Magyarország
SEBESSÉGMÉRÉS: A magyar külügyminiszter szerint Brüsszel miatt csigalassúsággal halad a nyugat-balkáni bővítés
Szijjártó Péter Brüsszel hibáztatja azért, mert csigalassúsággal halad a balkáni bővítés. A külgazdasági és külügyminiszter szerint egyértelműen az Európai Unió kudarca, hogy csigalassúsággal zajlik a nyugat-balkáni bővítés, véleménye szerint az utóbbi időszak biztonsági válságai miatt legyengült közösség megerősítéséhez ugyanakkor a folyamat felgyorsítására lenne szükség. Szijjártó erről azt követően nyilatkozott, hogy fogadta a Budapestre látogató Aleksandar Damjanović montenegrói pénzügyminisztert.
Mi legyen a fókuszban?
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU megerősítését illetően a megoldást a Nyugat- Balkán irányában kell keresni, a bővítési politikát kell helyezni az európai politika fókuszába.
– Sajnos, az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése csigalassúsággal haladt az elmúlt években, ha egyáltalán haladt, és ez egyértelműen Brüsszel kudarca
– vélekedett Szijjártó, aki szerint a bővítésnek ez az extrém lassúsága tovább gyengíti az Európai Uniót, és ez nagy baj a mostani biztonsági válságok közepette.
A külgazdasági és külügyminiszter erősen sérelmezte, hogy Montenegróval ugyan már megnyitották a csatlakozási tárgyalási fejezetek mindegyikét, az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zártak le. Ezért elmondása szerint felkérte az EU soros cseh elnökségét, hogy még idén hívjanak össze kormányközi konferenciát annak érdekében, hogy le lehessen zárni “jónéhány” fejezetet.
Szijjártó szerint Magyarországnak nemzetbiztonsági és egyben nemzetgazdasági érdeke is a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja.
Merthogy ezzel egyrészt magyar szempontból délebbre lehetne tolni a “védelmi vonalakat”, és így nem a magyar határra zúdulna az “illegális bevándorlók ostroma”. Másrészt pedig jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei is, és újabb magyar külgazdasági sikereket lehetne elérni
Utóbbi kapcsán aláhúzta, hogy a montenegrói bankszektorban a piacvezető, míg a telekommunikációs ágazatban a második legnagyobb szereplő egy magyar tulajdonú vállalat, amivel kapcsolatban leszögezte, hogy a kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külgazdasági sikereit, különös tekintettel arra, hogy ezekre jelen helyzetben a recesszió elkerülése érdekében is nagy szükség van.
Harapófogó vagy netalán satu
A miniszter arról is beszélt, hogy az EU kettős nyomás alá került, hiszen keletről az ukrajnai háború, délről az illegális migráció negatív hatásaival szembesül.
Erre a legjobb példának épp Magyarországot nevezte, rámutatva, hogy hazánk keletről már több mint egymillió menekültet fogadott, miközben délen 235 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg.
Továbbá megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de nem egyezik bele újabb közös EU-s hitelfelvételbe ebből a célból.
– A világjárvány alatt már láttuk, hogyan működik ez, láttuk hogy milyen a közös európai hitelfelvétel. Tapasztalatnak jó volt, éppen ezért többet nem is fogjuk azt támogatni
– fogalmazta meg a magyar álláspontot a Szijjártó, aki újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államokban zajló félidős választásnak nagy jelentősége van a háború alakulása és a magyar-amerikai együttműködés jövője szempontjából, ezért a kormány szorosan figyelemmel követi a fejleményeket.
A földgázbeszerzések kapcsán elmondta, hogy vállalatközi megállapodásról van szó, így ő nem hozhatja nyilvánosságra annak részleteit.
– Az üzleti titkok és nemzetbiztonsági érdekek megsértése nélkül azt tudom megnyugtatólag mondani, hogy olyan árformula van a szerződésben, amelynek következtében az európai tőzsdei árak alakulása gyorsan megjelenik a magyar beszerzési árban
– közölte a magyar külgazdaság és külügyminiszter.
Vajon mit mondott a kedves vendég?
Miután a magyar közleményből/tudósításból lustaság vagy egyéb okokból kimaradt, hogy mit mondott a “kedves vendég”, érdemes itt az értő tolmácsolás alapján idézni Aleksandar Damjanović úr szavait.
A montenegrói pénzügyminiszter nagy elégedettséggel állapította meg, hogy 2006, vagyis a montenegrói függetlenség kezdete óta kiváló a kapcsolat a két ország között attól függetlenül, hogy a politikai irányzatok váltják egymást Montenegróban vagy akár Magyarországon.
Ezzel kapcsolatban pénzügyminiszterként rögtön megemlítette, hogy az OTP a montenegrói pénzügyi piacon a legerősebb bank, ami jó alapja a két ország közötti további együttműködésnek.
– Ha úgy vesszük, akkor Magyarország Szerbiával együtt Montenegrónak egy természetes útvonala az Európai Unió felé, és éppen ezért nagyon szépen köszönöm Magyarország őszinte támogatását
– mondta a montenegrói politikus, aki vendégként a kötelező tiszteletkörök lerovása érdekében megfeledkezett a sokkal közelebbi, és a Montenegróval határos Horvátországról, mint “természetes útvonalról”.
– Valóban tíz éve kezdtük meg a tárgyalásokat az Európai Unióval, és gyakorlatilag minden tárgyalási fejezetet megnyitottunk, néhányat ideiglenesen lezártunk. Nagyon sok mindent tettünk annak érdekében, hogy a további fejezeteket is le tudjuk zárni, és még egy nagy lépést tegyünk Montenegró európai tagsága felé
– monda az ország uniós csatlakozásával kapcsolatban a podgoricai kormány Magyarországon vendégeskedő pénzügyminisztere, aki szerint hazájában tisztában vannak azzal, hogy Montenegró uniós tagsága önmagában nem jelent sokat a regionális kontextus nélkül.
A miniszter ecsetelte azt is, hogy az ukrajnai háború őket is több szempontból érinti, az ország például megnyitotta a kapuit az ukrajnai menekültek előtt, akik közül több tízezret fogadott be, akiket szeretnének integrálni a társadalomba.
– Tehát nem csak biztonságot nyújtunk nekik, hanem lehetőséget is biztosítunk számukra, hogy a gazdaságba is bekapcsolódjanak, megtalálják a megélheti lehetőségeket, és egzisztenciát teremtsenek Montenegróban
– jelentette ki Damjanović, aki közölte, hogy Ukrajna támogatása érdekében NATO-tagként is megtették, ami tőlük tellett, hogy ez a “szerencsétlen háború minél előbb véget érjen, hiszen egész Európa viseli a súlyos következményeket”, ugyanakkor úgy vélte, hogy ez a háború még folytatódni fog.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?