Szerb Köztársaság

BOSZNIAI FAZÉK: Dodik követeli a háborús bűnökért elítélt Karadžić áthelyezését egy másik börtönbe, és ismét belerúgott Schmidtbe

Közzétéve:

7 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.10.31.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

Új „politikai lendületet” vett Milorad Dodik, miután a bosznia-hercegovinai választási bizottság kihirdette a győzelmét a Szerb Köztársaság elnöki posztjáért „vívott harcban”. A boszniai szerb ellenzék korábban választási csalással vádolta meg Dodikot, és kérte a szavazatok újraszámlálását, aminek során a választási bizottság ugyan számos szabálytalanságot állapított meg, de október 27-én mégis kihirdette az általunk gyakran csak a „szerb nép Miléjének” nevezett politikus győzelmét.

A sajtó nem igen taglalta, hogy a boszniai szerbek legtöbbet emlegetett politikusa a maga „dalárdás & kocsmai” stílusában ünnepelte meg a boszniai szerb körökben gyakran szidalmazott választási bizottság döntését, amellyel legitimitást kapott arra, hogy újabb négy évig irányítsa a boszniai Szerb Köztársaságot. A győzelem megünneplésről maga Dodik számolt be a Twitterre feltöltött videóban, amelyhez nem szükséges semmiféle kommentár, mert a képek önmagukért beszélnek.

Milorad Dodik győzelmi mámora a „dalárdából” átcsapott a politikában is, amelybe újult erővel vetette bele magát, és elkezdte még inkább szítani a tüzet az amúgy is fortyogó „boszniai fazék” alatt. Először a háborús bűnök elkövetése miatt elítélt Radovan Karadžić szabadon bocsátását követelte, majd a nemzetközi közösség (nyugati felének) bosznia-hercegovinai főmegbízottjába, Сhristian Schmidtbe rúgott ismét bele a maga bárdolatlan módján.

A boszniai Szerb Köztársaság újonnan megválasztott elnöke „Karadžić ügyében eljárva” arra kérte a büntetőtörvényszékek fennmaradó funkcióinak gyakorlásával megbízott nemzetközi mechanizmus elnökét, Graciela Gatti Santanát, hogy hatáskörével összhangban „hasson oda”, és érje el a brit kormánynál, hogy az „haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a Hágai Törvényszék által életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Radovan Karadžić elleni „börtönterror” felszámolására.

Kapcsolódó cikk

BÖRTÖN: Radovan Karadžić a Nagy- Britannia déli részén lévő Wight-szigeten tölti élete hátramaradt részét

A Hágai Törvényszék 2016 elsőfokon 40 év börtönre ítélte Karadžićot, mert felelősnek találta a srebrenicai népirtásért, 2019-ben pedig másodfokon jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre súlyosbította az elsőfokú ítéletet, majd már jogerősen elítélt háborús bűnösként 2021-ben a brit Wight-szigeten lévő börtönbe szállították.

A boszniai szerb állami televízió (RTRS) azt jelentette, hogy Dodik szerint „semmiféle elfogadható oka nincs annak, hogy a brit börtönhatóságok rendkívül embertelenül bánjanak Radovan Karadžićtyal”, és megtagadják tőle a nemzetközi egyezmények és határozatok által biztosított alapvető emberi jogokat.

Dodik úgy vélte, hogy Gracieli Gatti Santana az általa vezetett Mechanizmus nevében köteles azonnal független bizottságot küldeni a Wight-szigeti börtönbe, hogy annak tagjai ellenőrizzék Radovan Karadžić fogva tartásának körülményeit, és személyesen beszéljenek vele.

Dodik biztos abban, hogy a brit börtönben „gátlástalanul bántalmazzák és lelki zaklatásnak vetik alá Karadžićot, ezért a Mechanizmusnak „egyetlen értelmes döntésként” revideálnia kell döntését, és egy európai börtönbe kell áthelyeznie az elítélt boszniai szerb politikust, ahol nem szegik meg az emberi jogait.

Milorad Dodik talán még az Egyesült Államoknál is nagyobb ellenségének tekinti Nagy- Britanniát, ezért nem kell csodálkozni, hogy „belerúgott” a brit kormányba, ugyanakkor azonban meg kell jegyezni, hogy a börtön – ahova Karadžić került – a múltban Nagy- Britannia egyik legszigorúbb börtönének számított, és talán még annak számít ma is.

Belerúgott a Jó Emberbe is

Dodik a Twitteren nekiment Сhristian Schmidtnek is, akit mi a BALK-on időnként Jó Embernek nevezünk, éppen a Szerb Köztársaság új elnökét parafrazálva.

