Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.

A horvátok és a fúziós energia

Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.

Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.

A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.

Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.

A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.

Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.

– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.

Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.

Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.

– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.

A Pentagon mindenre rátromfolt

A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.

– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.

Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.

És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.

Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.

Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.

Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.

Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…

A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.

Az utolsó szakasz

Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.

Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.

Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)

Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.

Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.

Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.

A horvát gazdasági miniszter üdvözölte

Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.

– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.

A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.

Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.

A termelési kapacitások hasznosítása

A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.

A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.

A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.

Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.

A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.

Az Air Serbia szerb nemzeti légitársaság bejelentette, hogy hétfőtől hetente 17 járatot indít Belgrád és Budapest között. Az első gép hétfőn reggel indult a szerb fővárosból Budapestre, a követkő kedden reggel 7 óra 45 perckor száll(t) fel Belgrádból. A jegy egy irányba 77 dollárba kerül, és éjfél körül még volt szabad hely a kedd reggeli gépre. Az Air Serbia legutóbb akkor került a címlapokra, amikor sorozatos bombafenyegetések érték a Moszkva és Belgrád, illetve a Szentpétervár és Belgrád közötti járatait.

Jön az Air Serbia

Boško Rupić, az Air Serbia kereskedelmi és stratégiai igazgatója hétfőn (március 13-án) közölte, hogy folyamatosan figyelik az utasok érdeklődését, és annak megfelelően fokozatosan növelik a két főváros, már mint a Belgrád és Budapest közötti járatszámot.

Rupić azt reméli, hogy a közvetlen járatok bevezetése hozzájárul a Szerbia és Magyarország közötti jobb összeköttetéséhez, és hogy „ez jelentősen felgyorsítja az utasok mozgását egész Európában”.

A szerb légitársaság közleménye szerint a Belgrád és Budapest közötti légiforgalom bevezetésével az utasok számára új lehetőségük nyílik arra, hogy Magyarországról Spanyolországba, Olaszországba, Görögországba, Ciprusra, az Egyesült Államokba, vagy a nyugat-balkáni térség egyéb országaiba utazzanak.

A magyar fővárost ajánlva az Air Serbia honlapján azt írja, hogy Budapest hosszú, gazdag és viharos múlttal rendelkező város, amiről az építésze is tanúskodik.

Megemlíti hogy a budapesti metró a második legrégibb a világon (!), és hogy a híres Lánchíd jelenti nulladik pontot, amelytől az összes távolságot mérik Magyarországon.

A szerb légitársaság kedvcsinálás gyanánt azt is megemlíti, hogy a magyar főváros a környező országokból érkező látogatók egyik kedvenc hétvégi úti célja, legyen szó nyaralásról, szórakozásról vagy éppenséggel shoppingolásról.

Máshova is repülnek

Az Air Serbia nemrég jelentette be, hogy május 17-től közvetlen járatokat létesít Belgrád és Chicago között, június 18-tól szeptember elejéig pedig heti hét alkalommal, illetve minden nap repül New Yorkba, amely felé már hét éve van közvetlen járata.

A szerb légitársaság Chicagoba június közepéig heti két alkalommal, azt követően pedig hetente háromszor repül.

A Belgrád és New York közötti járatok számának növelésével, valamint a chicagói járatok bevezetésével az Air Serbia hetente tízszer indít gépeket a szerb főváros és Észak-Amerika között a közelgő nyári szezonban.

A szerb légitársaság szerint a 2016-tól máig tartó időszakban több mint 460 ezer utas repült Belgrád és New York között az Air Serbiával, ezáltal New York az egyik legkeresettebb célpont a szerb légitársaságnál.

Külön érdekesség, hogy a New York felé közlekedő két Airbus A330-200 a szerbek kidekorolták, az egyiknek a farkán Nikola Tesla arcképe látható, a másikról pedig egy másik szerb fizikus, Mihajlo Pupin köszön vissza.

Kié az Air Serbia?

Szorgalmas újsásírók megírták, hogy az Air Serbia részvényeinek 51 százaléka a szerb állam, 49 százaléka pedig az Egyesült Arab Emírségek légitársaságának, az Etihadnak a tulajdonában van, ami régóta nem igaz, két dolog miatt sem.

Az Air Serbia Belgrádba csalogatja a látogatókat (Forrás: Air Serbia)

A jelenleg nyilvánosan elérhető adatok szerint az Etihad már csak az Air Serbia részvényeinek 16,4 százalékát birtokolja, a maradék 83,6 százalék a szerb állam/kormány tulajdonában van.

A szerb állam 2020-ban több, mint 100 millió euróval feltőkésítette az Air Serbiát, és ezáltal 51%-ról 82%-ra ugrott a részesedése a cégben, 2022 szeptemberében pedig további 15,5 millió euróval növelte a légitársaság alaptőkéjét, és ezáltal a részvények 83,6 százaléka került a tulajdonába.

Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég járt Katarban járt, ahol azt fejtegette, hogy a szerb légitársaság teljes mértékben állami tulajdonban van, és most új globális partnert keres, ami arra enged utalni, hogy végképp kivásárolták az Etihadot, bár erről egyelőre nincsenek információk.

– mondta a szerb elnök, aki megkérte a katari emírt, hogy a jövőben segítsen Szerbiának, és felvetette azt is, hogy esetleg stratégiai partnerekké válhatnának, ha ebben Katar netalán érdekelt lenne.

A Nova Ekonomija szerbiai gazdasági hírportál az elnöki nyilatkozattal kapcsolatban megkereste az Etihadot és az Air Serbiát is.

Peking helyett Tiencsin, a szerb elnök szerint ez majdnem ugyanaz (Forrás: Air Serbia)

Az Etihad azzal hárította el az érdeklődő kollégát, hogy a kérdéseivel forduljon inkább az Air Serbiához, amely viszont nem válaszolt a megkeresésre.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy a szerb légitársaság menetrendjét ki állítja össze, mert hogy az Air Srbija – amelynek már van pekingi járata – újabb desztinációkat is beiktathat a menetrendjébe, állítólag húszat, de ezt a számot nem ellenőriztük.

Ennek ellenére Peking esetében egy kisebb korrekció szükségeltetik, az Air Serbia ugyanis nem közvetlenül Pekingbe repül, hanem Tiencsinbe, ami szerb elnök szerint 35-40 percre van a kínai fővárostól, amire azonban még érdemes legalább egy órát rászámolni, a Google szerint ugyanis a Peking és Tiencsin közötti út legalább 1 óra 50 percig tart, ha nincs forgalom.