Connect with us

Energiaválság

GÁZ-OLAJ: A horvátok bővítik az LNG-t, és 2,5-tel szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

plenkovic al jazeera lng
A horvát miniszterelnök az Al Jazeerában, Magyarország pácban (Forrás: Al Jazzera)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Nem csak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is érdeklődik a horvátországi LNG-terminál bővítése, illetve a terminálhoz kapcsolódó gázvezeték kapacitásának növelése iránt. Erről a horvát miniszterelnök nyilatkozott, amikor a labdarúgó világbajnokságra látogatva interjút adott a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter szerint a horvátok jócskán megemelnék az olaj tranzitdíját, ami leginkább a MOL-t sújtja, de ennek hatását a közeljövőben minden minden magyar állampolgár megérezheti.

Majdnem dupla kapacitás

Plenković elmondta, amiről a BALK már augusztusban, az erre vonatkozó horvát döntés meghozásakor beszámolt, hogy Horvátország az éves 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növeli a krki LNG-terminál kapacitását, ami új lehetőségeket nyit Bosznia- Hercegovina, Szlovénia, Magyarország és Ausztria számára.

A dohai kormány által finanszírozott Al Jazeerának nyilatkozva a horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Ausztria és Németország is érdeklődik a krki terminál felé haladó új gázvezetékek megépítése iránt.

Ez a kérdés azért fontos a közel-keleti ország számára, mert Katar a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Horvátország pedig az általa elhasznált gáz egy részét éppen Katarból szerzi be.

A horvát miniszterelnök szerint hazája gázszükségleteinek mintegy 70 százalékát jelenleg az LNG-terminálon keresztül elégíti ki különböző forrásokból – Norvégiából, Algériából, Katarból, az Egyesült Államokból és Azerbajdzsánból.

Szavai szerint a beszerzés piaci alapon történik és “meglehetősen sokrétű”, vagyis az egyik gázforrástól való függőséget (Oroszország) nem váltotta fel egy másiktól forrásra való utaltság.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország néhány éven belül szintén növelheti a Katarból származó gáz beszerzését, ha Horvátországban bővülnek a szállítási kapacitások, a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség arra, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elegendő gázt tudjon beszerezni a horvátországi vezetéken keresztül.

Szijjártó Péter éppen a napokban jelentette be, hogy létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások kezdődhetnek a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

– Ha Horvátország az ígéreteinek megfelelően bővíteni fogja LNG-termináljának kapacitását, ahol már most is Magyarország az első számú felhasználó, akkor reális lehetőség lesz arra körülbelül hároméves időtávon belül, hogy a katari gáz a magyar földgázellátásban szerepet kapjon

– közölte Szijjártó, aki egy másik interjúban arról beszélt, hogy a horvátok ugyanakkor 2,5 szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját.

A kőolaj trantzitdíja

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére tervezi emelni az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.

Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, és ha az Ukrajnán áthaladó vezeték kiiktatásra kerül, akkor Magyarországnak egyetlen importútvonala marad, ez az Adria-kőolajvezeték.

A magyar külügyér szerint “komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben. 

A külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az energetikai kérdésekért felelős uniós miniszterek hétfői ülésén, amelyen a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak, felveti ezt a kérdést, amelynek napirendre vételét kérte is, mert szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell.

Szijjártó úgy gondolja, hogy “rá kell szorítani” a horvátokat arra, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten “el kell utasítani”, hogy a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel.

Szerbia és Oroszország

Visszatérve a cikk elején említett interjúhoz, az Al Jazeera műsorvezetője megkérdezte a meginterjúvolt horvát miniszterelnököt azokról az európai félelmekről, amelyek szerint Szerbia az “orosz érdekek trójai falova” lehet a kontinensen, amire Plenković azt a “szokásos rigmust” fújta, hogy “Szerbia nem ülhet két széken.

– Megértjük a történelmi kapcsolatokat Moszkvával, ez nem titok, és ezt tiszteletben is tartjuk, de ha őszinte az ambíció, és valóban elkötelezettek az EU-csatlakozás mellett, akkor ennek során össze kell hangolni a külpolitikát a szövetséggel

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Szerbia a jelenlegi úton halad tovább, akkor lelassul a bővítési folyamat.

Plenković szerint ez nem csak Horvátország álláspontja, hanem általános vélemény az európai országok között.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Energiaválság

CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ursula vjosa gigapixel standard scale
ENERGIKUS NŐK: Ursula von der Leyen és Vjosa Osmani, valamint a kerti tolmács (Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak- Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak- Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.

– De persze, lesz még több is. Az egész régió 500 millió eurós támogatást kap az energiakonnektorokba, az energiahatékonyságba és természetesen a megújuló energiába történő beruházásokra

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak- Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

– Az ukrajnai háború által ekőidézett energia- és gazdasági válság egyesítette Európát. Csak összefogva tudjuk kezelni az energia- és élelemiszerhiányt

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat- Balkán számos országában, köztük Észak- Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa- Macedónia a 80 millió eurót kapta.

– Energiatámogatási csomagunkkal az EU 75 millió eurót biztosít Koszovónak a lakosság és a vállalkozások védelme érdekében

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az “energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

– Tudom, milyen fontos a vízumliberalizáció Koszovó számára. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Koszovó minden elvárást teljesített

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava