Connect with us

Szerbia

BALKÁNI ÚTVONAL: Megvonja-e az Európai Unió Szerbiától a vízummentességet?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az Európai Unió erősen bírálta a belgrádi vízumpolitikát, és egyúttal azzal vádolta meg Szerbiát, hogy a szerb hozzáállás miatt a Nyugat- Balkánon, vagyis a balkáni útvonalon keresztül növekszik az EU-ba érkező migránsok száma. Szeptember elején a BALK-on felhívtuk a figyelmet a törökországi migránsok esetleges megszaporodására, miután Recep Tayyip Erdoğan török elnök belgrádi látogatása alkalmával Szerbia és Törökország megállapodott az útlevél-kötelezettség kölcsönösen eltörlésében. Így a szerb és a török állampolgárok a jövőben személyi igazolvánnyal léphetnek be Szerbiába.

Veszélyben a szerb vízummentesség?

A Politico azt írja, hogy egyre nagyobb a félelem, amely szerint Szerbia az újabb migránsáradattal segít Oroszországnak az uniós széthúzás növelésében, és ez olyan taktika, amit az oroszok máshol is támogatnak az uniós határok mentén. Ide lehetne sorolni a fehérorosz határokon korábban történt eseményeket, bár ezt az említett hírportál nem tette meg. Nyilván azért, mert a “fehérorosz migránsincidens” a háború kitörése előtt volt, de főpróba azért lehetett.

A nemzetközi internetes újság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Margaritis Shinas, az Európai Bizottság alelnöke múlt heti belgrádi látogatása alkalmával sürgette Aleksandar Vučić szerb elnöknél, hogy fogadja el az EU vízumpolitikáját, és a Politico szerint Szerbia már el is kötelezte magát, hogy az év végéig ezt megteszi.

Erről a BALK-on is írtunk, de akkor nem kívántuk belemenni a szerb elnöki ígéretek értékállóságába, ráadásul a szerb elnöki közlemény nem pontosan azt tartalmazta, amiről a Politico beszámol, Szerbia, illetve a szerb elnök ugyanis csak arra tett ígéretet hazája nevében, hogy az év végéig “jelentősen harmonizálják” a vízumpolitikát az Európai Unióval, ami jelenthet bármit, ha ez valóban így hangzott el, konkrétumok nélkül. Merthogy így semmi sem számonkérhető.

Persze, Shinas álláspontja ismert, természetesen nem Belgrádban, mert erről az ottani kormánypárti média nagyokat hallgat, pedig az álláspont nem csak Szerbiára vonatkozik, bár Szerbia szempontjából is kellemetlen.

– Nem igazságos, hogy az Európai Unió vízummentességet biztosított a Nyugat- Balkánnak, a nyugat-balkáni országok pedig vízummentességet adnak olyan harmadik országoknak, amelyek az Európai Unió esetében nem vízummentesek

– mondta Shinas a szerb államfővel folytatott beszélgetést követően, és megjegyezte, hogy Szerbiának a szélesebb európai család részeként vannak felelősségei.

A Poltico beszámolója szerint egy meg nem nevezett szerb tisztségviselő visszautasított minden olyan vádat, hogy Belgrád Moszkva taktikájának valóra váltását segíti, és megvédte az ország vízumpolitikáját, amikor rámutatott arra, hogy Belgrád a visszaélések visszaszorítása érdekében már szigorúbb feltételeket vezetett be a vízummentes térségekből érkezők számára, például megköveteli tőlük, hogy igazolják a kifizetett retúr jegyet, rögzített dátummal.

Ez a megnyilvánulás, és a fenti intézkedés, amely önmagában aligha bátorítja el a migránsokat egy kis európai kirándulástól, arra utal, hogy Szerbia nem kívánja veszélyeztetni vízummentes státuszát, és ezért minden (látszat)intézkedést megtesz.

Közben éles bírálatok célpontja volt Belgrád vízumpolitikája az Európai Unió belügyminisztereinek luxemburgi tanácskozásán is.