Dodik most folytatásos bejegyzéseket tett közzé Schmidttel kapcsolatban, aki véleménye szerint „hamis bosznia-hercegovinai főképviselőként ismét hamis jelentést próbál benyújtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Itt érdemes figyelni arra, hogy a boszniai szerb politikus milyen gyakran használja a „hamis” jelzőt, hogy az minél jobban beivódjon a boszniai szerb köztudatba.

– Ennek az embernek, aki nem mond le a hamis képviseletről, nincs legitimitása, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adta meg neki

– írta Dodik a Twitteren, amivel az orosz álláspontot követi, Moszkva ugyanis ellenezte Schmidt kinevezését, és nem hajlandó elismerni nemzetközi főképviselői minőségét. Ennek szellemében Dodik gyakran sértegeti a német politikust, de attól sem hőköl vissza, hogy verbális támadásokat indítson a „Jó Embert” támogató Nyugat ellen.

– Azok, akik megvitatnak egy ilyen jelentést, támogatják a hamis főképviselőt, aki a legnagyobb fenyegetést jelenti a bosznia-hercegovinai békére

– jegyezte meg a „Szabad Madár” közösségi csatornán Milorad Dodik, aki szerint Bosznia- Hercegovina felbomlásához vezetnek azok a döntések, amelyeket Schmidt esetleg a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozásában hoz. Itt jegyzendő meg, hogy a boszniai szerb politikus azért „parázik”, mert a Jó Ember már kilátásba helyezett néhány intézkedést a szerb entitás, illetve Dodik birodalma ellen.

A bejegyzés harmadik folytatásában a „szerb nép egyetlen Miléje” annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatnia kell a bosznia-hercegovinai ALTEA-missziót, és meg kell erősítenie annak mandátumát a korábbiakkal megegyező „mértékben és minőségben”.

Kapcsolódó cikkek

ÉJSZAKAI MŰSZAK: Az orosz elnök mégis találkozott Dodikkal, sőt…

ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy- Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből

VISSZATÉRTEK: Megérkeztek az EUFOR-misszióba az első német katonák

Ezt a mondatot sem hátsó szándék nélkül írta le Dodik, aki ezáltal jelezte, hogy ellenzi a létszám növeléségt az Európai Unió „haderejében”, különösen pedig a németek visszatérését annak kötelékébe, erre vonatkozik a „megegyező mérték és minőség” megjegyzés.

Az újonnan megválasztott boszniai szerb elnök már a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott első idei találkozója alkalmával Szentpéterváron kérte Oroszországtól, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzon a Biztonsági Tanácsban a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

Dodik nem titkolta, hogy azért szeretné elérni a jelenlegi mandátum fenntartását, mert nem bízik a küldetésbe visszatérni kívánó Németország „katonai és militáns felfogásában”, szerinte ugyanis Németországnak vannak „bizonyos aspirációi”.

A Balkánon túl sokat „okvetetlenkedő” Annalena Baerbock, német külügyminiszter nyomására a német katonák azonban közben már megérkeztek Bosznia- Hercegovinába, hogy részt vegyenek az uniós katonai küldetésben, aminek akár további politikai következményei is lehetnek. Olaf Scholz német kancellár a jelek szerint ugyan igyekszik távol tartani külügyminiszterét a Balkántól, ami azonban nem feltétlenül jelenti a barátság elmélyülését a szerb “nemzeti kérdést” megállás nélkül feszegető boszniai szerb vezetővel.

Felcímkéztük:2019 A Háború állami televízió Annalena Baerbock Arad Balkán barátság börtön Bosznia Bosznia-Hercegovina boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság boszniai szerbek bővítés brit csalás Dodik Egyesült Államok életfogytiglani ellenzék elnök elsőfokú ítélet ENSZ ENSZ Biztonsági Tanács EU EUFOR Európa Európai Unió fenyegetés főképviselő főmegbízott háború háborús bűnök háborús bűnös Hága határ Hercegovina INA Irán jelentés jó ember katona katonák kormány külügyminiszter Milorad Dodik Mol Most Moszkva Nagy-Britannia német német kancellár németek Németország nemzet nemzeti Nyugat Olaf Scholz orosz Orosz elnök Oroszország politika Putyin SaS Schmidt Scholz Srebrenica szék székek szén Szentpétervár szerb Szerb elnök Szerb Köztársaság szerb nép szerbek támadás televízió törvény TV twitter uniós ünnep USA választás vannak Video vissza Vlagyimir Putyin Vlagyimir Putyin orosz elnök

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása