BOSZNIAI FAZÉK: Dodik követeli a háborús bűnökért elítélt Karadžić áthelyezését egy másik börtönbe, és ismét belerúgott Schmidtbe

A cikk meghallgatása

Új “politikai lendületet” vett Milorad Dodik, miután a bosznia-hercegovinai választási bizottság kihirdette a győzelmét a Szerb Köztársaság elnöki posztjáért “vívott harcban”. A boszniai szerb ellenzék korábban választási csalással vádolta meg Dodikot, és kérte a szavazatok újraszámlálását, aminek során a választási bizottság ugyan számos szabálytalanságot állapított meg, de október 27-én mégis kihirdette az általunk gyakran csak a “szerb nép Miléjének” nevezett politikus győzelmét.

A sajtó nem igen taglalta, hogy a boszniai szerbek legtöbbet emlegetett politikusa a maga “dalárdás & kocsmai” stílusában ünnepelte meg a boszniai szerb körökben gyakran szidalmazott választási bizottság döntését, amellyel legitimitást kapott arra, hogy újabb négy évig irányítsa a boszniai Szerb Köztársaságot. A győzelem megünneplésről maga Dodik számolt be a Twitterre feltöltött videóban, amelyhez nem szükséges semmiféle kommentár, mert a képek önmagukért beszélnek.

Milorad Dodik győzelmi mámora a “dalárdából” átcsapott a politikában is, amelybe újult erővel vetette bele magát, és elkezdte még inkább szítani a tüzet az amúgy is fortyogó “boszniai fazék” alatt. Először a háborús bűnök elkövetése miatt elítélt Radovan Karadžić szabadon bocsátását követelte, majd a nemzetközi közösség (nyugati felének) bosznia-hercegovinai főmegbízottjába, Сhristian Schmidtbe rúgott ismét bele a maga bárdolatlan módján.

A boszniai Szerb Köztársaság újonnan megválasztott elnöke “Karadžić ügyében eljárva” arra kérte a büntetőtörvényszékek fennmaradó funkcióinak gyakorlásával megbízott nemzetközi mechanizmus elnökét, Graciela Gatti Santanát, hogy hatáskörével összhangban “hasson oda”, és érje el a brit kormánynál, hogy az “haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a Hágai Törvényszék által életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Radovan Karadžić elleni “börtönterror” felszámolására.

A Hágai Törvényszék 2016 elsőfokon 40 év börtönre ítélte Karadžićot, mert felelősnek találta a srebrenicai népirtásért, 2019-ben pedig másodfokon jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre súlyosbította az elsőfokú ítéletet, majd már jogerősen elítélt háborús bűnösként 2021-ben a brit Wight-szigeten lévő börtönbe szállították.

A boszniai szerb állami televízió (RTRS) azt jelentette, hogy Dodik szerint “semmiféle elfogadható oka nincs annak, hogy a brit börtönhatóságok rendkívül embertelenül bánjanak Radovan Karadžićtyal”, és megtagadják tőle a nemzetközi egyezmények és határozatok által biztosított alapvető emberi jogokat.

Dodik úgy vélte, hogy Gracieli Gatti Santana az általa vezetett Mechanizmus nevében köteles azonnal független bizottságot küldeni a Wight-szigeti börtönbe, hogy annak tagjai ellenőrizzék Radovan Karadžić fogva tartásának körülményeit, és személyesen beszéljenek vele.

Dodik biztos abban, hogy a brit börtönben “gátlástalanul bántalmazzák és lelki zaklatásnak vetik alá Karadžićot, ezért a Mechanizmusnak “egyetlen értelmes döntésként” revideálnia kell döntését, és egy európai börtönbe kell áthelyeznie az elítélt boszniai szerb politikust, ahol nem szegik meg az emberi jogait.

Milorad Dodik talán még az Egyesült Államoknál is nagyobb ellenségének tekinti Nagy- Britanniát, ezért nem kell csodálkozni, hogy “belerúgott” a brit kormányba, ugyanakkor azonban meg kell jegyezni, hogy a börtön – ahova Karadžić került – a múltban Nagy- Britannia egyik legszigorúbb börtönének számított, és talán még annak számít ma is.

Belerúgott a Jó Emberbe is

Dodik a Twitteren nekiment Сhristian Schmidtnek is, akit mi a BALK-on időnként Jó Embernek nevezünk, éppen a Szerb Köztársaság új elnökét parafrazálva.

Dodik most folytatásos bejegyzéseket tett közzé Schmidttel kapcsolatban, aki véleménye szerint “hamis bosznia-hercegovinai főképviselőként ismét hamis jelentést próbál benyújtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Itt érdemes figyelni arra, hogy a boszniai szerb politikus milyen gyakran használja a “hamis” jelzőt, hogy az minél jobban beivódjon a boszniai szerb köztudatba.

– Ennek az embernek, aki nem mond le a hamis képviseletről, nincs legitimitása, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adta meg neki

– írta Dodik a Twitteren, amivel az orosz álláspontot követi, Moszkva ugyanis ellenezte Schmidt kinevezését, és nem hajlandó elismerni nemzetközi főképviselői minőségét. Ennek szellemében Dodik gyakran sértegeti a német politikust, de attól sem hőköl vissza, hogy verbális támadásokat indítson a “Jó Embert” támogató Nyugat ellen.

– Azok, akik megvitatnak egy ilyen jelentést, támogatják a hamis főképviselőt, aki a legnagyobb fenyegetést jelenti a bosznia-hercegovinai békére

– jegyezte meg a “Szabad Madár” közösségi csatornán Milorad Dodik, aki szerint Bosznia- Hercegovina felbomlásához vezetnek azok a döntések, amelyeket Schmidt esetleg a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozásában hoz. Itt jegyzendő meg, hogy a boszniai szerb politikus azért “parázik”, mert a Jó Ember már kilátásba helyezett néhány intézkedést a szerb entitás, illetve Dodik birodalma ellen.

A bejegyzés harmadik folytatásában a “szerb nép egyetlen Miléje” annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatnia kell a bosznia-hercegovinai ALTEA-missziót, és meg kell erősítenie annak mandátumát a korábbiakkal megegyező “mértékben és minőségben”.

Ezt a mondatot sem hátsó szándék nélkül írta le Dodik, aki ezáltal jelezte, hogy ellenzi a létszám növeléségt az Európai Unió “haderejében”, különösen pedig a németek visszatérését annak kötelékébe, erre vonatkozik a “megegyező mérték és minőség” megjegyzés.

Az újonnan megválasztott boszniai szerb elnök már a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott első idei találkozója alkalmával Szentpéterváron kérte Oroszországtól, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzon a Biztonsági Tanácsban a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

Dodik nem titkolta, hogy azért szeretné elérni a jelenlegi mandátum fenntartását, mert nem bízik a küldetésbe visszatérni kívánó Németország “katonai és militáns felfogásában”, szerinte ugyanis Németországnak vannak “bizonyos aspirációi”.

A Balkánon túl sokat “okvetetlenkedő” Annalena Baerbock, német külügyminiszter nyomására a német katonák azonban közben már megérkeztek Bosznia- Hercegovinába, hogy részt vegyenek az uniós katonai küldetésben, aminek akár további politikai következményei is lehetnek. Olaf Scholz német kancellár a jelek szerint ugyan igyekszik távol tartani külügyminiszterét a Balkántól, ami azonban nem feltétlenül jelenti a barátság elmélyülését a szerb “nemzeti kérdést” megállás nélkül feszegető boszniai szerb vezetővel.