Ylva Johansson európai belügyi biztos kijelentette, hogy ha Szerbia nem hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, akkor akár az is előfordulhat, hogy az EU vízumkényszert vezet be a szerbiai állampolgárokkal szemben. Az EU azzal vádolta meg Szerbiát, hogy hozzájárul az unió területére érkező migránsok számának meredek növekedéséhez.

Csütörtök este Ylva Johansson összehívta a leginkább érintett országok, köztük Ausztria, Csehország és Magyarország minisztereit, hogy megvitassák a kérdést, erről azonban a Politico többet nem közölt, pénteken pedig a belügyminiszterek ebéd közben foglalkoztak a témával, annak reményével, hogy szabad eszmecserét folytathatnak.

Az ebédem terítettek a fent említett Margaritis Schinasnak is, aki beszámolt a minisztereknek belgrádi, illetve nyugat-balkáni kalandjairól, erről azonban további részletek a cikk keletkezésének pillanatában nem voltak ismeretesek.

A Politico azt viszont megjegyezte, hogy Az EU keleti országai szerint ők már így is “túlméretezett részt” vállalnak az ukrán menekültek befogadásával – és egy másik útvonal kialakulása már túl sok, és pontosan ez az, amit Oroszország akar.

A csempészek és a Frontex

A Politico arról is beszámol, hogy meg nem nevezett diplomaták szerint az embercsempészek is rákaptak az útvonalra. A névtelenségbe burkolódzó diplomaták egyúttal aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy újabb útvonalak alakulhatnak ki a régióban.

– A csempészek mindig megpróbálják megtalálni a gyenge pontokat. Megtalálják a lehetőségeket, és nagyon gyorsan beleállnak, amikor azok megnyílnak

– idézte a Politico a Ilias Chatzist, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalához tartozó egyik részleg képviselőjét, aki az embercsempészet kérdésével foglalkozik.

A Frontex határőrizeti ügynökség adatai szerint az utóbbi kilenc hónapban több mint 106 ezer illegális belépés történt a nyugat-balkáni útvonal irányából, ami 170 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy itt felvetődik a kérdés, miszerint mekkora azoknak a határátlépéseknek a száma, amelyeket a Frontex nem regisztrál, persze, ezzel kapcsolatban nincsenek adatok, így a statisztikába sem kerülhettek be, ezért a kérdés eléggé teoretikus.

A balkáni útvonalat főleg szíriai, afgán és török állampolgárok használják, de az utóbbi időben megnövekedett a Kubából, Indiából, Burundiból és Tunéziából érkező migránsok száma is.

Az uniós belügyi biztos posztját betöltő svéd szociáldemokrata politikus, Johansson asszony szerint a migránsok egy részét visszaküldik a származási országukba, ezzel párhuzamosan azonban gondoskodni kellene a migrációs folyamatok felszámolásáról is, beleértve ebbe a balkáni útvonalat is.

Az Európai Bizottság szerint a migránsok száma részben azért növekszik, mert a nyugat-balkáni országok, vagyis Albánia, Bosznia- Hercegovina, Montenegró, Észak- Macedónia és Szerbia – vízumpolitikája nincs összhangban a vonatkozó uniós jogszabályokkal.

Nancy Feser német belügyminiszter két nappal ezelőtt bírálta Belgrád vízumpolitikáját, amely szerinte abból áll, hogy a szerbek “kivételeznek azoknak az országoknak az állampolgáraival, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét”.

A kérdést már sokszor a szőnyeg alá söpörték, de most mintha más lenne a helyzet. Ylva Johansson ugyanis a jövő héten várhatóan éppen Berlinben tárgyal a nyugat-balkáni országok képviselőivel, azt követően pedig egy hasonló találkozót tartanak Prágában és Tiranában is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani “hórukk” bárhova is vezet, bár erre Brüsszelben fel vannak készülve.

A már említett pénteki belügyminiszteri találkozót követően az uniós belügyi biztos ugyanis kijelentette, hogy a téma a legmagasabb szinten is szóba került már, merthogy Ursula von der Leyen ennek kapcsán beszélt Vučić elnökkel is, így a vízumkényszer bevezetése egyelőre nincs terítéken, hozzátette azonban, hogy várják a fejleményeket, a kérdést tehát nem engedték el, legfeljebb csak jegelték.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava