európai országok között.