Connect with us

Szerbia

ÁLLAMI DZSIHÁD: A Danas azzal vádolta meg a szerb elnököt, hogy ő áll a fenyegető e-mail mögött

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

danas szerkesztoseg
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök a kormányközeli Pink televízióban szerepelve elítélte a belgrádi Danasnak címzett fenyegetést, amely szerint az ellenzéki médiaistállóba tartozó liberális napilap/hírportál ellen ugyanolyan merénylet készül, mint amilyet a Charlie Hebdo ellen hajtottak végre 2015 januárjában, amikor a francia hetilap szerkesztőségére támadó két dzsihádista fegyveres 12 embert ölt meg, további 11-et pedig megsebesített. Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy ilyen támadás Szerbiában nem fordulhat elő, és azzal a megjegyzéssel igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy „hagyják az embereket beszélni”.

Állami dzsihád

A szerb hatóságok gyorsan reagáltak a fenyegetésre, a szerkesztőség környékén fokozták a rendőri jelenlétet, az e-mail szerzőjének kilétét azonban egyelőre nem sikerült feltárni. Az újságírók közben átmentek „home office”-ba, és otthonról kezdtek dolgozni.

A Danas legfrissebb kommentárjában ugyanakkor kétségbe vonta, hogy Szerbiában léteznek a levélben emlegetett „új szélsőjobboldali orgyilkos-öngyilkos generációk”, amelyek végrehajtanák a „szerb Charlie Hebdo” feletti halálos ítéletet. Marko Vidojković – akinek a neve szerepel a halállistán – úgy vélte, hogy csak „jó öreg jobboldali és szélsőjobboldali nemzedék létezik, amely bármire képes, ha utasítást, támogatást és pénzt kap a rezsimtől”.

– A szélsőjobboldali hordák urának pozíciójából (a szerb elnök) először elítélte a levelet, majd hozzátette: reméli, hogy ez nem fog megtörténni, ezt követően pedig parancsot adott a láthatatlan fenyegetőknek, hogy engedjék az embereket beszélni

– jegyezte a kommentátor, aki ezzel nem kevesebbet állított, mint hogy az „egész balhé” mögött a szerb elnök áll, és ezt nem csak sejtette, hanem le is írta.

– A szerb államfő langyos reakciója megalapozza a gyanút, hogy ő és a barátai állnak a kollektív kivégzéssel történt mögött

– jegyezte meg Vidojković, akiben az is felvetődött, hogy a fenyegetést Aleksandar Vulin volt belügyminiszter írta, mert az ismeretlen szerző éppen azt a hozzáállást kifogásolta, ami a Vulin által propagált „szerb világgal” kapcsolatos.

Hibrid háború Szerbia ellen

Mindeközben az ismeretlen e-mailező eszmetársra talált a Szerb Haladó Pártban, amelynek egyik képviselője azzal vádolta meg a szerbiai parlamentben a Dragan Šolak szerb médiamágnás által irányított United Media csoporthoz tartozó Danas és Nova hírportált/napilapot, hogy „hibrid háborút folytat” a szerb állam és személyesen Aleksandar Vučić szerb elnök ellen, Koszovó függetlenségét sürgeti, az ottani szerbeket pedig bűnözőkként ábrázolja.

Nebojša Bakarec szerint ezek a lapok/portálok egyértelműen Albin Kurti koszovói miniszterelnök és a „hamis Koszovói állam” propagandistáiként viselkednek. A képviselő egyúttal megkérte a titkosszolgálatokat, hogy vizsgálják ki, ki vezeti a Szerbia elleni hibrid háborút.

– A közelmúltban, a BIA (Biztopnsági és Tájékoztatási Ügynökség) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Bratislav Gašić belügyminiszter, a BIA akkori igazgatója elmondta, hogy egyre inkább szembetűnőek azok a hibrid veszélyek, amelyeknek Szerbia különösen ki van téve

– mondta Bakarec, aki ezzel arra emlékeztetett, hogy a Szerbiát fenyegető veszélyeket nem csak ő látja, hanem az új belügyminiszter, a volt BIA-főnök is, akit tovább citálva megjegyezte, hogy a „hibrid veszélyeket” legtöbbször külföldi hatalmi központok tervelik ki és idézik elő, hazai szereplők közreműködésével.

– A közelmúltban beindult egy különleges hibrid háború Szerbiával és Aleksandar Vučić elnökkel szemben, ezekben a napokban pedig hibrid háború folyik a koszovói hamis állam és a fasiszta Kurti javára

– hangzott el a szerb kormánypárti lépviselő részéről, aki szerint ennek az egyik megnyilvánulása a horvát és az úgynevezett szerb, valójában azonban szerbellenes média közös kampánya Szerbiában.

– Ezeknek a horvátországi és szerbiai médiumoknak a közös nevezője, hogy az oligarcha (Dragan) Šolak tulajdonában vannak

– mondta a szerb kormánypárti képviselő, aki újfent fasisztázott egyet Kurti számlájára, majd megjegyezte, hogy ez a média az szerbiai ellenzékkel vállvetve démonizálja és bűnözőkként ábrázolja a koszovói szerbeket, aminek egyik megnyilvánulási formája volt, hogy a Šolak tulajdonában lévő média Adolf Hitlerként ábrázolta Vučić elnököt.

A szerb kormánypárti képviselő ezzel kapcsolatban feltette a kérdést a biztonsági szolgálatoknak, hogy valóban a Dragan Šolak tulajdonában lévő média számít-e a Szerbia ellen hibrid háborút folytató, de konkrétan meg nem nevezett külföldi hatalmi központok hazai disztribútorának.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava